+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő & Bakó Bea
2020. május 27. szerda, 09:43
Az éjjel benyújtott törvényjavaslat szerint megszűnne a kormány rendkívüli felhatalmazása, de gondoskodnának arról is, hogy egy második járványhullám esetén ne kelljen különleges jogrendet hirdetni. Az egészségügyi törvényben most is meglévő egészségügyi válsághelyzetet használnák ehhez, így hat hónapig sok mindent parlamenti felhatalmazás nélkül is megtehetnének. Elmagyarázzuk a részleteket.

Kedd éjjel benyújtotta a koronavírus miatti rendkívüli felhatalmazásról való lemondásról szóló törvényjavaslatot a kormány – derül ki a parlament oldaláról. Maga az úgynevezett felhatalmazási törvény nagy port kavart ellenzéki körökben, nemcsak azt biztosítja, hogy a kormány rendeleti úton kormányozhasson, de azt is, hogy gyakorlatilag ezt korlátlan ideig tegye meg. Arról, hogy pontosan mit is jelentett ez a törvény a gyakorlatban, és miért nem jelentett érdemi különbséget az eddigi, eleve parlamenti kétharmaddal bíró Fidesz-kormánynak, itt írtunk részletesebben.

 

Mi van a visszavonásról szóló javaslatban?

 

A törvényjavaslat kimondja: a humánjárvány „megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására hozott gyors és hatékony rendkívüli intézkedéseknek köszönhetően sikeresen stabilizált járványügyi helyzetből adódó közjogi következtetéseket levonja”, ezért javasolja a veszélyhelyzet megszüntetését.

 

A törvény a kihirdetését követő napon már életbe is lépne.

 

Az indokolásban a javaslatot benyújtó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arról ír: a veszélyhelyzeti törvény lehetővé tette, hogy a kormány gyors és hatékony intézkedéseket hozzon, de „hála a magyarok áldozatvállalásának és fegyelmezettségének, mindeddig sikerült megakadályoznunk, hogy a járvány hazánkban a máshol tapasztalhatóhoz hasonló tragikus méreteket öltsön”.

 

A kormányzati indoklás arra is kitér: az ellenőrzési jogköreit az Országgyűlés mindvégig zavartalanul gyakorolhatta, a kormány által hozott intézkedések pedig „nemzetközi összehasonlításban sem számítanak egyedinek”. Semjén szerint ugyanakkor a veszélyhelyzeti intézkedésekkel szemben „a kezdetektől fogva példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlott hazánk határain belül és kívül.” Ezek bár nem befolyásolták a járványügyi védekezés sikerét, „történelmi felelősséget viselnek mindazok, akik a küzdelem legnehezebb időszakában kérdőjelezték meg a rendkívüli intézkedéseket és próbálták meg aláásni a kormányzati döntések legitimitását” – fogalmaz a törvényjavaslat indoklása. 

 

A veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggő átmeneti szabályok arról is rendelkeznek, hogy a járvány miatt bevezetett, a gazdaságra vonatkozó számos könnyítés, például az egyes adóterhek felfüggesztése, könnyítése, egyes ágazatokra érvényes kedvezmények még a veszélyhelyzet után is hatályban maradnak, ahogy a munka törvénykönyvét (adott esetben a munkavállalók hátrányára érintő) ideiglenes változások is.

 

Akkor ennyi volt, megnyugodhatnak a diktatúrázók?

 

Az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslatban viszont

 

arról is gondoskodna a kormány, hogy egy esetleges második járványhullám esetén ne kelljen az alkotmány szerinti különleges jogrendet hirdetnie, hanem a mostani felhatalmazási hercehurca nélkül is tág jogkörei legyenek járványügyben.

 

Ehhez egy, az egészségügyi törvényben már eddig is meglévő jogintézményt, az egészségügyi válsághelyzetet használnák fel, azt bővítenék ki. A jelenlegi törvény szerint is ilyen egészségügyi válsághelyzetnek számít például az az eset, ha a WHO világjárványt hirdet (csak mivel Magyarországon különleges jogrendet, vagyis veszélyhelzetet hirdettek, így külön egészségügyi válsághelyzetet nem kellett), az ilyen válsághelyzet jogkövetkezményei azonban jelenleg jórészt az egészségügyre korlátozódnak: azt biztosítják, hogy a normál egészségügyi ellátást milyen keretek között lehet ilyenkor ideiglenesen átalakítani.

 

A mostani módosítás nagyjából hasonló körben határozná meg, hogy mikor lehet egészségügyi válsághelyzetet hirdetni, mint a jelenlelgi szabályozás: a WHO által kihirdetett világjárvány, egyéb váratlan esemény, ami az emberek egészségét, testi épségét, az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti. A módosítás értelmében mindennek fennállását – a törvényi feltételek fennállása alapján – a kormány rendelettel állapíthatná meg az országos tisztifőorvos javaslatára. A módosítás szerint

 

az egészségügyi válsághelyzet alapvetően maximum hat hónapra szólna, de ha tovább fennállnak a törvényi feltételei, akkor a kormány maga ezt meghosszabbíthatná.

 

(Érdemes itt felidézni, hogy az úgynevezett tömeges  bevándorlás miatti válsághelyzetet már lassan öt éve hosszabbítgatja a kormány félévente, miközben annak a törvényi feltételei nem állnak fenn, legfeljebb akkor, ha egy gumiszabályt nagyon tágan értelmezünk.)

 

A tisztifőorvos ilyenkor egyébként köteles követni a kialakult helyzetet, és ő kezdeményezheti a kormányrendelet visszavonását, amit a kormány köteles lenne megtenni a tisztifőorvosi kérés esetén. A kormánynak az egészségügyi válsághelyzet kapcsán a parlament egészségügyi szakbizottságában kéne beszámolnia, nem plenáris ülésen.

 

Az egészségügyi válsághelyzet tehát eddig is létező lehetőség volt, azonban a jogkövetkezményei kifejezetten az egészségügyre korlátozódtak. Most ezen is változtatna a kormány, és

 

számos olyan területen is rendeletalkotási jogot vindikálna magának ezen időszakban, amikkel tipikusan most az alkotmány alapján kihirdetett különleges jogrendben élt.

 

Például ebben a hat hónapban (vagy törvényes ok alapján történő meghosszabbítás esetén még tovább) rendelettel korlátozhatná a kormány

 

minden olyan intézmény és létesítmény működését, illetve rendezvényt és tevékenységet, amely járvány terjedését elősegítheti,

 

az üzletek működését, nyitva tartását, egyes termékek árusítását, fogyasztását,

 

a személyforgalmat, az áruszállítást az országon belül vagy nemzetközi viszonylagban,

 

az emberek személyes érintkezését,

 

az intézmények látogatását,

 

az egyes területek elhagyását,

 

+ bizonyos állatok tartását,

 

az ivóvíz fogyasztását.

 

Tehát immár parlamenti plenáris szavazás nélkül lényegében minden, a tavaszi járványhelyzet idején történt korlátozást életbe tudna a kormány maga léptetni, bár a törvényjavaslat azt is rögzíti, hogy ezeknek a korlátozásoknak arányosnak kell lenniük, és azt is leszögezi, hogy kijárási tilalmat, illetve kijárási korlátozást a kormány egészségügyi válsághelyzetben nem vezethet be.

 

FOTÓ: Orbán Viktor / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás