+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. május 20. szerda, 17:05
Óriási járványgócpontok alakultak ki Dél-Lengyelország szénbányáiban az elmúlt hetekben, miután a szűk helyen dolgozó bányászok megfertőzték egymást koronavírussal. A bányászat viszont több tízezer lengyelnek ad munkát, a bányákat ráadásul pár napra is veszélyes leállítani, a kormány ezért a tesztelés és a kockázatos újranyitás mellett döntött. Így robbant be a járvány Szilézia bányászvárosaiban.

Felső-Szilézia Lengyelország ipari központja. A Sziléziai vajdaság mindössze akkora, mint Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye együttvéve, a kicsike régiót viszont 4,5 millióan lakják.

 

 

Ezzel messze a Sziléziai vajdaság messze Lengyelország legsűrűbben lakott területe, egy négyzetkilométerre 379 lakos jut, míg a lengyel átlag kevesebb, mint ennek a harmada. Szilézia ráadásul rendkívül fejlett és iparosodott, lakosságának háromnegyede városokban él, és egymaga felel a lengyel GDP 12 százalékáért. A tartományban – amely gazdasági erejét korábban jelentős szénbányászatának köszönheti – ráadásul már megjelent a hightech-szektor, a Fiat és az Opel is telepített oda autógyárat.

 

Bármikor áldás egy ilyen tartomány egy feltörekvő közép-európai országnak, kivéve koronavírus-járvány idején,

 

mikor az iparosodott, sűrűn lakott, zsúfolt, és még sok-sok bányájában a mai napig termelő Sziléziában lényegében minden egy járvány berobbanásának kedvez. A járvány pedig be is robbant: Sziléziában keddig minden más lengyel tartománynál több, 5989 megbetegedést regisztráltak. Mindez azt jelenti, hogy százezer főre 132 koronavírusos beteg jut a vajdaságban, a második legfertőzöttebb lengyel régióban, Alsó-Sziléziában pedig ugyanezen szám 78, de még a sokkal kisebb területen elterülő, és sokkal sűrűbben lakott Budapesten is 97 beteg jut csak százezer főre.

 

 

Szóval adott a kérdés: hogyan terjedt el így a járvány Sziléziában?

 

A választ nem is a városokban, kórházakban, közintézményekben vagy az utcákon, hanem a föld alatt kell keresni.

 

Bár a XXI. században a bányászat már közel sem bír akkora jelentőséggel, mint a szénbányászat lengyelországi csúcspontján, az 1980-as években, az ország energiatermelésében még továbbra is óriási szerepe van a szénnek. Az ország energiatermelésének 75-80 százalékát adja továbbra is a szén, és környezeti terhek ide vagy oda, olyan arány ez, amit évtizedes munka lenne lejjebb tornászni, és zöldebb energiával kiváltani.

 

A helyzeten nem segít, hogy hiába van az EU 50 legszennyezettebb levegőjű városából 36 is Lengyelországban, lengyel szénből rengeteg van. Ahogy a jobboldali, PiS-es Andrzej Duda elnök is fogalmazott, a lengyel szénkészletek még legalább 200 évig kitartanak – márpedig a bányák már kiépültek, a szénerőművek szintén, a szén pedig ott van a föld alatt.

 

Logikus, hogy az ország a már kiépült infrastruktúráját használja ahelyett, hogy a megújulókkal kísérletezne – főleg azt figyelembe véve, hogy a bányák és az erőművek is több, mint százezer erős lobbierővel rendelkező munkavállalónak adnak állást. Lengyelországban jelenleg 90 ezer bányász van, de bányászattal foglalkozó cégeknél is dolgozik további 90 ezer fő – egy súlyosabb leépítés így hamar vezetne komoly tiltakozáshullámhoz a köreikben.

 

JÁRAT A GUIDO-SZÉNBÁNYAMÚZEUMBAN SZILÉZIÁBAN. FOTÓ: KRIS DUDA (FLICKR)

 

A fertőzöttek fele bányamunkás

 

A lengyel szénbányászat tehát egy időre biztosan velünk marad – nem véletlen, hogy az EU 2050-es karbonsemlegességét kitűző célt a lengyelek is örömmel torpedózták meg a csehekkel és a magyarokkal karöltve. A gond azonban, hogy a bányákban járvány idején sem állhat le az élet, viszont a szűk helyen egymás mellett dolgozó bányászok körében nagyon könnyen terjedhet el a járvány. Ha pedig a bányamunkások a betegséget hazaviszik a családtagjaiknak, akkor meg is történt a baj.

 

Ez történt Sziléziában is, ahol a vajdaság hatezer fertőzöttjének fele bányamunkás, és nem tudni, hogy ők mennyire adták tovább a fertőzést a családjaiknak. A kormány mindenesetre már tömegesen teszteli a bányászokat, és megígérték: két hét alatt ötvenezer koronavírus-tesztet folytatnak le a vajdaságban. A helyzet mindenesetre bonyolult: Lengyelország többi tartományában már sikerült lelassítani a járványt,

 

az új esetek felét-kétharmadát pedig önmagában Sziléziában rögzítik, és csak töredékük érkezik más lengyel régiókból.

 

Például szombaton országszerte 168 új megbetegedést rögzítettek, ebből 138-at Sziléziában, a sziléziai esetek közül pedig nyolcvanan voltak bányászok.

 

KORONAVÍRUSOS ESETEK SZÁMA A LENGYEL VAJDASÁGOKBAN. A LEGMEREDEKEBB NARANCSSÁRGA VONAL SZILÉZIÁÉ. FOTÓ: WIRTUALNA POLSKA

 

A koronavírus sziléziai berobbanása pedig pont elég ahhoz, hogy egyedüliként Közép-Európában Lengyelországban még növekedjen a napi esetek száma – így Szlovákia, Csehország és Magyarország már az egymás közötti határnyitást fontolgatja, de az sem a lengyel, sem a többi visegrádi ország kormányának részéről nem merült fel, hogy a negyedik V4-állam is megnyithatná a határait.

 

A bánya nem bolt, nem lehet bezárni

 

A legdurvább a helyzet Pniówek bányájában, ahol hétfőn még 543 koronavírusos bányász volt, de keddre ez a szám már 829-re ugrott, ráadásul az üzemeltető cég további két bányájában is felütötte a fejét a járvány. Nem véletlen, hogy az állami bányákban már hetek óta áll a termelés, de a legsúlyosabban érintett Pniówekben is múlt hétfőn állították le a bányászatot.

 

A bányákat viszont nem lehet hetekre leállítani: ahogy a jankowicei szénbánya egyik dolgozója a Deutsche Welle szerint magyarázta, „a bánya nem bolt. Ha bezárod, akkor nem nyithatod újra”. Ugyanis a járatok folyamatos karbantartást igényelnek,

 

ha akár három-négy napra teljesen leáll a termelés, könnyen tűz üthet ki, vagy akár a víz is elöntheti a tárnákat, ha nem szivattyúzzák ki onnan

 

– ezért sem megoldható a teljes szünet, magyarázza a bányász.

 

Nem véletlen, hogy részlegesen hétfőtől a járvány ellenére több bányában is újraindult a termelés. Erre már csak azért is szükség volt, mert pattanásig feszült a helyzet a bányászok és a kormány között: előbbiek egy csoportja Varsóba szervezett tüntetést, amelyet végül lemondtak, mert belátták, hogy ezzel az egész országot veszélybe sodornák. Ráadásul az országnak szénre – és ezáltal energiára – a koronavírus-járvány idején is szüksége van, pedig ahogyan a jankowicei bányász magyarázza: a kétméteres védőtávolság betartása a bányászoknál megoldhatatlan, így csak abban bízhatnak, hogy a kormány tömegesen teszteli őket, és nem kell egymás között a fertőzésveszélytől tartaniuk.

 

Nem zárják le a „lengyel Vuhant”

 

Ehhez persze jól jön a kormány által beígért ötvenezer teszt. A Ruda Śląska nevű sziléziai bányászváros polgármester-helyettese azt magyarázza: ötvenezer teszt még mindig túl kevés, de ami még rosszabb, későn is jön a segítség Varsóból. A régióban hatvanezer bányász dolgozik ugyanis szűk földalatti alagutakban, és csak harmincezret teszteltek eddig közülük. Ha már a kezdetektől tömegesen teszteltek volna, a helyzet nem vált volna olyan súlyossá, mint most – érvel a polgármester-helyettes.

 

A helyzet Sziléziában addig súlyosbodott, hogy sokan már „lengyel Vuhanként” kezdték emlegetni a régiót, ugyanis rendre

 

fel-felröppentek azok – a kormányzat által rendre cáfolt – hírek, miszerint Vuhanhoz hasonlóan Sziléziát is teljesen lezárnák a hatóságok, hogy legalább kifelé ne terjedjen a járvány.

 

Az erről szóló plektyákat magának a PiS-es Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek kellett megcáfolnia, mondván, hogy „nincs szó” a vajdaság izolálásáról, és a helyzetet az irányításuk alatt tartják Sziléziában. A számok azonban továbbra is egészen mást mutatnak: Sziléziában kevesebb, mint két hét alatt nőtt a duplájára, háromezerről hatezerre a fertőzöttek száma, a gócponttá vált régióban pedig egyelőre még nem látszik a fény az alagút végén. Łukasz Szumowski egészségügyi miniszter mindenesetre bizakodó: eleinte úgy tippeltek, a sziléziai bányászok 15 százaléka is megfertőződhetett, ezt mára sikerült 6,9 százalékra leszorítani. És ez az arány minél többet tesztelnek, egyre csökken, mondta a miniszter.

 

A lengyel kormány már április 20-án országszerte megkezdte az enyhítéseket, május 4. óta pedig országszerte minden bolt nyitva lehet. A súlyos sziléziai helyzet ellenére azonban a régiók közötti mozgást nem korlátozzák a hatóságok.

 

Ha már a föld alatt vagyunk, Sziléziában a turizmus egy része is erre épül: az Azonnali körbefotózta nektek, mi mindent lesz érdemes megnézni Sziléziában, ha majd lehet utazni!

 

BORÍTÓKÉP: A „Makoszowy” szénbánya épülete Sziléziában / Kris Duda (Flickr)

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A tengerpart idén kilőve, a Balatont pedig már unod? Ne aggódj, egy csomó jó hely van még Magyarországon, ahol kényelmesen eltölthetsz egy hetet. Például Kecskeméten!

Az Azonnali mindenajánlója végre kicsit kinyílhat a világra, és az otthon fogyasztható termékek mellett már kicsit azt is javasolhatjuk, hogy menj ki a lakásból, és nézd meg, mit csinál a többi ember!

Harminc év után először fordul elő, hogy az emberek nem gyűlhetnek össze Hongkongban a közös virrasztásra. De miért olyan érzékeny téma ez most?

Miután a koronavírus-járvány miatt elmaradtak a turisták, több állat is úgy döntött, a híres kőtömbök közé költözik be.

Fókuszban a születésnapos, de azt sem hallgatjuk el, hogy közben Soros György már a HBO-ba is bevásárolta magát!

Az ír énekes már korábban is gondolkozott az egészségügyi pályán, a koronavírus-járvány pedig végképp meggyőzte.

Indiában növekszik ugyan a koronavírus-fertőzések száma, mégis a szigorú intézkedések enyhítése mellett döntöttek.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás