+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. június 14. vasárnap, 09:28
Illetve egy, a határ mentén fekvő kápolnát, amelyet gépfegyveres lengyel katonák őriztek, míg rá nem jöttek, hogy cseh területen vannak.

Szórakoztató diplomáciai csetepaté alakult ki Lengyelország és Csehország között az elmúlt napokban, miután a Deník cseh lap tudósítása szerint a lengyelek – lehet, hogy tudtuk nélkül, de – megszállták Csehország területét.

 

Megszállás harminc méteren

 

A lengyelek először a határ lengyel oldalán, Pielgrzymówban táboroztak le, majd ismeretlen okból átkeltek a cseh oldalra vezető hídon. Így a katonák 30 méterre nyomultak be Csehország területére, hogy aztán egy – mint kiderült, cseh területen álló – kápolna előtt táborozzanak le. A lengyel katonák természetesen azt gondolták, hogy még lengyel területen állnak, így –

 

miután a lengyel határ egészen szombatig mindenki előtt zárva volt a koronavírus miatt – nem engedték oda a turistákat, de senki mást sem a kápolnához.

 

 

Még egy felújítást végző szakértőt sem, aki május 28-án a kápolna vakolatát fotózta volna be, hogy megnézze, hogyan áll az ellen az időjárás változásainak – de a katonák hajthatatlanok voltak, még cseh állampolgárok sem léphetnek a kápolnához. Nemcsak ő, hanem egy civil szervezet munkatársa is megpróbálta meggyőzni a lengyeleket, sikertelenül: a gépfegyveres katonák nem engedték a férfit tíz méternél közelebb a cseh területen álló kápolnához.

 

A kápolna a Slezské Rudoltice-i önkormányzat tulajdonában áll, de még maga a polgármester sem tudott előre semmit a lengyelek terveiről: kifejtette, a lengyelek nem konzultáltak vele arról, hogy mi is a szándékuk a megszállással, úgyhogy a cseh rendőrséghez irányították az ügyet.

 

Az üggyel kapcsolatban Jan Hamáček cseh belügyminiszter gúnyosan meg is jegyezte, hogy

 

a lengyel félnek „kicsit más” elképzelései vannak a határnyitásról, mint neki.

 

A kápolna kérdése viszont innentől hamar rendeződött, a lengyelek pedig kivonultak a területről: „a határposzt elhelyezése egy félreértés eredménye volt, nem pedig szándékos akció” – magyarázkodott később a lengyel védelmi minisztérium. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy a kápolna lengyel megszállása mennyi ideig tartott.

 

Már nem kellenek a katonák a cseh határra

 

Így vagy úgy, de a katonai határellenőrzés már Lengyelországban is elveszítette a jelentőségét az uniós tagállamok felé: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy június 13-tól Lengyelország megszünteti a határzárat és a beutazási tilalmat az uniós országokkal, jövő keddtől pedig még a nemzetközi repülőjáratok is újraindulnak. És ha nem ugranak ki drasztikusan a koronavírusos esetszámok, akkor folytatódik a lefagyasztott gazdaság újraindítása is.

 

Szóval Lengyelországba már uniós állampolgárok szombat óta újra beléphetnek, igaz, például a magyaroknak a magyar szabályozás miatt kötelező egyelőre két hét karanténba vonulni visszatérés után. Ez persze nem azt jelenti, hogy Lengyelországban már ne lenne gond a koronavírussal, sőt:

 

a 29 ezer lengyel esetből 13 676 még mindig aktív, és az aktív esetszámok továbbra is növekednek.

 

Ennek oka leginkább Sziléziában keresendő, ahol a hivatalos szombati adatok szerint egyedül több, mint tízezer esetet regisztráltak. Mint arról az Azonnalin is írtunk, a zsúfolt iparvidék Sziléziában a szénbányákban dolgozó munkások között terjed rohamos mértékben a járvány.

 

BORÍTÓKÉP: Lengyelország védelmi minisztériuma / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás