A parlamenti választások után a román pártok általában feláldozzák a rossz eredményért felelősnek tartott pártvezetőt. Jelenleg ez körvonalazódik a jobbközép kormánykoalíció legnagyobb pártjánál.
Igor Matovič kormánya sokadszor is nekiugrik az országos tesztelésnek, és a többi szabály is szigorodik: január 27-től pár kivételtől eltekintve csak negatív teszttel lehet elhagyni a lakóhelyet.
Egyre több van belőle –
hóbort vagy a közöségi közlekedés új útja a libegő?
Armin Laschet a merkeli politikát viszi tovább a Néppárt Fideszhez való viszonyában is.
A tavaly augusztusban megmérgezett politikus vasárnap repült haza Berlinből.
1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.
Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.
Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!
Kedd éjjel benyújtotta a koronavírus miatti rendkívüli felhatalmazásról való lemondásról szóló törvényjavaslatot a kormány – derül ki a parlament oldaláról. Maga az úgynevezett felhatalmazási törvény nagy port kavart ellenzéki körökben, nemcsak azt biztosítja, hogy a kormány rendeleti úton kormányozhasson, de azt is, hogy gyakorlatilag ezt korlátlan ideig tegye meg. Arról, hogy pontosan mit is jelentett ez a törvény a gyakorlatban, és miért nem jelentett érdemi különbséget az eddigi, eleve parlamenti kétharmaddal bíró Fidesz-kormánynak, itt írtunk részletesebben.
Mi van a visszavonásról szóló javaslatban?
A törvényjavaslat kimondja: a humánjárvány „megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására hozott gyors és hatékony rendkívüli intézkedéseknek köszönhetően sikeresen stabilizált járványügyi helyzetből adódó közjogi következtetéseket levonja”, ezért javasolja a veszélyhelyzet megszüntetését.
Az indokolásban a javaslatot benyújtó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arról ír: a veszélyhelyzeti törvény lehetővé tette, hogy a kormány gyors és hatékony intézkedéseket hozzon, de „hála a magyarok áldozatvállalásának és fegyelmezettségének, mindeddig sikerült megakadályoznunk, hogy a járvány hazánkban a máshol tapasztalhatóhoz hasonló tragikus méreteket öltsön”.
A kormányzati indoklás arra is kitér: az ellenőrzési jogköreit az Országgyűlés mindvégig zavartalanul gyakorolhatta, a kormány által hozott intézkedések pedig „nemzetközi összehasonlításban sem számítanak egyedinek”. Semjén szerint ugyanakkor a veszélyhelyzeti intézkedésekkel szemben „a kezdetektől fogva példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlott hazánk határain belül és kívül.” Ezek bár nem befolyásolták a járványügyi védekezés sikerét, „történelmi felelősséget viselnek mindazok, akik a küzdelem legnehezebb időszakában kérdőjelezték meg a rendkívüli intézkedéseket és próbálták meg aláásni a kormányzati döntések legitimitását” – fogalmaz a törvényjavaslat indoklása.
A veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggő átmeneti szabályok arról is rendelkeznek, hogy a járvány miatt bevezetett, a gazdaságra vonatkozó számos könnyítés, például az egyes adóterhek felfüggesztése, könnyítése, egyes ágazatokra érvényes kedvezmények még a veszélyhelyzet után is hatályban maradnak, ahogy a munka törvénykönyvét (adott esetben a munkavállalók hátrányára érintő) ideiglenes változások is.
Akkor ennyi volt, megnyugodhatnak a diktatúrázók?
Az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslatban viszont
Ehhez egy, az egészségügyi törvényben már eddig is meglévő jogintézményt, az egészségügyi válsághelyzetet használnák fel, azt bővítenék ki. A jelenlegi törvény szerint is ilyen egészségügyi válsághelyzetnek számít például az az eset, ha a WHO világjárványt hirdet (csak mivel Magyarországon különleges jogrendet, vagyis veszélyhelzetet hirdettek, így külön egészségügyi válsághelyzetet nem kellett), az ilyen válsághelyzet jogkövetkezményei azonban jelenleg jórészt az egészségügyre korlátozódnak: azt biztosítják, hogy a normál egészségügyi ellátást milyen keretek között lehet ilyenkor ideiglenesen átalakítani.
A mostani módosítás nagyjából hasonló körben határozná meg, hogy mikor lehet egészségügyi válsághelyzetet hirdetni, mint a jelenlelgi szabályozás: a WHO által kihirdetett világjárvány, egyéb váratlan esemény, ami az emberek egészségét, testi épségét, az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti. A módosítás értelmében mindennek fennállását – a törvényi feltételek fennállása alapján – a kormány rendelettel állapíthatná meg az országos tisztifőorvos javaslatára. A módosítás szerint
(Érdemes itt felidézni, hogy az úgynevezett tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet már lassan öt éve hosszabbítgatja a kormány félévente, miközben annak a törvényi feltételei nem állnak fenn, legfeljebb akkor, ha egy gumiszabályt nagyon tágan értelmezünk.)
A tisztifőorvos ilyenkor egyébként köteles követni a kialakult helyzetet, és ő kezdeményezheti a kormányrendelet visszavonását, amit a kormány köteles lenne megtenni a tisztifőorvosi kérés esetén. A kormánynak az egészségügyi válsághelyzet kapcsán a parlament egészségügyi szakbizottságában kéne beszámolnia, nem plenáris ülésen.
Az egészségügyi válsághelyzet tehát eddig is létező lehetőség volt, azonban a jogkövetkezményei kifejezetten az egészségügyre korlátozódtak. Most ezen is változtatna a kormány, és
Például ebben a hat hónapban (vagy törvényes ok alapján történő meghosszabbítás esetén még tovább) rendelettel korlátozhatná a kormány
+ minden olyan intézmény és létesítmény működését, illetve rendezvényt és tevékenységet, amely járvány terjedését elősegítheti,
+ az üzletek működését, nyitva tartását, egyes termékek árusítását, fogyasztását,
+ a személyforgalmat, az áruszállítást az országon belül vagy nemzetközi viszonylagban,
+ az emberek személyes érintkezését,
+ az intézmények látogatását,
+ az egyes területek elhagyását,
+ bizonyos állatok tartását,
+ az ivóvíz fogyasztását.
Tehát immár parlamenti plenáris szavazás nélkül lényegében minden, a tavaszi járványhelyzet idején történt korlátozást életbe tudna a kormány maga léptetni, bár a törvényjavaslat azt is rögzíti, hogy ezeknek a korlátozásoknak arányosnak kell lenniük, és azt is leszögezi, hogy kijárási tilalmat, illetve kijárási korlátozást a kormány egészségügyi válsághelyzetben nem vezethet be.
FOTÓ: Orbán Viktor / Facebook
A parlamenti választások után a román pártok általában feláldozzák a rossz eredményért felelősnek tartott pártvezetőt. Jelenleg ez körvonalazódik a jobbközép kormánykoalíció legnagyobb pártjánál.
Igor Matovič kormánya sokadszor is nekiugrik az országos tesztelésnek, és a többi szabály is szigorodik: január 27-től pár kivételtől eltekintve csak negatív teszttel lehet elhagyni a lakóhelyet.
Egyre több van belőle –
hóbort vagy a közöségi közlekedés új útja a libegő?
Armin Laschet a merkeli politikát viszi tovább a Néppárt Fideszhez való viszonyában is.
A tavaly augusztusban megmérgezett politikus vasárnap repült haza Berlinből.
1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.
Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.
Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!