+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. október 15. kedd, 12:25
Zelenszkij elnöksége óta az orosz és az ukrán közvélemény is pozitívabban tekint a másik országra, amellyel de facto egyébként háborúban áll.

Egyre pozitívabban ítélik meg az ukránok Oroszországot, és az oroszok Ukrajnát a Levada orosz független közvélemény-kutatócég az RBC üzleti lap számára készített felmérése szerint. A felmérés szerint bár az ukrán válság csúcspontján, 2015-2016 körül komoly visszaesés volt látható azon oroszok és ukránok arányában, akik pozitívan nyilatkoztak a másik országáról,

 

mostanra megindult egy enyhülési folyamat.

 

Zelenszkij óta lelkesek az oroszok

 

Immár az oroszok 9 százaléka nagyon pozitívan, 47 százaléka pedig viszonylag pozitívan tekint Ukrajnára, viszonylag negatívnak 19, nagyon rossznak pedig 12 százalék látja Ukrajnát. Ez a legutóbbi, februári adatokhoz képest jelentős javulás, hiszen ott még többségben voltak az Ukrajnához negatívan viszonyulók. A mélypont 2016-ban volt, ott az oroszok alig több, mint negyede látta csak bármilyen szinten pozitívan Ukrajnát, 56 százalékuk pedig szkeptikusabb volt.

 

A februárról szeptemberre történő óriási javulás az oroszok részéről Vologyimir Zelenszkij új ukrán elnök politikájának is betudható: a komikusból lett államfő ígéretet tett az ország keleti felén folyó háború lezárására, és magasabb szinten is tárgyalások indultak a két ország között, ez pedig egy szimbolikus gesztusban, egy fogolycserében csúcsosodott ki. Bár Ukrajnában nagy tüntetések folynak miatta, de az oroszok részéről kedvező fogadtatásban részesülhetett az úgynevezett Steinmeier-formula is a kelet-ukrajnai rendezésre: ennek értelmében Frank-Walter Steinmeier német elnök javaslata alapján

 

Ukrajna szakadár területein helyhatósági választásokat rendeznének az EBESZ felügyelete mellett.

 

Mindezen gesztusok imponálhattak a volt elnök, Petro Porosenkóval szemben nagyon ellenséges orosz közvéleménynek. A Steinmeier-formulát viszont sokan Ukrajnában kapitulációként értékelik, hiszen az oroszbarát keleti régiókban komoly esély mutatkozna rá, hogy ezeken a választásokon szintén oroszbarát erők győzedelmeskedhetnének.

 

 

Nem sokan akarnak orosz-ukrán egyesülést

 

Az ukránok körében ennek megfelelően nem is nagyon változtak a trendek Oroszország megítélését illetően: most az ukránok 16 százaléka nagyon pozitívan, további 38 százalékuk inkább pozitívan nyilatkozott a szomszédos országról, míg 19 százalékuk inkább negatívan, további 16 pedig nagyon negatívan látta Oroszországot. A mélypontot Ukrajnában 2015 jelentette, akkor csupán 34 százalék látta bármilyen szinten pozitívnak Oroszországot, míg 53 negatívnak tekintette azt. „Háború idején ezek nagyon jó eredmények” – mondta Irina Bekeskina, a „Demokratikus Kezdeményezések” nevű ukrán szociológiai intézet vezetője. Szerinte ugyanakkor főleg

 

az idősebb, még a Szovjetunióban felnőtt generáció lelkesebb Oroszországgal kapcsolatban, és ők időlegesként értékelik a két ország közötti konfliktust.

 

Ráadásul Ukrajna déli és keleti része az ott élő orosznyelvű lakosság miatt jóval oroszpártibb a nyugatibb országrészeknél.

 

Volt még egy érdekes része a közvélemény-kutatásnak, amely azt vizsgálta, hogy az ukránok és az oroszok milyen mély kapcsolatot szeretnének a két ország között. A teljes egyesülést, vagyis egy orosz-ukrán egységes kormányt az oroszok 19 százaléka támogatná, további 54 százalék vízum- és vámmentességet és nyitott határokat szeretne Ukrajnával, és csak 23 százalék gondolja, hogy nincs szükség különleges viszonyra a két ország között, vagyis szükség van a vízumra, a vámokra és a határokra is.

 

Az ukránoknál ugyanezen felmérés arányai másképp alakulnak: itt elenyésző a közös kormányt követelők aránya, míg 49 százalék vám- és vízummentességet és nyitott határokat szeretne. További 41 százalék távolságot tartana az oroszoktól, ők zárt határokat, a vámokat és vízumot támogatják.

 

BORÍTÓKÉP: Jelzés nélküli orosz katonák, vagy ahogy akkor nevezték őket, „zöld emberkék” a Krím-félszigeten / Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Fideszes nincs a jelöltek között, a párt néppártbeli tagsága ugyanis még mindig revízió alatt van. De KDNP-s, felvidéki hidas és MKP-s vagy épp erdélyi RMDSZ-es politikus sem jelöltette magát pozíciókra.

A Hosszúlépés mozgalom kezdeményezése célba ért, a II. kerület már bevállalt egy női szobrot. Kerpel-Fronius Gábor azt ígéri, az új köztéri szobrokkal vége a tíz éve tartó vizuális környezetszennyezésnek.

A terhes nőre harmincöt esetet sikerült rábizonyítani, de valószínűleg több követőjéről is nagyon sok pénzt gombolt le.

Újabb óriási tüntetésen követelték Prágában az összeférhetetlenséggel vádolt miniszterelnök lemondását.

Az Azonnali megkérdezte a leköszönő elnök Nagy Károlytól, mit szól az eredményhez, és nem csalódott-e miatta.

Minden rettegés ellenére elképesztően jó stadion lett Magyarország új nemzeti stadionja, úgyhogy most már tényleg itt lenne az ideje focizni is. Riport a Puskás-avatóról!

De vajon médiahekk az egész, vagy tényleg visszatér a Savoyai-ház Olaszországba?

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás