+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. május 20. szerda, 17:05
Óriási járványgócpontok alakultak ki Dél-Lengyelország szénbányáiban az elmúlt hetekben, miután a szűk helyen dolgozó bányászok megfertőzték egymást koronavírussal. A bányászat viszont több tízezer lengyelnek ad munkát, a bányákat ráadásul pár napra is veszélyes leállítani, a kormány ezért a tesztelés és a kockázatos újranyitás mellett döntött. Így robbant be a járvány Szilézia bányászvárosaiban.

Felső-Szilézia Lengyelország ipari központja. A Sziléziai vajdaság mindössze akkora, mint Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye együttvéve, a kicsike régiót viszont 4,5 millióan lakják.

 

 

Ezzel messze a Sziléziai vajdaság messze Lengyelország legsűrűbben lakott területe, egy négyzetkilométerre 379 lakos jut, míg a lengyel átlag kevesebb, mint ennek a harmada. Szilézia ráadásul rendkívül fejlett és iparosodott, lakosságának háromnegyede városokban él, és egymaga felel a lengyel GDP 12 százalékáért. A tartományban – amely gazdasági erejét korábban jelentős szénbányászatának köszönheti – ráadásul már megjelent a hightech-szektor, a Fiat és az Opel is telepített oda autógyárat.

 

Bármikor áldás egy ilyen tartomány egy feltörekvő közép-európai országnak, kivéve koronavírus-járvány idején,

 

mikor az iparosodott, sűrűn lakott, zsúfolt, és még sok-sok bányájában a mai napig termelő Sziléziában lényegében minden egy járvány berobbanásának kedvez. A járvány pedig be is robbant: Sziléziában keddig minden más lengyel tartománynál több, 5989 megbetegedést regisztráltak. Mindez azt jelenti, hogy százezer főre 132 koronavírusos beteg jut a vajdaságban, a második legfertőzöttebb lengyel régióban, Alsó-Sziléziában pedig ugyanezen szám 78, de még a sokkal kisebb területen elterülő, és sokkal sűrűbben lakott Budapesten is 97 beteg jut csak százezer főre.

 

Szóval adott a kérdés: hogyan terjedt el így a járvány Sziléziában?

 

A választ nem is a városokban, kórházakban, közintézményekben vagy az utcákon, hanem a föld alatt kell keresni.

 

Bár a XXI. században a bányászat már közel sem bír akkora jelentőséggel, mint a szénbányászat lengyelországi csúcspontján, az 1980-as években, az ország energiatermelésében még továbbra is óriási szerepe van a szénnek. Az ország energiatermelésének 75-80 százalékát adja továbbra is a szén, és környezeti terhek ide vagy oda, olyan arány ez, amit évtizedes munka lenne lejjebb tornászni, és zöldebb energiával kiváltani.

 

A helyzeten nem segít, hogy hiába van az EU 50 legszennyezettebb levegőjű városából 36 is Lengyelországban, lengyel szénből rengeteg van. Ahogy a jobboldali, PiS-es Andrzej Duda elnök is fogalmazott, a lengyel szénkészletek még legalább 200 évig kitartanak – márpedig a bányák már kiépültek, a szénerőművek szintén, a szén pedig ott van a föld alatt.

 

Logikus, hogy az ország a már kiépült infrastruktúráját használja ahelyett, hogy a megújulókkal kísérletezne – főleg azt figyelembe véve, hogy a bányák és az erőművek is több, mint százezer erős lobbierővel rendelkező munkavállalónak adnak állást. Lengyelországban jelenleg 90 ezer bányász van, de bányászattal foglalkozó cégeknél is dolgozik további 90 ezer fő – egy súlyosabb leépítés így hamar vezetne komoly tiltakozáshullámhoz a köreikben.

 

JÁRAT A GUIDO-SZÉNBÁNYAMÚZEUMBAN SZILÉZIÁBAN. FOTÓ: KRIS DUDA (FLICKR)

 

A fertőzöttek fele bányamunkás

 

A lengyel szénbányászat tehát egy időre biztosan velünk marad – nem véletlen, hogy az EU 2050-es karbonsemlegességét kitűző célt a lengyelek is örömmel torpedózták meg a csehekkel és a magyarokkal karöltve. A gond azonban, hogy a bányákban járvány idején sem állhat le az élet, viszont a szűk helyen egymás mellett dolgozó bányászok körében nagyon könnyen terjedhet el a járvány. Ha pedig a bányamunkások a betegséget hazaviszik a családtagjaiknak, akkor meg is történt a baj.

 

Ez történt Sziléziában is, ahol a vajdaság hatezer fertőzöttjének fele bányamunkás, és nem tudni, hogy ők mennyire adták tovább a fertőzést a családjaiknak. A kormány mindenesetre már tömegesen teszteli a bányászokat, és megígérték: két hét alatt ötvenezer koronavírus-tesztet folytatnak le a vajdaságban. A helyzet mindenesetre bonyolult: Lengyelország többi tartományában már sikerült lelassítani a járványt,

 

az új esetek felét-kétharmadát pedig önmagában Sziléziában rögzítik, és csak töredékük érkezik más lengyel régiókból.

 

Például szombaton országszerte 168 új megbetegedést rögzítettek, ebből 138-at Sziléziában, a sziléziai esetek közül pedig nyolcvanan voltak bányászok.

 

KORONAVÍRUSOS ESETEK SZÁMA A LENGYEL VAJDASÁGOKBAN. A LEGMEREDEKEBB NARANCSSÁRGA VONAL SZILÉZIÁÉ. FOTÓ: WIRTUALNA POLSKA

 

A koronavírus sziléziai berobbanása pedig pont elég ahhoz, hogy egyedüliként Közép-Európában Lengyelországban még növekedjen a napi esetek száma – így Szlovákia, Csehország és Magyarország már az egymás közötti határnyitást fontolgatja, de az sem a lengyel, sem a többi visegrádi ország kormányának részéről nem merült fel, hogy a negyedik V4-állam is megnyithatná a határait.

 

A bánya nem bolt, nem lehet bezárni

 

A legdurvább a helyzet Pniówek bányájában, ahol hétfőn még 543 koronavírusos bányász volt, de keddre ez a szám már 829-re ugrott, ráadásul az üzemeltető cég további két bányájában is felütötte a fejét a járvány. Nem véletlen, hogy az állami bányákban már hetek óta áll a termelés, de a legsúlyosabban érintett Pniówekben is múlt hétfőn állították le a bányászatot.

 

A bányákat viszont nem lehet hetekre leállítani: ahogy a jankowicei szénbánya egyik dolgozója a Deutsche Welle szerint magyarázta, „a bánya nem bolt. Ha bezárod, akkor nem nyithatod újra”. Ugyanis a járatok folyamatos karbantartást igényelnek,

 

ha akár három-négy napra teljesen leáll a termelés, könnyen tűz üthet ki, vagy akár a víz is elöntheti a tárnákat, ha nem szivattyúzzák ki onnan

 

– ezért sem megoldható a teljes szünet, magyarázza a bányász.

 

Nem véletlen, hogy részlegesen hétfőtől a járvány ellenére több bányában is újraindult a termelés. Erre már csak azért is szükség volt, mert pattanásig feszült a helyzet a bányászok és a kormány között: előbbiek egy csoportja Varsóba szervezett tüntetést, amelyet végül lemondtak, mert belátták, hogy ezzel az egész országot veszélybe sodornák. Ráadásul az országnak szénre – és ezáltal energiára – a koronavírus-járvány idején is szüksége van, pedig ahogyan a jankowicei bányász magyarázza: a kétméteres védőtávolság betartása a bányászoknál megoldhatatlan, így csak abban bízhatnak, hogy a kormány tömegesen teszteli őket, és nem kell egymás között a fertőzésveszélytől tartaniuk.

 

Nem zárják le a „lengyel Vuhant”

 

Ehhez persze jól jön a kormány által beígért ötvenezer teszt. A Ruda Śląska nevű sziléziai bányászváros polgármester-helyettese azt magyarázza: ötvenezer teszt még mindig túl kevés, de ami még rosszabb, későn is jön a segítség Varsóból. A régióban hatvanezer bányász dolgozik ugyanis szűk földalatti alagutakban, és csak harmincezret teszteltek eddig közülük. Ha már a kezdetektől tömegesen teszteltek volna, a helyzet nem vált volna olyan súlyossá, mint most – érvel a polgármester-helyettes.

 

A helyzet Sziléziában addig súlyosbodott, hogy sokan már „lengyel Vuhanként” kezdték emlegetni a régiót, ugyanis rendre

 

fel-felröppentek azok – a kormányzat által rendre cáfolt – hírek, miszerint Vuhanhoz hasonlóan Sziléziát is teljesen lezárnák a hatóságok, hogy legalább kifelé ne terjedjen a járvány.

 

Az erről szóló plektyákat magának a PiS-es Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek kellett megcáfolnia, mondván, hogy „nincs szó” a vajdaság izolálásáról, és a helyzetet az irányításuk alatt tartják Sziléziában. A számok azonban továbbra is egészen mást mutatnak: Sziléziában kevesebb, mint két hét alatt nőtt a duplájára, háromezerről hatezerre a fertőzöttek száma, a gócponttá vált régióban pedig egyelőre még nem látszik a fény az alagút végén. Łukasz Szumowski egészségügyi miniszter mindenesetre bizakodó: eleinte úgy tippeltek, a sziléziai bányászok 15 százaléka is megfertőződhetett, ezt mára sikerült 6,9 százalékra leszorítani. És ez az arány minél többet tesztelnek, egyre csökken, mondta a miniszter.

 

A lengyel kormány már április 20-án országszerte megkezdte az enyhítéseket, május 4. óta pedig országszerte minden bolt nyitva lehet. A súlyos sziléziai helyzet ellenére azonban a régiók közötti mozgást nem korlátozzák a hatóságok.

 

Ha már a föld alatt vagyunk, Sziléziában a turizmus egy része is erre épül: az Azonnali körbefotózta nektek, mi mindent lesz érdemes megnézni Sziléziában, ha majd lehet utazni!

 

BORÍTÓKÉP: A „Makoszowy” szénbánya épülete Sziléziában / Kris Duda (Flickr)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

11 órás zárás ide vagy oda, a partivonatot aligha tudja megfékezni a kormány. De akkor mégis mi értelme van a korai zárásnak? Videó!

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás