+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. június 29. hétfő, 19:05
Az üzletember egy online konferencián győzködte a tagállamokat arról: jobb lenne a kötvénykibocsájtás a közös hitel helyett. De mi a terv lényege? Összefoglaltuk!

Az ECFR Virtual Annual Council Meeting online konferenciáján ösztökélte Soros György az Európai Uniót arra, hogy

 

a huszonhéttagú blokk vegyen fel úgynevezett örökjáradék-kötvényeket a koronavírus gazdasági hatásainak kezelésére és a klímaváltozás elleni harcra

 

– a magyar származású üzletember még áprilisban vetette fel, hogy az EU-tagoknak ehhez a meglehetősen nem mindennapi módszerhez kéne folyamodniuk ahhoz, hogy megküzdjenek a koronavírus utáni gazdasági válsággal, ez ellen harcol többek között mostani nemzeti konzultációjában nagy vehemenciával a kormány.

 

Az uniós adminisztrációban azonban Soros ötlete süket fülekre talált, miután az Európai Bizottság május közepén egy 750 milliárdos közös hitelcsomag felvételét javasolta a tagállamok között jóval nagyobb vitát kiváltó örökjáradék- illetve koronakötvények helyett. Így már a von der Leyen-bizottság 750 milliárdos közös hitele és annak lehetséges elosztása számít a legfőbb tárgyalási alapnak az EU-tagállamok között, miközben Soros „terve” sosem került igazán az európai politikai napirendre.

 

De mik is azok az örökjáradék-kötvények?

 

Ez egy meglehetősen szokatlan kötvényformula: a hagyományos kötvényeket, ha valaki megvásárolja, pénzt ad érte a kibocsájtónak, vagyis az államnak, az állam pedig évek, évtizedek múlva majd kamatostul visszafizeti ezeket. Az örökjáradék-kötvényért viszont az EU azonnal pénzt kapna, a tőkét soha nem kéne visszafizetnie, a kamatokat viszont örökké, áll a hvg.hu összegzésében.

 

Elég unortodox megoldásnak hangzik, valójában viszont az örökjáradék-kötvényeket elég régóta alkalmazzák: egy 1648-ban kibocsájtott holland vízügyi kötvény után a holland állam például még ma is fizeti a Yale Egyetemnek a kamatokat, 2015-ben például 136,2 eurót. A kötvény eredetileg örökre 5 százalékos kamatlábra szólt volna, ezt a XVII. században 3,5, majd 2,5 százalékra csökkentették. Vagyis hiába a kamatláb, az örökjáradék-kötvény keveset fizet: mégpedig azért,

 

mert hiába nincsen lejárati ideje, a lényege épp az, hogy az infláció idővel úgyis elveszi majd a kamatok értékét.

 

Így számol Soros is, aki szerint hiába áll még például a hollandok fizetési kötelezettsége, az összeg annyira kicsi, hogy a közvélemény észre sem veszi. Az üzletember ennek fényében tartotta meglepőnek, hogy Hollandia pont azoknak a „fukar négyeknek” – azon EU-s tagállamok csoportja, akik minél kevesebbet szeretnének befizetni a büdzsébe, ezért kisebb költségvetést követelnek – a vezetője, akik a tervet a legjobban elutasítják. Soros szerint Hollandia ellenkezése például már csak azért is nehezen érthető, mert annak idején az árvizek és a tengertől való védekezésül bocsájtotta ki a kötvényt, míg jelenleg pedig a klíma- és időjárásváltozással, vagyis egy még nagyobb veszélyt jelentő problémával kell szembenézni.

 

Közös hitel helyett a kötvény a megoldás?

 

Az üzletember az Európai Bizottság közös hitelfelvételi tervével éppen ezért kritikus volt. Ez ugyebár az a 750 milliárdos hitelcsomag, melyet az EU 27 állama közösen venne fel úgy, hogy a saját források plafonját ideiglenesen megemelik a blokkon belül, az így keletkező többletbevétellel a háta mögött pedig az Európai Bizottság venné fel a hitelt. Ebből 500 milliárdot vissza nem térítendő támogatások formájában osztanának szét a tagállamok között, 250 milliárdot pedig hitelekként. A terv szerint a koronavírus gazdasági hatásainak elhárítására irányuló pénzeket 2024-ig kéne elkölteni, a törlesztést 2027-ben kéne elkezdeni, 2058-ig pedig mindent visszafizetni.

 

Soros szerint viszont az örökjáradék-kötvények költség/haszon-rátája jó tízszerese lenne a Bizottság által tervezett közös hitelének. Ezt a filantróp milliárdos arra alapozza, hogy jelenleg az EU nagyon alacsony, szerinte legfeljebb fél százalékos kamatlábak mellett tudna örökjáradék-kötvényt kibocsájtani, vagyis

 

egybillió (ezermilliárd) euró éves kamata ötmilliárd euróra rúgna csupán, és ez az inflációval fokozatosan csökkenne, míg szép lassan el nem érne egy nulla-közeli állapotot.

 

Hogy mennyire alacsonyak is most a kamatlábak, Soros szerint jól mutatja, hogy Németország nemrég negatív kamatlábbal bocsájtott ki harminc évre szóló kötvényeket. Ráadásul itt szerinte az a veszély sem állna fönn, hogy a kibocsájtó hirtelen visszahívná a kötvényeket, hiszen ennek csak magas kamatlábak mellett lenne értelme.

 

Egybillió euró egyébként még nem is biztos, hogy önmagában elég lenne Soros szerint – ő ennyit szánna szívesen a koronavírus utáni válságra, míg további egybilliót szerinte Európának a klímaváltozás elleni harcra kéne fordítania. Vagyis ideális esetben az örökkötvények kétbillió, tehát kétezermilliárd eurót tennének ki Soros ötlete szerint. Az örökjáradék-kötvények jelentik az egyetlen járható utat, hogy az EU ilyen mennyiségű pénzhez jusson. Így a tagállamok előbb-utóbb rájönnek, hogy nem tudnak annyi pénzt előteremteni, amennyire az EU-nak szüksége van, és az örökjáradék-kötvények elkerülhetetlenek, de Soros szerint akkor már meglehet, hogy késő lesz. Ezért kell szerinte felgyorsítani a folyamatot, mert az EU-nak most van szüksége a pénzre.

 

A németek számára bűn az adósság?

 

Az örökjáradék-kötvényeknek azonban továbbra is hangos az ellenzői tábora, ezt Soros előadásában több okra vezette vissza. Egyrészt ott vannak a már fentebb is említett fukar négyek, akik nem szeretnének egy ilyen méretű közös projektet. Másrészt Soros szerint a tagállamok sokszor azért utasítják el az örökjáradék-kötvényeket, mert összekeverik azokat a sokat vitatott és végül elvetett koronakötvényekkel. Harmadrészt, szerinte a német gondolkodásban is keresendő a hiba, hiszen

 

a német Schuld szó ugyanúgy jelent adósságot és bűnt. Vagyis német nyelvterületen ez morálisan elfogadhatatlanná teszi az örökjáradék-kötvényt.

 

Egyelőre Soros ötlete úgy tűnik, marad a tervezőasztalon, és Európa a közös hitelfelvételt ambicionálja a szokatlan örökjáradék-kötvények helyett, legalábbis az európai intézmények és döntéshozók részéről nem merült még fel komoly alternatívaként Soros terve. Ennek ellenére ez már elég volt ahhoz, hogy a magyar kormány a tervet beletegye az új nemzeti konzultációba, „megkérdezve” arról az embereket, hogy elutasítják-e Soros György tervét, amely „beláthatatlanul hosszú időre eladósítaná” Magyarországot.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Bizottság / Jennifer Jacquemart (2017)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Zoran Zaev egy beszélgetésrészlet alapján úgy tűnik, többre tartja magát, mint nyolcmillió euró, ráadásul a saját pártját is ő finanszírozza.

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás