+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. május 29. péntek, 07:10
Miközben a magyar kormány a csehekkel együtt fanyalog és kevesli a Magyarországnak, illetve Csehországnak tervezett uniós helyreállítási pénzeket, a lengyel miniszterelnök körbeünnepli a javaslatot, a szlovákok szerint pedig „idén hamarabb jött a karácsony”. Eddig az uniós költségvetésben tapadtak egymáshoz a kohéziós pénzekben érdekelt visegrádiak, most a Bizottság robbanthatja az egységet: új közép-európai törésvonal jön a pénz körül?

Példátlan mértékű, 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási csomagot jelentett be egy 1,1 billió (1100 milliárd) eurós hétéves költségvetés mellé az Európai Bizottság szerdán. A terv szerint ideiglenesen megemelnék az EU saját forrásainak plafonját, vagyis lényegében azt kérnék a tagállamoktól, hogy az Uniónak a lehetséges forrásmaximumot biztosítsák. Ezzel az összeggel a háta mögött a Bizottság 750 milliárd hitelt venne fel a pénzpiacokról, melyekből 500 milliárdot vissza nem térítendő támogatások, 250 milliárdot pedig hitelek formájában csorgatna vissza a tagállamoknak.

 

A nettó befizetők nem kérnek az „adósságunióból”

 

Példátlan ez az Európai Unió történetében, hiszen a 27 tagú blokk hitelt még sosem vett fel közösen a jövő generáció terhére,

 

ráadásul a közelmúltig több nettó befizető tagállam is vehemensen ellenezte a nagyszabású közös javaslatokat (erről itt írtunk részletesen). Mindenesetre a bizottsági javaslatot az Európai Parlamentben általános tetszés övezte – legalábbis azon pártcsoportok körében, akiknek számít is a hangja valamennyit: mind az Európai Néppárt, mind a szocialisták, mind a liberális Renew Europe támogató volt, jelentős előrelépésről és ambiciózus, európai javaslatról beszéltek.

 

Az azonban már szerdán is látszott: nem az EP-t lesz a legnehezebb meggyőzni a „jövő generáció alapjáról” – ahogyan von der Leyen a helyreállítási csomagról nyilatkozott – hanem a tagállami kormányokat. Több dél-európai ország, például a görögök és a spanyolok várható módon rögtön támogatólag léptek fel, elvégre a 2008-as válságtól eltérően talán most nem kell ismét adósságba és megszorításokba fojtaniuk magukat, ha ki akarnak lábalni – míg a leghűvösebben a nettó befizetők négy leghangosabb állama, a „fukar négyek” nyilatkoztak.

 

A Dániából, Ausztriából, Hollandiából és Svédországból álló blokk egészen a közelmúltig még az úgynevezett koronakötvényeket is hevesen elutasította, amely szintén a déli, de a koronavírus által súlyosan érintett tagállamoknak segített volna, míg mostmár egy 1,1 billió eurós hétéves költségvetés mellett 750 milliárd eurót kitevő pénzösszeg a tárgyalási alap. Persze ők vadul hangsúlyozzák: még messze a megállapodás. Egy holland diplomata úgy fogalmazott, „nehéz elképzelni, hogy ez a javaslat lenne a tárgyalások vége”, míg Sebastian Kurz osztrák kancellár annyit mondott, hogy ez csak tárgyalási alap, és bár pozitív, hogy a kifizetéseknek van konkrét végdátuma,

 

de arról nem lehet szó, hogy „tartós adósságunióba lépjünk”.

 

Végre minket is hallanak Európában, örvendeznek a lengyelek

 

Ugyanakkor a szűkmarkúakon felül sem mindenki elégedett, és akarva-akaratlanul, de úgy tűnik, a Bizottságnak sikerült éket vernie a visegrádi államok közé: a legfrissebb reakciókból ítélve a magyarok és csehek elégedetlenek, míg a szlovákok és lengyelek pedig nagyon is kiegyeznének a nekik megítélt pénzösszeggel.

 

Lengyelország örömének oka van: hitelek és támogatások formájában összesen 63,8 milliárd eurót ítélnének meg a bizottsági tervezet szerint a lengyeleknek. Ez Olaszország és Spanyolország után a harmadik legmagasabb összeg az EU-ban, előbbi 173 milliárd, utóbbi 140 milliárd euró támogatásban részesülne, míg az EU legnépesebb, de a vírust jól megúszó tagállama, Németország például csak 28 milliárdot kapna.

 

A nagy különbség nem véletlen: ha akar, Németország már most is nagyon kedvező feltételek mellett vehetne fel hitelt köszönhetően a jó állapotú német gazdaságnak és a stabil gazdasági mutatóknak. Ez Olaszországról és Spanyolországról már nem mondható el, hiszen az olasz GDP évek óta lényegében stagnál, államadóssága pedig az éves nemzeti össztermék 135 százaléka, míg a spanyoloknál bár volt némi növekedés, ott a 2008-as válság után 36-ról 98 százalékra nőtt a GDP-arányos államadósság.

 

De vissza a lengyelekhez: Mateusz Morawiecki miniszterelnök a bizottsági tervvel kapcsolatban olyan lelkes volt, hogy ki is jelentette:

 

ez a bizonyítéka, hogy „Lengyelország hangját figyelembe veszik és megbecsülik Európában”.

 

A lengyeleknél az ország gazdasági és nehézipari motorját, Sziléziát ütötte meg nagyon a járvány, emiatt pedig a regionális trendektől eltérően Lengyelországban még mindig növekszik az aktív esetek száma. Ezért is örülhet nagyon Varsó a gyors pénzügyi segítségnek, és persze azt sem szabad elfelejteni: Morawiecki miniszterelnök egy hónapja is „egy új Marshall-terv” meghirdetését követelte az EU-n belül.

 

Idén hamarabb jött a karácsony Szlovákiában?

 

Ugyanígy örülnek a javaslatnak a szlovákok is, a szlovák külügyminisztérium államtitkára, Martin Klus üdvözölte a bizottsági tervet, amiből Szlovákia körülbelül 8 milliárd eurót vehetne ki, míg a következő hétéves költségvetésből 18 milliárdot. Az államtitkár szerint – akinek az országa egész Európában az egyik legsikeresebben kezelte a válságot – ugyanakkor továbbra is csak javaslatokról van szó, és bár a legtöbb tagállam ezekbe belemenne, ott vannak a makacs nettó befizetők, akik kisebb büdzsét akarnak. „Többek között ide tartoznak a barátaink Ausztriából. Ők elkérték ezt a dokumentumot további vizsgálatra, arra számítunk, hogy hamarosan nyilatkoznak majd ezzel kapcsolatban” – mondta Klus, akinek a szavaiból az vehető ki, a csomag elfogadása nem Szlovákián fog múlni.

 

És főleg nem a legkisebb szlovák kormánypárt, a Za ľudí EP-képviselőjén, Tomáš Valášeken, aki nemes egyszerűséggel úgy fogalmazott a gazdasági mentőcsomaggal kapcsolatban, hogy

 

Szlovákia számára „idén hamarabb érkezett a karácsony”.

 

Meg is magyarázta, miért: 2027-ig az EU-tól az ország a hétéves költségvetéssel együtt még több pénzt fog kapni, mint az elmúlt hétéves időszakban – amikor pont Közép-Európa járt nagyon jól az uniós pénzekkel.

 

SZIJJÁRTÓ PÉTER ÉS RICHARD SULÍK SZLOVÁK GAZDASÁGI MINISZTER RÉVKOMÁROMBAN. FOTÓ: SZIJJÁRTÓ PÉTER FB

 

Ráadásul most a koronavírus miatt az első években a tagállamok jóval nagyobb szabadsággal rendelkeznek abban, mire is költik el a pénzt. Ebből Valášek szerint két dolog sülhet ki: vagy segíti Szlovákiát, hogy leküzdje a válságot, vagy még tovább korrumpálná az országot egy olyan hitellel, amit igazából csak a következő generációnak kell majd visszafizetnie – az, hogy egy ország melyik utat választja, már csak rajta múlik.

 

Ha Szlovákia 8 milliárd eurót kapna az alapból, az a szlovák GDP 8 százaléka, ez pedig akkora uniós támogatás, ami precedens nélküli Szlovákia EU-tagságának történetében. Ugyanakkor Valášek kifejtette: ha ezt a pénzt – amit a tervek szerint 2024-ig kéne a tagállamoknak elkölteniük, és csak 2027 után visszafizetniük, 2058-ig bezárólag – a jelenlegi gazdasági struktúra fenntartásába tolják, az csak „pénzpocsékolás” lenne,

 

olyasmi, mintha a XIX. század végén az állam a gőzgépekbe tolta volna a pénzt, mikor már ott voltak a belsőégésű motorok.

 

A magyarhoz hasonlóan ugyanis a szlovák gazdaság is nagyban függ az autógyártástól, miközben ez az iparág történetének egyik legnagyobb változásán megy épp keresztül, az egyre dráguló szlovák munkaerő alkalmazása pedig egyre kevésbé éri majd meg a gyártóknak. Így a kormány előtt kettős kihívás is áll: egyrészt, pár hónapon belül egy ezt figyelembe is vevő gazdaságpolitikai víziót kell megalkotnia, és ezt kell megvalósítania az EU-s források segítségével. A sikertelenségért pedig itt dupla árat kellene fizetni: az utolsó eurót 2058-ra kell visszafizetni, vagyis az adóteher nagyrésze a következő generáció vállán nyugszik – ezért kell a pénzt az ő javukra fordítani.

 

Miért mi fedezzük a felelőtlenül gazdálkodókat? – kérdezik a csehek

 

Nem örül ennyire a korai karácsonynak Andrej Babiš cseh kormányfő, aki szerint az Európai Bizottság terve egyszerűen túl sok pénzt akar szétszórni a tagállamok között, így az adóteher is túl magas lenne. A kormányfő úgy fogalmazott, a terv óriási mértékben dobná meg az uniós büdzsét, és még azt sem tudjuk, milyen lesz a visszafizetés ütemterve. „A teljes összeg, amit a Bizottság javasolt, szerintem túl nagy” – fogalmazott.

 

A cseh szkepticizmus persze érthető: a bizottsági becslések szerint

 

Csehország hosszú távon körülbelül 600 millió eurót „bukna” a javaslattal,

 

vagyis 2058-ig ennyivel többet kéne visszafizetniük, mint amennyit hitel és támogatások formájában kézhez kapnak ezelőtt. A különbség oka, hogy az igazán nagy pénzeket azok szakítanák le a csomaggal, akiknek a gazdaságai várhatóan igazán megszenvedik a koronavírust. Csehország egyáltalán nincs ezen államok között, a becslések szerint a cseh gazdaság 6 százalékkal eshet idén, míg az olasz akár 10-zel is. Így a cseheknek kevesebb támogatás járna, de a hitel visszafizetéséből ettől függetlenül nekik is ki kell venniük a részüket.

 

Persze a Hospodarské Noviny üzleti lap számításai szerint annyira azért nem jár rosszul Csehország, ha a gazdasági mentőcsomagot nem önmagában, hanem már a hétéves költségvetéssel együtt kezeljük: ebből ugyanis a csehek a következő hét évben is jóval több pénzt tudnak majd kiszedni, mint amennyit beleadnak.

 

ORBÁN VIKTOR ÉS ANDREJ BABIS BRÜSSZELBEN. EGY PLATFORMON A KÉT VEZETŐ? FOTÓ: EURÓPAI TANÁCS (2020)

 

Ezzel együtt valahol Babiš érvelése is érthető, aki szerint az EU-nak nem azokat kéne jutalmazni, akik az elmúlt években felelőtlenül bántak a pénzzel. A miniszterelnök egy Facebook-posztban arról beszélt, nem hajlandó garantálni más, korábban felelőtlenül gazdálkodó országok hitelezését, ennek pedig önmagában semmi köze a koronavírushoz, hiszen a felelőtlen gazdálkodás miatt kerültek ebbe a helyzetbe. Például alapvető gondjai vannak azzal, hogy a munkanélküliségi mutatók is számítsanak a pénzosztásnál: ahol magasabb a munkanélküliség, az az állam több pénzt kapna, a cseh kormányfő szerint pedig

 

pont, hogy nem büntetni kéne azokat a tagállamokat, akiknek sikerült alacsonyan tartani a munkanélküliséget.

 

Hozzátette: a helyreállítási alap célja pont nem az lenne, hogy pénzt öntsenek azokba az országokba, amelyek gazdálkodásával már régóta komoly gondok vannak, és a koronavírus csak ezt erősítette fel.

 

Fidesz: több pénzt akarunk!

 

És végül a magyar álláspont. A fideszes EP-képviselők a csehekhez képest más okból, de hasonlóan nincsenek elragadtatva. Deutsch Tamás fideszes EP-delegációvezető szerint például gond az, hogy a pénzosztást nem a hagyományos uniós fejlesztéspolitikákon – mint a regionális fejlesztési programok, közös agrárpolitika és kohéziós alapok, magyarán mindaz, amiből Magyarország óriási összegeket tudott lehívni az elmúlt hét évben – alapulva, hanem azok rovására valósítanák meg.

 

Deutsch másik baja a kohéziós pénzcsapok elapadásán felül nagyon egyszerűen szólva az, hogy kevés a pénz. A 750 milliárdos alapból Magyarország 8,1 milliárdot kapna a tervek szerint (körülbelül annyit, mint a jóval kisebb Szlovákia, nem csoda, hogy ők örülnek, mi meg nem), míg a magyaroknak az 1 százalékos befizetési arányukkal ebből 7,5 milliárd eurót kéne visszafizetniük 2058-ig. Vagyis a nyereség lényegében csak 600 millió euró lenne, igaz, a csehekkel ellentétben mi nem mennénk mínuszba,

 

és Deutsch nagyvonalúan afölött is átsiklott, hogy a hétéves költségvetésből továbbra is többet kapna Magyarország, mint amennyit befizet.

 

Győri Enikő, aki az EP gazdasági és monetáris szakbizottságában ül, már közelebb áll a babiši érveléshez: szerinte a koronavírus-válság kevésbé viseli majd meg a magyar gazdaságot, így indokolatlan lenne, ha a közép-és kelet-európai tagállamok pont azért nem részesülnének kellő mértékben a forrásokból, mert sikeresen kezelték a járványt, és fegyelmezetten gazdálkodtak, csökkentették az államadósságaikat.

 

A kormány egyelőre nem foglalt konkrétan állást az ügyben, a csütörtöki kormányinfón a témát Gulyás Gergely annyival intézte el, hogy meg kell gondolni, milyen következményei lesznek egy közös EU-s hitelfelvételnek.

 

Vagyis jóval izgalmasabb vita várható a Bizottság gazdasági csomagjáról, mintha csak a „fukar négyekre” és a kedvezményezett „többiekre” bontanánk a költségvetési vita térképét. Az elmúlt hónapok uniós költségvetési vitáiban ráadásul a V4-ek szorosan összetartottak, az összetartás mögött pedig nem más állt, mint a nagyon komoly közös érdek, amit a „még több kohéziós pénzt akarunk”-jelszóval lehet legegyszerűbben körülírni. Most viszont

 

a Bizottság terve úgy néz ki, kétfelé robbantotta a V4-eket, ráadásul mégcsak nem is a hagyományos lengyel-magyar; cseh-szlovák törésvonal mentén:

 

ezúttal a magyarok és a csehek a szkeptikusak, míg a terv mihamarabbi elfogadásához leginkább a lengyeleknek és a szlovákoknak fűződik komoly érdekük.

 

BORÍTÓKÉP: Orbán Viktor, Andrej Babiš és Mateusz Morawiecki az Európai Tanács februári rendkívüli ülésén. A képről hiányzik Igor Matovič szlovák kormányfő, aki akkor még nem volt miniszterelnök. Európai Tanács (2020)

 

Ezt a cikket és még sok mást már reggel hétkor megkapták a postaládájukba azok, akik feliratkoztak az Azonnali ingyenes hírlevelére, a Reggeli feketére. Iratkozz fel te is, hetente háromszor küldjük!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

Az indiai tagállamokat a központi kormányzat versenyre késztette a magánszektorral annak érdekében, hogy több gyártó települjön Indiába. Az eredmény a szegényebb tagállamokban fellépő vakcinahiány lett.

A volt kormányfő meglepő nyíltsággal nyilatkozott a nemzetközi sajtónak 2005-ben. Hidegháború, Gorbacsov, ellenzéki kerekasztal, Orbán Viktor, minden van benne.

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni”.

Egy új közvélemény-kutatás szerint a budapesti 3-as választókerületben megtartott ellenzéki előválasztáson jelenleg a DK-s Komáromi Zoltán a szavazatok abszolút többségét is megszerezné a momentumos Hajnal Miklóssal szemben.

A házigazda Katar kormánya szerint csak így lehet biztonságosan teltházas meccseket tartani.

A választás tisztaságával kapcsolatban komoly kétségek merültek föl, a nacionalista ellenzék bejelentette: el sem fogadja az eredményeket.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás