+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. október 15. kedd, 12:25
Zelenszkij elnöksége óta az orosz és az ukrán közvélemény is pozitívabban tekint a másik országra, amellyel de facto egyébként háborúban áll.

Egyre pozitívabban ítélik meg az ukránok Oroszországot, és az oroszok Ukrajnát a Levada orosz független közvélemény-kutatócég az RBC üzleti lap számára készített felmérése szerint. A felmérés szerint bár az ukrán válság csúcspontján, 2015-2016 körül komoly visszaesés volt látható azon oroszok és ukránok arányában, akik pozitívan nyilatkoztak a másik országáról,

 

mostanra megindult egy enyhülési folyamat.

 

Zelenszkij óta lelkesek az oroszok

 

Immár az oroszok 9 százaléka nagyon pozitívan, 47 százaléka pedig viszonylag pozitívan tekint Ukrajnára, viszonylag negatívnak 19, nagyon rossznak pedig 12 százalék látja Ukrajnát. Ez a legutóbbi, februári adatokhoz képest jelentős javulás, hiszen ott még többségben voltak az Ukrajnához negatívan viszonyulók. A mélypont 2016-ban volt, ott az oroszok alig több, mint negyede látta csak bármilyen szinten pozitívan Ukrajnát, 56 százalékuk pedig szkeptikusabb volt.

 

A februárról szeptemberre történő óriási javulás az oroszok részéről Vologyimir Zelenszkij új ukrán elnök politikájának is betudható: a komikusból lett államfő ígéretet tett az ország keleti felén folyó háború lezárására, és magasabb szinten is tárgyalások indultak a két ország között, ez pedig egy szimbolikus gesztusban, egy fogolycserében csúcsosodott ki. Bár Ukrajnában nagy tüntetések folynak miatta, de az oroszok részéről kedvező fogadtatásban részesülhetett az úgynevezett Steinmeier-formula is a kelet-ukrajnai rendezésre: ennek értelmében Frank-Walter Steinmeier német elnök javaslata alapján

 

Ukrajna szakadár területein helyhatósági választásokat rendeznének az EBESZ felügyelete mellett.

 

Mindezen gesztusok imponálhattak a volt elnök, Petro Porosenkóval szemben nagyon ellenséges orosz közvéleménynek. A Steinmeier-formulát viszont sokan Ukrajnában kapitulációként értékelik, hiszen az oroszbarát keleti régiókban komoly esély mutatkozna rá, hogy ezeken a választásokon szintén oroszbarát erők győzedelmeskedhetnének.

 

 

Nem sokan akarnak orosz-ukrán egyesülést

 

Az ukránok körében ennek megfelelően nem is nagyon változtak a trendek Oroszország megítélését illetően: most az ukránok 16 százaléka nagyon pozitívan, további 38 százalékuk inkább pozitívan nyilatkozott a szomszédos országról, míg 19 százalékuk inkább negatívan, további 16 pedig nagyon negatívan látta Oroszországot. A mélypontot Ukrajnában 2015 jelentette, akkor csupán 34 százalék látta bármilyen szinten pozitívnak Oroszországot, míg 53 negatívnak tekintette azt. „Háború idején ezek nagyon jó eredmények” – mondta Irina Bekeskina, a „Demokratikus Kezdeményezések” nevű ukrán szociológiai intézet vezetője. Szerinte ugyanakkor főleg

 

az idősebb, még a Szovjetunióban felnőtt generáció lelkesebb Oroszországgal kapcsolatban, és ők időlegesként értékelik a két ország közötti konfliktust.

 

Ráadásul Ukrajna déli és keleti része az ott élő orosznyelvű lakosság miatt jóval oroszpártibb a nyugatibb országrészeknél.

 

Volt még egy érdekes része a közvélemény-kutatásnak, amely azt vizsgálta, hogy az ukránok és az oroszok milyen mély kapcsolatot szeretnének a két ország között. A teljes egyesülést, vagyis egy orosz-ukrán egységes kormányt az oroszok 19 százaléka támogatná, további 54 százalék vízum- és vámmentességet és nyitott határokat szeretne Ukrajnával, és csak 23 százalék gondolja, hogy nincs szükség különleges viszonyra a két ország között, vagyis szükség van a vízumra, a vámokra és a határokra is.

 

Az ukránoknál ugyanezen felmérés arányai másképp alakulnak: itt elenyésző a közös kormányt követelők aránya, míg 49 százalék vám- és vízummentességet és nyitott határokat szeretne. További 41 százalék távolságot tartana az oroszoktól, ők zárt határokat, a vámokat és vízumot támogatják.

 

BORÍTÓKÉP: Jelzés nélküli orosz katonák, vagy ahogy akkor nevezték őket, „zöld emberkék” a Krím-félszigeten / Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Harminc év után először fordul elő, hogy az emberek nem gyűlhetnek össze Hongkongban a közös virrasztásra. De miért olyan érzékeny téma ez most?

Miután a koronavírus-járvány miatt elmaradtak a turisták, több állat is úgy döntött, a híres kőtömbök közé költözik be.

Az Azonnali mindenajánlója végre kicsit kinyílhat a világra, és az otthon fogyasztható termékek mellett már kicsit azt is javasolhatjuk, hogy menj ki a lakásból, és nézd meg, mit csinál a többi ember!

Fókuszban a születésnapos, de azt sem hallgatjuk el, hogy közben Soros György már a HBO-ba is bevásárolta magát!

Az ír énekes már korábban is gondolkozott az egészségügyi pályán, a koronavírus-járvány pedig végképp meggyőzte.

Indiában növekszik ugyan a koronavírus-fertőzések száma, mégis a szigorú intézkedések enyhítése mellett döntöttek.

Az aktív esetek és az új fertőzöttek száma pedig lényegében stagnál.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek
Bevált a home office, a közmunka viszont teljes tévedés

Meglepő hatékonysággal dolgoznak a vállalatok munkatársai otthonról, a futárcégek sokszor kihasználják alkalmazottaikat, a honvédség tárt karokkal, de alacsony ellátmánnyal várja a jelentkezőket, kormánypárti és ellenzéki polgármesterek pedig egyaránt tévútnak tartják a közmunka erőltetését. Nem értenek mindenben egyet ennyire, és meg is üzenték egymásnak. Járvány utáni munkaerőpiaci körkép.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás