+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. március 24. kedd, 18:55
Az olaszok szeretnék a közös kötvénykibocsátást, de a németek nincsenek tőle elájulva. Kedd este válságtanácskoznak az eurózóna pénzügyminiszterei.

Kedd este az eurózóna pénzügyminiszterei tárgyalnak, többek között az eurókötvények is felmerülnek. Paolo Gentiloni, olasz adóügyi EU-biztos a Financial Timesnak három tervet vázolt fel.

 

A javaslatok egyike, ami a többséget meg is tudja szerezni, arra vonatkozik, hogy az Európai Központi Bank tudatos kötvényvásárlással mintegy indirekt módon finanszírozná meg a bajba jutott államokat, amelyek ezáltal úgy jutnának hitelhez, hogy nem kéne magas kamatokat fizetniük. De a

 

javaslatok között ott van egy olyan szó is, amivel a 2015-ös görög válság kapcsán lehetett sokszor találkozni: eurókötvény,

 

azaz az eurózóna államai által közösen kiadott kötvény, amelyekért a zóna közösen felelne. Ez a bajba jutott államoknak jó, mert könnyebben jutnak pénzhez, a kamatok alacsonyabbak, és eleve nem egyedül fizetnék a hitelezőknek.

 

Az olasz kormányfő, Giuseppe Conte már egy hete jelezte: az országát sújtó koronavírus-járvány olyan súlyos gazdasági következményekkel fog járni, hogy közös európai segítséget kérnek. Megint felmerül tehát az eurókötvények – vagy ahogy most nevezik legtöbbször: koronakötvények – gondolata,

 

azaz, hogy az Európai Unió – vagy legalábbis az euróövezet – egységesen bocsásson ki kötvényeket, gyakorlatilag közösen adósodjék el a hitelezők felé.

 

Ami a bajba jutott országok szempontjából azonban könnyebbség – elvégre a hitelből befolyt pénz nagyrészét ők kapnák, de azért több állam is egyszerre kezeskedne –, más nézőpontból olyan országok eladósodását jelenti (mondjuk Németországét), amelyek 2015-ben eleve nem is terveztek volna eladósodni, de most is könnyebben és olcsóbban tudják magukat saját államkötvények kibocsátásával megfinanszírozni. Éppen ezért

 

Németországból a leghangosabb az ellenállás,

 

igaz, nem a szociáldemokrata pénzügyminiszter Olaf Scholz, hanem a kereszténydemokrata gazdasági miniszter, Peter Altmaier részéről.

 

Wolfgang Steiger, a CDU Gazdasági Tanácsának elnöke azt hangsúlyozza, hogy mindenképpen el kell kerülni a közösségi felelősségvállalást, éppen szerinte az egyes államok maguk bocsássanak ki kötvényeket, ha pénzre van szükségük. Azonban a most bajba jutott olaszok és spanyolok csak magas kamattal tudnának kiadni államkötvényeket, amely csak tovább rontaná helyzetüket, éppen ezért bíznának abban, hogy a közösség adja ki a kötvényt.

 

A francia L´Express hetilap elemzője arra mutat rá, hogy

 

az Európai Unió a jelenlegi „liliputi költségvetésével“ nem lesz képes aktívan résztvenni a gazdasági válság enyhítésében,

 

azaz az egyes államok magukra maradnak. A szerző szerint azonban a mostani válságban meg kell látni az esélyt, a koronakötvényekkel ugyanis elindulhatnánk egy föderatívabb Európa felé.

 

Az Európai Unió már eddig is nyújtott azonban segítséget: egyrészről feloldották a költségvetési hiányra vonatkozó szabályokat, bár ezzel csak a jogi, nem a pénzügyi következményektől mentették meg az esetlegesen tovább adósodó államokat, másrészről konkrét és azonnali pénzbeli támogatások is fognak érkezni, ezek viszont nem tudják hosszú távon fedezni a megnövekedett állami kiadásokat.

 

Az Európai Központi Bank jelenleg azzal segíti az államokat a kötvényeiknél – azaz, hogy ne szálljon el a kamat –, hogy maga vásárol fel euróövezetbeli országok kötvényeiből: a járványhelyzetre külön létrehozott intézkedési csomag (Pepp) keretében 750 milliárd eurónyi államkötvényt vásárol fel az EKB év végéig, ezzel levegőhöz juttatja például az olasz államot is, mert már most csökkent az olasz államkötvények rizikófaktora (ezzel a fizetendő kamat is).

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

Kancának nevezte feleségét, egy bárány megrontásával vádolta meg a képviselőt.

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

Közeleg a novemberi elnökválasztás, így mindenki ráfordult a célegyenesre: míg Biden online kampányol, Trump a gyűlések mellett most a nyugdíjasoknak adna szövetségi támogatást, mindössze másfél hónappal a választás előtt.

Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás