+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. július 27. hétfő, 14:23
Ami várhatóan óriási felháborodást okoz majd, hiszen a lengyel energiamix 80 százaléka jön a sziléziai szénből, a szektorban pedig százezrek dolgoznak.

Több szénbánya bezárását jelentheti be hamarosan az állami kézben lévő Lengyel Bányatársaság (PGG) – erről iparági forrásokra hivatkozva többek között már a Gazeta Wyborcza is beszámolt hétfőn.

 

Önmagában persze ez az információ mérsékelten érdekes, de akkor már annál inkább, ha figyelembe vesszük azt, hogy

 

a lengyel áramtermelés csaknem 80 százalékát teszi ki a Sziléziából származó szén,

 

de emellett az országban fűtésre is sok helyen használják a rendkívül környezetszennyező energiahordozót. 2017-ben a lengyel energiamix 78,4 százalékát tette ki a barna- és feketekőszén, míg a különböző megújulók (szél, nap, víz) 14,1 százalékért, a gáz 5,5 százalékért felelt, 2,1 százalék pedig más forrásokból jött. Nukleáris energia Lengyelországban egyáltalán nincsen, igaz, ezen a kormány hamarosan változtatna: 2026-ban elkezdődik az első atomerőművük építése, ami 2033-ra készülne el, de 2040-ig már összesen hat blokkot szeretnének üzemeltetni. Ez az energiatermelés tizedét tenné ki addigra a tervek szerint.

 

Lengyelország – de főleg legfőbb bányászrégiója, Szilézia – tele van aránylag könnyen kitermelhető szénnel, ebből kifolyólag pedig a lengyelek óriási mértékben függenek a széntermeléstől. Nem véletlen, hogy az EU-tagállamok közül egyedül Varsó nem kötelezte el magát amellett, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon.

 

 

Ez ugyanis a szénbányák bezárását követelné, utóbbi pedig elkönyvelhetően óriási tiltakozáshullámot okozna: Lengyelországban 90 ezer bányász dolgozik, további 90 ezren pedig a bányászattal foglalkozó cégeknél dolgoznak. A nagy mennyiségben rendelkezésre álló – és Andrzej Duda elnök szerint legalább még 200 évig kitartó – lengyel szén tehát ott van, miközben a bezárással tízezrek maradnának állás nélkül. Így nem véletlen, hogy bármennyire is környezetszennyező, és bármennyire nem hatékony a szén a XXI. században, a jelenlegi lengyel kormány nem mert mélyen belenyúlni az ágazatba.

 

Eddig.

 

A most kiszivárgott terv szerint ugyanis az állami bányászvállalat a sziléziai Ruda Śląska melletti szénbánya három létesítményét, valamint a katowicei Wujek szénbányát is bezárná. A lengyel állami tulajdonok minisztériuma pedig úgy számol, hogy 2036-ra az összes szénbányát bezárják. Emellett a minisztérium az állami bányavállalat dolgozóinak bérét harminc százalékkal szeretné megvágni, de a bányászoknak szóló plusz nyugdíjjuttatások egy részét is elvenné.

 

A tervet várhatóan a miniszter Jacek Sasin jelenti majd be kedden, azt követően, hogy a bányászszakszervezetek már hetek óta sztrájkkal fenyegetőznek. Ők azt szeretnék, ha személyesen Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel beszélhetnének, nem érik be csak a szaktárca miniszterével: szerintük ugyanis Sasin hónapokon át vezette félre a közvéleményt, a bányászok szemében pedig már minden hitelességét elveszítette.

 

Persze a szektor megreformálására egyre nagyobb szükség van:

 

tavaly a PGG 400 millió złotys (durván 32 milliárd forintnyi) veszteséget termelt, és a gondokat a koronavírus csak fokozta.

 

Lengyelországban a járvány gócpontja Szilézia lett, ahol a szűk járatokban, egymáshoz közel dolgozó bányamunkások körében villámgyorsan terjedt a járvány: erről a jelenségről itt írtunk bővebben az Azonnalin.

 

A munkahelyről pedig a bányászok könnyen hazavihették a betegséget és családjaikat is megfertőzhették vele. Nem véletlen, hogy több, mint tizenötezren fertőződtek meg hivatalosan a Vajdaságban, két és félszer annyian, mint a második legfertőzöttebb, Varsó központú Mazóviában. Ráadásul az új esetek nagy részét továbbra is Sziléziában regisztrálják.

 

A tömeges megbetegedések miatt 22 szénbányában hetekig állt a termelés is, vagyis üzleti szempontból a bányatársaság számára az idei év a tavalyinál is rosszabbnak néz ki. Az már más kérdés, hogy a bányabezárások több város számára óriási tragédiát jelenthetnek: ha az egyik legjelentősebb bányászváros, Ruda Śląska bányái lehúzzák a rolót, akkor a városban egy sor más, bányászatból, vagy csak szolgáltatásokból élő cég is csődbe mehet.

 

BORÍTÓKÉP: A „Makoszowy” szénbánya épülete Sziléziában / Kris Duda (Flickr)

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez most elmaradt.

Két mondatban összefoglalva ez az Európai Bizottság új terve.

Az elmúlt hét nap átlaga bőven meghaladja azt az értéket, amely felett a WHO szerint a járvány nincs kordában tartva.

És ráadásul még gmailes is vagy? Van megoldás, olvasd el itt Bakó Bea szerdai hírlevelét!

Ha az ellenzék komolyan gondolja a győzelmi esélyeit, el kell döntenie, hogy hogyan indul, ezért vitasorozatot indítunk ellenzéki politikusokkal
és értelmiségiekkel.

A Csehszlovákiából a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján üldözött német és magyar kisebbség sorsa a szlovákok és a csehek körében nagyrészt máig kibeszéletlen.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás