+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2020. július 27. hétfő, 20:53
Hiába lépett érvénybe hétfőn egy új fegyverszüneti megállapodás Kelet-Ukrajnában, úgy tűnik, nem sikerül annak a tartalmát betartani. Az ukrán hadsereg azzal vádolja az oroszajkú szeparatistákat, hogy többször is tüzet nyitottak hétfő hajnal óta.

Azok után, hogy július 27-én éjféltől egy újabb fegyverszünet lépett életbe Kelet-Ukrajnában, az ukrán hadsereg szerint már meg is szegték azt az oroszajkú szeparatisták – tudósít róla többek között a Moscow Times.

 

Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, hiába van 2014 óta érvényben az úgynevezett minszki megállapodás, a kelet-ukrajnai hadszíntéren azóta is változatos intenzitással folytak a harcok, ami következtében már több, mint 13 ezer ember vesztette életét. Emiatt az ukrán elnök, Vologyimir Zelenszkij és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin egy újabb fegyverszüneti egyezményben állapodott meg, ami július 27-én hétfőn lépett érvénybe.

 

Az ukrán hadsereg most azzal vádolja az oroszajkú szeparatistákat, hogy pár órával ennek az új fegyverszüneti megállapodásnak az életbe lépése után többször is tüzet nyitottak a szeparatisták ukrán állásokra

 

hordozható páncéltörő fegyverekkel, illetve nehéz kaliberű gépfegyverekkel a kelet-ukrajnai Mariupoltól északra.

 

 

Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint éjfél után 20 perccel kezdődtek a lövöldözések, amelyek 25 percig tartottak, majd pedig délben ismételten tüzet nyitottak. Az ukrán hadsereg szóvivője elmondása szerint személyi sérülés nem történt, illetve az ukrán katonák nem viszonozták a tüzet. Ugyanakkor azt is közölték, hogy amennyiben szükséges, a későbbiekben visszalőnek majd, ha a szeperatisták ismét megszegik az egyezményt.

 

Szeparatisták szerint nem történt ilyen incidens

 

A szeparatisták, akik az általuk ellenőrzés alatt tartott területet Donyecki Népköztársaságnak hívják, közleményt adtak ki, amiben 

 

tagadták, hogy bármilyen incidens történt volna, a vádakat „ukrán provokációnak” nevezték, amivel szerintük az ukránok célja a helyzet destabilizálása.

 

Emellett elmondták, hogy ők szigorúan követik a tűzszünetben foglalt kötelezettségeket, azokat nem szegnék meg.

 

Az ukrajnai konfliktus 2014 óta tart, miután a Krím-félsziget orosz annektálása után harcok robbantak ki Kelet-Ukrajnában az oroszajkú szeparatisták és az ukrán hadsereg tagjai között. Ugyan Oroszország tagadja a konfliktusban való részvételét, ahogy azt is, hogy támogatná az Ukrajnából kivált Donyecki Népköztársaságot, de volt már rá alkalom, hogy orosz katonák támadták meg az ukrán hadsereget a Fekete-tengeren. 

 

Ugyan az oroszok és az ukránok német és francia közvetítéssel 2014-ben fegyverszünetet kötöttek Minszkben és Zelenszkij egyik legnagyobb választási ígérete is az volt, hogy sikeresen megegyezik majd a tartós békében, viszont megválasztása óta sem maradtak abba a szórványos összecsapások a felek között, és továbbra is folyamatosan megsértik a fegyverszüneti megállapodást mindkét oldalról. 

 

FOTÓ: Ukrán katona Kelet-Ukrajnában. Forrás: Dmitrij Muravszki / Ukrán Védelmiminisztérium

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás