+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. július 27. hétfő, 08:38
Hétfőtől fegyverszünet van érvényben Kelet-Ukrajnában, de rengeteg a kérdőjel: mi legyen a választásokkal, a szeparatista csoportokkal, vagy a határral?

Hétfőtől életbe lépett a fegyverszünet Oroszország és Ukrajna között a hivatalosan Ukrajna részét képező, de 2014 óta több helyütt oroszbarát szeparatisták által megszállt Kelet-Ukrajnában, ezt megelőzően Vologyimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin ukrán és orosz államfők csaknem fél év után először telefonon tárgyaltak egymással, írja a Novoje Vremja ukrán lap.

 

A fegyverszünetet még júliusban tárgyalta ki egymással a két fél, miután a Donbasz-régióban

 

a 2014-es ukrán válság óta változatos intenzitással folyó harcokban már több, mint 13 ezer ember vesztette életét.

 

Mindezt annak ellenére, hogy Ukrajna és Oroszország között papíron már érvényben van az úgynevezett minszki megállapodás, melyben a harcoló felek között (igaz, Oroszország hivatalosan máig nem ismeri el, hogy csapatai lennének Kelet-Ukrajnában) Németország és Franciaország is közvetít.

 

Tartós békét viszont az egyezmény ellenére nem sikerült elérni, és egyelőre még kérdéses, mit hozhat a most életbe lépő fegyverszünet. Ezzel kapcsolatban mindenesetre mind az orosz, mind az ukrán félnek magasak az elvárásai. Az ukrán elnöki hivatal például Zelenszkij Putyinnal való telefonbeszélgetésére hivatkozva közölte, hogy további lépéseket kéne tenni annak érdekében, hogy a Kelet-Ukrajnában, a Krímben és Oroszországban fogságba került ukrán állampolgárokat szabadon engedjék.

 

Moszkva pedig amiatt elégedetlenkedett, hogy

 

a 2020-as ukrán önkormányzati választások megtartása is ellentmond a konfliktus megoldására hivatott minszki békének.

 

Zelenszkij sajtóhivatala szerint az ukrán államfő a – szeparatista megszállás alatt álló – donyecki és luhanszki régiók különleges közigazgatási és önkormányzati státuszáról is tárgyalt Putyinnal. Ennek a célja lenne az úgynevezett decentralizációs törvény, melynek keretében az erősen vízfejű ukrán állam több befolyást adna az önkormányzatoknak, de többek között az ország közigazgatási és területi egységeit is megváltoztatnák.

 

FOTÓ: UKRÁN VÉDELMI MINISZTÉRIUM, FLICKR

 

Az ukrán elnök szerint továbbá, ha a mostani fegyverszünetet sikerül betartani, az a minszki megállapodás más passzusai előtt is megnyithatja az utat.

 

A sikeres és tartós béke pedig Zelenszkij számára kulcsfontosságú lenne, hiszen az elnököt részben pont ezen ígéretével választották meg tavaly Ukrajna élére.

 

Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország vezetői (ők az úgynevezett normandiai négyek) legutóbb 2019 decemberében találkoztak egymással, akkor az ukránok és oroszok közti fogolycsere volt a fő téma. A most életbe lépett fegyverszünet után viszont vannak még súlyos kérdőjelek: nem tudni például, hogy a szeparatisták ellenőrzése alatt álló területen mikor tarthatnak mindkét fél által elismert választásokat, hogyan alakul majd a határőrizet ezekben a régiókban, mikor vonják ki Donbaszból az orosz katonai egységeket (amelyek, ugyebár, az oroszok szerint ott sincsenek), valamint mikor fegyverzik le a szeparatista csoportokat.

 

BORÍTÓKÉP: Balra Vologyimir Zelenszkij ukrán, jobbra Vlagyimir Putyin orosz elnökök, a háttérben Emmanuel Macron. Fotó: Kreml

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás