Napról napra durvábban tombol a koronavírus-járvány Romániában

Bukarestben járványszkeptikus konteósok tüntetnek, az országos tisztifőorvost pedig halálosan megfenyegették.

Míg áprilisban, a járvány tombolásának korábbi tetőpontján 523 napi új eset volt a legmagasabb, addig a június 1-ét követő enyhítések hatására az azonosított új esetek száma emelkedni kezdett. A június eleji napi 150-300 közötti új esetek száma a hónap végére megduplázódott, és július elején már a napi 500-600 eset sem volt ritka. Csütörtökön és pénteken viszont ezeket a számokat is messze meghaladta az új esetek száma.

Meglesz az egymillió teszt hamarosan

A román operatív törzs 13 órai kommünikéje szerint pénteken 799 új esetet regisztráltak, ezzel pedig 35 802-re emelkedett a vészhelyzet március eleji kihirdetése óta aktív fertőzöttek száma. Ugyanakkor azt is közölték, hogy az elmúlt 24 órában 18 986 tesztet végeztek el, ezzel összesen 925 001-re emelkedett a járvány eleje óta elvégzett tesztek száma. Az összes aktív esetből eddig 24 598 személyt engedtek haza (ebből 22 312-en teljesen meggyógyulva távoztak) a kórházakból, míg 2286 személy tünetmentesnek bizonyult, és a fertőzés igazolását követő tizedik napon kiengedték őket a kórházból, hogy inkább otthon gyógyuljanak.

Románia kórházaiban intenzív terápián 273 személy fekszik ezen számok szerint, a járvány kezdete óta pedig 1988 személy halt meg a koronavírus következtében. A nagyjából feleannyi lakosú Magyarországon ehhez képest eddig 595-en haltak meg, a járvány kezdete óta 3698 aktív esetet regisztáltak, és összesen 302 749 tesztet végeztek el.

Romániában a márciusi-áprilisi gócpontok még mindig tartják magukat: Szucsáva megye még mindig a legelső helyen van az aktív fertőzöttek számát illetően, 4233 esettel. Ezt követi a főváros, Bukarest 4172 esettel, Brassó megye 2229 esettel, a Kárpátok déli lejtőin található Argeș megye 1758, illetve a Duna melletti Galați megye 1475 esettel.

A magyar lakosságú erdélyi megyék közül csak Brassó megye számai számítanak magasnak, Kolozs megyében például 825 esetet, Biharban 720 esetet tartanak számon. Szatmár megye a maga 82 esetével a legkevésbé fertőzött egész Románia-szerte. Ha a székely megyéket nézzük, kiugró Hargita esete: noha sokáig ez volt egész Románia legkevésbé fertőzött megyéje, az utóbbi időben jelentősen emelkedett itt az esetek száma, jelenleg 408 személyt azonosítottak koronavírusos fertőzéssel. Kovászna megyében 351 esetet, míg a már román többségű Maros megyében 848 esetet regisztráltak.

Ki vár kit a kórházban?

Miközben a román egészségügy a vírussal küzd, a lakosság által az egyik leghitelesebb közszereplőnek tartott, a járványt annak kitörése óta menedzselni igyekvő,

A belügyi államtitkárt ért fenyegetést pedig 1500-an osztották tovább a Facebookon.

Arafat fenyegetése mögött egy bizonyos Coltor Raul Nicolae állt, aki amellett, hogy tagadja a koronavírus létét, azt állította, hogy „Arafatot Palesztinában már halálra ítélték”, és onnan elszökve „Romániában a román állampolgárok ellen követett el bűncselekményeket.” Később pedig a „román nép és román állam” nevében, valamint a még a sorkatonaság alatt letett esküjét idézve megfenyegette Arafatot, hogy vagy elhagyja az országot, vagy pedig ő lesz az, aki „egy disznó mellé” – feltehetően Arafat muszlim származására utalva ezzel – fogja eltemetni. Arafat emiatt csütörtökön feljelentést tett a rendőrségen

Ortodox pópák és 5G-ellenzők a járvány ellen

A románok járványt illető szkepszisének megjelenését jól jelzi, hogy még vasárnap a román kormány bukaresti épülete előtti téren párszázan azért gyűltek össze, hogy a kormány által kidolgozott karanténtörvény ellen tiltakozzanak. A törvény értelmében a fertőzésgyanúsak esetében ha indokolt az illető kivizsgálása, ám ő megtagadja az elkülönítést, akkor csak 48 órára lehet intézményes karanténba helyezni és csakis az orvosi kivizsgálás céljából. Abban az esetben, ha az elkülönítettnél igazolták a koronavírus-fertőzést akkor valamelyik állami kórházba kell szállítani.

A karanténtörvény körüli bonyodalom a román alkotmánybíróság július 7-i döntését követően gyűrűzött be, amikor úgy határoztak, hogy azok az embereket, akiket akaratuk ellenére szállítottak intézményes karanténba, ezzel kvázi „fogdába” kerültek és alkotmányellenesen tartották bent őket. Az alkotmánybírósági döntést követően több százan hagyták el az intézményes karanténnak kijelölt objektumokat, és azóta sem nem tudni, hogy közülük hányan lehettek fertőzöttek.

A törvény a regnáló jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL), illetve az ellenzékben levő Szociáldemokrata Párt (PSD) számára ismét okot szolgáltatott arra, hogy évek óta folyó politikai vitájukat az egészségügyi helyzettel takarózva folytassák le. A PSD „egészségügyi diktatúrával” vádolta a kormányzó PNL-t, míg a PNL összeesküvés-elméletek terjesztésével vádolta a PSD-t. A PSD szerint az Orban-kormány a karanténtörvénnyel „totalitárius rendszert épít”, amikor a betegeknek nemcsak a fizikai elkülönítést írja elő, hanem a tünetmentesek számára a kötelező kezelését is. A PSD elnök, Marcel Ciolacu még az alkotmánybíróság döntésére is emlékeztette a PNL-t, ugyanis az alkotmánybíróság már kijelentette, hogy a kormány sürgősségi rendeletei, amelyeket a vészhelyzet alatt hozott, alkotmányellenesek voltak.

A törvényt ennek ellenére csütörtökön a román felsőház (amely döntő ház volt ebben az ügyben), azaz a szenátus már megszavazta.

Ezt követően két nap áll rendelkezésre alkotmányossági kifogások megfogalmazására, amit a PSD vélhetően meg fog tenni. Ezt követően az államelnök, Klaus Johannis elé kerül a törvény, hogy kihirdesse azt.

A karanténtörvény ellen tüntetők az egészségügyi előírásokra fittyet hányva, maszkok nélkül, egymás hegyén-hátán, ortodox ikonokkal, román nemzeti zászlókkal, „szabadságot, szabadságot” kiáltásokkal adtak hangot nemtetszésüknek. A tüntetők között az 5G technológia veszélyét hirdetők, az oltásellenesek, radikális tradicionalisták, sőt még ortodox pópák is felbukkantak. A csoportot a koronavírussal szembeni szkepticizmus fogta össze. A koronavírus létét tagadó összeesküvés-elmélet hívőknek a román egészségügyi miniszter és a már említett

A romániai esetek emelkedése már csak azért is aggasztó, mivel a román-magyar határon szerdától ismért korlátozásokat vezettek be a Magyarországra belépni szándékozók esetében. Elsősorban az erdélyi magyarokat hozza hátrányos helyzetbe a fenti rendelkezés, ám a Nyugat-Európába tartó romániai (köztük az erdélyi magyar) munkavállalók továbbra is simán átutazhatnak Magyarország területén.

FOTÓ: Guvernul României / Facebook