+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. március 24. kedd, 18:55
Az olaszok szeretnék a közös kötvénykibocsátást, de a németek nincsenek tőle elájulva. Kedd este válságtanácskoznak az eurózóna pénzügyminiszterei.

Kedd este az eurózóna pénzügyminiszterei tárgyalnak, többek között az eurókötvények is felmerülnek. Paolo Gentiloni, olasz adóügyi EU-biztos a Financial Timesnak három tervet vázolt fel.

 

A javaslatok egyike, ami a többséget meg is tudja szerezni, arra vonatkozik, hogy az Európai Központi Bank tudatos kötvényvásárlással mintegy indirekt módon finanszírozná meg a bajba jutott államokat, amelyek ezáltal úgy jutnának hitelhez, hogy nem kéne magas kamatokat fizetniük. De a

 

javaslatok között ott van egy olyan szó is, amivel a 2015-ös görög válság kapcsán lehetett sokszor találkozni: eurókötvény,

 

azaz az eurózóna államai által közösen kiadott kötvény, amelyekért a zóna közösen felelne. Ez a bajba jutott államoknak jó, mert könnyebben jutnak pénzhez, a kamatok alacsonyabbak, és eleve nem egyedül fizetnék a hitelezőknek.

 

Az olasz kormányfő, Giuseppe Conte már egy hete jelezte: az országát sújtó koronavírus-járvány olyan súlyos gazdasági következményekkel fog járni, hogy közös európai segítséget kérnek. Megint felmerül tehát az eurókötvények – vagy ahogy most nevezik legtöbbször: koronakötvények – gondolata,

 

azaz, hogy az Európai Unió – vagy legalábbis az euróövezet – egységesen bocsásson ki kötvényeket, gyakorlatilag közösen adósodjék el a hitelezők felé.

 

Ami a bajba jutott országok szempontjából azonban könnyebbség – elvégre a hitelből befolyt pénz nagyrészét ők kapnák, de azért több állam is egyszerre kezeskedne –, más nézőpontból olyan országok eladósodását jelenti (mondjuk Németországét), amelyek 2015-ben eleve nem is terveztek volna eladósodni, de most is könnyebben és olcsóbban tudják magukat saját államkötvények kibocsátásával megfinanszírozni. Éppen ezért

 

Németországból a leghangosabb az ellenállás,

 

igaz, nem a szociáldemokrata pénzügyminiszter Olaf Scholz, hanem a kereszténydemokrata gazdasági miniszter, Peter Altmaier részéről.

 

Wolfgang Steiger, a CDU Gazdasági Tanácsának elnöke azt hangsúlyozza, hogy mindenképpen el kell kerülni a közösségi felelősségvállalást, éppen szerinte az egyes államok maguk bocsássanak ki kötvényeket, ha pénzre van szükségük. Azonban a most bajba jutott olaszok és spanyolok csak magas kamattal tudnának kiadni államkötvényeket, amely csak tovább rontaná helyzetüket, éppen ezért bíznának abban, hogy a közösség adja ki a kötvényt.

 

A francia L´Express hetilap elemzője arra mutat rá, hogy

 

az Európai Unió a jelenlegi „liliputi költségvetésével“ nem lesz képes aktívan résztvenni a gazdasági válság enyhítésében,

 

azaz az egyes államok magukra maradnak. A szerző szerint azonban a mostani válságban meg kell látni az esélyt, a koronakötvényekkel ugyanis elindulhatnánk egy föderatívabb Európa felé.

 

Az Európai Unió már eddig is nyújtott azonban segítséget: egyrészről feloldották a költségvetési hiányra vonatkozó szabályokat, bár ezzel csak a jogi, nem a pénzügyi következményektől mentették meg az esetlegesen tovább adósodó államokat, másrészről konkrét és azonnali pénzbeli támogatások is fognak érkezni, ezek viszont nem tudják hosszú távon fedezni a megnövekedett állami kiadásokat.

 

Az Európai Központi Bank jelenleg azzal segíti az államokat a kötvényeiknél – azaz, hogy ne szálljon el a kamat –, hogy maga vásárol fel euróövezetbeli országok kötvényeiből: a járványhelyzetre külön létrehozott intézkedési csomag (Pepp) keretében 750 milliárd eurónyi államkötvényt vásárol fel az EKB év végéig, ezzel levegőhöz juttatja például az olasz államot is, mert már most csökkent az olasz államkötvények rizikófaktora (ezzel a fizetendő kamat is).

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás