+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. április 22. csütörtök, 15:48
Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Enyhülhet a hetek óta tartó feszültség az orosz-ukrán-kapcsolatokban, ugyanis

 

Szergej Sojgu, Oroszország védelmi minisztere visszahívja a határról az orosz katonákat

 

tudósít róla a Moscow Times.

 

A csapatkivonást pénteken kezdik meg. A védelmi miniszter azzal magyarázta a katonák visszahívását, hogy az orosz haderő „bizonyította az ország megbízható védelmének képességét”, így már nem indokolt a további gyakorlat.

 

Az elmúlt hetekben ugyanis több tízezer katonát mozgósítottak az oroszok: a Reuters információi szerint

 

az orosz-ukrán határon és Krímben 110 ezer katona sorakozott fel teljes hadkészültségben,

 

ami miatt a NATO és az EU is aggodalmát fejezte ki, és felszólította Oroszországot, hogy fejezzék be a csapatösszevonásokat. A Moscow Times szerint a csapatokat április 23-án kezdik el kivonni a térségből, és május 1-ig minden mozgósított orosz katona visszatér a bázisára.

 

Hogy miért pont április 23-tól kezdik el a csapatkivonásokat, és hogy egyáltalán miért kellett felsorakoztatni ennyi katonát a határra, nem tudni. A Moscow Times által megszólított szakértők szerint ezt egyfajta erődemonstrációnak szánták, és

 

Moszkvában arra voltak kíváncsiak, hogy mit reagál erre a lépésre a január 20-án beiktatott a Biden-adminisztráció.

 

Ez az elmélet azért is lehet elfogadható, mivel az időjárási körülmények nem voltak megfelelőek egy esetleges invázióhoz, illetve Oroszországnak nem érdeke, hogy a nála szegényebb gazdaságú Ukrajnát elfoglalja, hanem csak az, hogy akadályozza az ország közeledését a NATO-hoz és az EU-hoz.

 

Az ukrán elnök, Vologyimir Zelenszkij még április 20-án találkozóra hívta orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint a háborús övezetnek számító Donbaszba, hogy megvitassák, miként lehetne visszaállítani a tűzszünetet a kelet-ukrajnai konfliktusban. Putyin még érdemben nem reagált az ukrán felvetésre.

 

Az ukrajnai konfliktus 2014 óta tart, miután a Krím-félsziget orosz annektálása után harcok robbantak ki Kelet-Ukrajnában az oroszajkú szeparatisták és az ukrán hadsereg tagjai között. A konfliktusban már több, mint 13 ezren vesztették életüket, és olykor nemcsak katonák, hanem civil áldozatok is, mint például amikor az orosz szeparatisták lelőttek egy utasszállító repülőt. Ugyan Oroszország tagadja a konfliktusban való részvételét, ahogy azt is, hogy támogatná az Ukrajnából kivált Donyecki Népköztársaságot, de volt már rá alkalom, hogy orosz katonák támadták meg az ukrán hadsereget a Fekete-tengeren.

 

Ugyan az oroszok és az ukránok német és francia közvetítéssel 2014-ben fegyverszünetet kötöttek Minszkben és Zelenszkij egyik legnagyobb választási ígérete is az volt, hogy sikeresen megegyezik majd a tartós békében, a megválasztása óta sem maradtak abba a szórványos összecsapások a felek között, és továbbra is folyamatosan megsértik a fegyverszüneti megállapodást mindkét oldalról.

 

NYITÓKÉP: Ukrán katona Kelet-Ukrajnában még 2016-ban. FOTÓ: Dmitrij Muravszki / Ukrán Védelmiminisztérium

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás