+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2020. július 13. hétfő, 16:32
Azt, hogy szerencsés embernek kifejezetten szoktatnia kell magát a gondolathoz, hogy idén ez lesz a tenger helyett. A tó körüli helyzet határozottan fejlődik, de közel sem olyan mértékben, mint amennyire zavaró a magyar elit fantáziátlansága.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Orbán Viktor már lassan két hete jelentette ki szokásos interjúnak álcázott alákérdezésében, hogy a magyar ember börtönben érzi magát, ha nem látja évente a tengert, de most mindenkitől azt kéri, elégedjen meg a Balatonnal, és ne menjen még az Adriához sem. Most azon az apróságon ugorjunk át, hogy azért elég sok magyar van, akinek nem reális opció évente tengerhez menni, és maradjunk annál, hogy beindult a kormányzati könyörgés/utasítgatás/terelgetés a Balaton felé.

 

Rendes magyar embernek a Balatonnal teljesen ambivalens viszonya van, kicsit hasonlít a magyar focira: megszokásból rajong érte, örül neki, ha ott lehet, de közben teli szájjal tud kurvaanyázni, amiért ebben a szezonban is átverték.

 

De azért tényleg a miénk, még ha kicsit más is, mint amit egy ilyen tóval lehetne kezdeni: van magyar foci, magyar narancs és magyar tenger is, ezeket is meg lehet becsülni.

 

Ugyanakkor mégiscsak itt lenne az ideje elgondolkozni rajta, hogy pontosan mi az, ami miatt a Balatonra jó ideje szabályosan nem hajlandó lemenni az ország radikálisabb lépésekre hajlamos része, és a kevésbé szélsőséges vélemények is azért az első két-három pozitívum közt szokták felsorolni, hogy szalonspiccesen ülni a vízparton délután kettőkor tökéletes program minden vízparton.

 

A Balaton ráadásul nem abban az ütemben fejlődik, mint amilyenben sokasodnak a vele kapcsolatos problémák. Eredetileg ugye főleg az volt vele a gond, hogy az infrastruktúra a csóró keletnémetekre épült, akiknek annyi volt a vágyuk, hogy végre valahol ne kelljen megnézniük, mi mennyibe kerül az étteremben. Emiatt az se volt baj, hogy döghúsból készül a hamburger, a legnagyobb luxusnak egy tóparti sétányon a szponzornapernyő számít,

 

fiatalos szórakozásnak pedig az, ha 20 ezer forintért elvisz valamelyik taxisbűnöző a három utcával arrébb lévő legendás diszkók egyikébe.

 

Közben ott volt az északi part is persze a maga köldöknézegetős hangulatával, Badacsonyban könnyedén hozzájuthattunk a leglehangolóbb cefrékhez is egy jó fröccsözéshez valamelyik hangsúlyosan magyaros hangulatú pincében, de összességében ez se vitt sokkal messzebbre az életben. Nem mintha egy nyári nyaralásnak a jellemfejlődésről kéne szólnia persze.

 

Az tagadhatatlan, hogy a fent leírt állapothoz képest a Balaton őrületes változáson ment keresztül: lehet például jókat enni, nem teljesen kilátástalan feladat hangulatos kocsmákat találni, még túrázni is van hova, de a kedvenc fagyizóm is Balatonfüreden van például.

 

Balatoni hal persze nincs, nem is lehetne, de a magyar az már úgyis hekknemzet.

 

És itt jön a már feljebb tett állításom: ez a fejlődés közel sem áll egyenes arányosságban azzal, hogy egy átlag balatoni nyaralónak nemcsak azt kell lenyelnie, hogy Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István már megint olyan jachtklubot vagy szállodát épít, aminek ő maximum a kerítéséig jut el, hanem az olyan NER-elittel járó apróságokat is, mint Rakonczai Imre szokásos zongoraestje, amin aztán bebaszva énekelhetik a közbeszerzések leendő királyai, hogy „a nézését meg a járását”. Az a balatoni buliszcéna pedig, ami korábban legalább pénzmosodaként működött, egyszerűen megszűnt létezni, vagy legalább is belenyomták évente négy nap Balaton Soundba.

 

Közben a Balaton egyre nagyobb része szakad el az emberektől tóként, hogy átvegye a helyét a fizetős strand. A fizetős strandok egyik legfontosabb jellegzetessége, hogy semmivel nem adnak többet a szabadstrandoknál: értelmes ember ugyanúgy fenntartásokkal hagyja csak ott az értékeit a törölközőjén, mint a belépő nélküli verzióban, a program pedig pontosan ugyanaz.

 

Tehát bele lehet menni a vízbe, aztán kijönni és megszáradni.

 

Persze ez sem rossz program, csak mondjuk pont nem veheti fel a versenyt azzal, hogy a tengernél csinálunk hasonlót, miközben mondjuk frissen grillezett garnélát eszünk. A legnagyobb kritikát kissé bújtatva maga Orbán Viktor mondta: ha nincs koronavírus, nincs az az Isten, hogy valaki reálisan összegezve a dolgokat azt mondja, ő inkább a Balatont választja ebben az évben.

 

Nem kellene ennek így lennie, hiszen épp a már említett Balaton Soundon, vagy akár a jóval kisebb zajban a Gömbkilátóban lehet megnézni, milyen is az, ha valamit jól találnak ki a tó mellé.

 

Az ember hirtelen el is felejti, hogy nem a szintén oligarchásított Gozsdu udvar kitelepült verziójában jár, hanem az ország egyik legszebb részén.

 

Csak ugye a jó ötletek azok, amikből a káderek mindig kifogynak, mire eljutnak oda, hogy csinálhatnak valamit azon túl, hogy kiveszik a magánhangzókat a cégeik nevéből (BDPST, BLTN, ORBN VKTR). Vagy az van, hogy a seggnyalás eleve kizárja a kreatív gondolkodást, vagy egyszerűen elfáradnak benne, és a végére már tényleg csak annyira futja, hogy lekerítsenek még egy partszakaszt a hajóknak.

 

A magyar pedig már csak olyan, hogy börtönben érzi magát, ha még a nyaralása alatt is ezt látja.

 

Olvass még Fekő Ádámtól az Azonnalin! Vitáznál vele? Írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás