A kormány benyújtotta a veszélyhelyzet végéről szóló törvényt, cserébe bővíti a lehetőségeit egészségügyi válsághelyzetben

Kedd éjjel benyújtotta a koronavírus miatti rendkívüli felhatalmazásról való lemondásról szóló törvényjavaslatot a kormány – derül ki a parlament oldaláról. Maga az úgynevezett felhatalmazási törvény nagy port kavart ellenzéki körökben, nemcsak azt biztosítja, hogy a kormány rendeleti úton kormányozhasson, de azt is, hogy gyakorlatilag ezt korlátlan ideig tegye meg. Arról, hogy pontosan mit is jelentett ez a törvény a gyakorlatban, és miért nem jelentett érdemi különbséget az eddigi, eleve parlamenti kétharmaddal bíró Fidesz-kormánynak, itt írtunk részletesebben.

 

Mi van a visszavonásról szóló javaslatban?

 

A törvényjavaslat kimondja: a humánjárvány „megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására hozott gyors és hatékony rendkívüli intézkedéseknek köszönhetően sikeresen stabilizált járványügyi helyzetből adódó közjogi következtetéseket levonja”, ezért javasolja a veszélyhelyzet megszüntetését.

 

 

Az indokolásban a javaslatot benyújtó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arról ír: a veszélyhelyzeti törvény lehetővé tette, hogy a kormány gyors és hatékony intézkedéseket hozzon, de „hála a magyarok áldozatvállalásának és fegyelmezettségének, mindeddig sikerült megakadályoznunk, hogy a járvány hazánkban a máshol tapasztalhatóhoz hasonló tragikus méreteket öltsön”.

 

A kormányzati indoklás arra is kitér: az ellenőrzési jogköreit az Országgyűlés mindvégig zavartalanul gyakorolhatta, a kormány által hozott intézkedések pedig „nemzetközi összehasonlításban sem számítanak egyedinek”. Semjén szerint ugyanakkor a veszélyhelyzeti intézkedésekkel szemben „a kezdetektől fogva példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlott hazánk határain belül és kívül.” Ezek bár nem befolyásolták a járványügyi védekezés sikerét, „történelmi felelősséget viselnek mindazok, akik a küzdelem legnehezebb időszakában kérdőjelezték meg a rendkívüli intézkedéseket és próbálták meg aláásni a kormányzati döntések legitimitását” – fogalmaz a törvényjavaslat indoklása. 

 

A veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggő átmeneti szabályok arról is rendelkeznek, hogy a járvány miatt bevezetett, a gazdaságra vonatkozó számos könnyítés, például az egyes adóterhek felfüggesztése, könnyítése, egyes ágazatokra érvényes kedvezmények még a veszélyhelyzet után is hatályban maradnak, ahogy a munka törvénykönyvét (adott esetben a munkavállalók hátrányára érintő) ideiglenes változások is.

 

Akkor ennyi volt, megnyugodhatnak a diktatúrázók?

 

Az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslatban viszont

 

 

Ehhez egy, az egészségügyi törvényben már eddig is meglévő jogintézményt, az egészségügyi válsághelyzetet használnák fel, azt bővítenék ki. A jelenlegi törvény szerint is ilyen egészségügyi válsághelyzetnek számít például az az eset, ha a WHO világjárványt hirdet (csak mivel Magyarországon különleges jogrendet, vagyis veszélyhelzetet hirdettek, így külön egészségügyi válsághelyzetet nem kellett), az ilyen válsághelyzet jogkövetkezményei azonban jelenleg jórészt az egészségügyre korlátozódnak: azt biztosítják, hogy a normál egészségügyi ellátást milyen keretek között lehet ilyenkor ideiglenesen átalakítani.

 

A mostani módosítás nagyjából hasonló körben határozná meg, hogy mikor lehet egészségügyi válsághelyzetet hirdetni, mint a jelenlelgi szabályozás: a WHO által kihirdetett világjárvány, egyéb váratlan esemény, ami az emberek egészségét, testi épségét, az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti. A módosítás értelmében mindennek fennállását – a törvényi feltételek fennállása alapján – a kormány rendelettel állapíthatná meg az országos tisztifőorvos javaslatára. A módosítás szerint

 

 

(Érdemes itt felidézni, hogy az úgynevezett tömeges  bevándorlás miatti válsághelyzetet már lassan öt éve hosszabbítgatja a kormány félévente, miközben annak a törvényi feltételei nem állnak fenn, legfeljebb akkor, ha egy gumiszabályt nagyon tágan értelmezünk.)

 

A tisztifőorvos ilyenkor egyébként köteles követni a kialakult helyzetet, és ő kezdeményezheti a kormányrendelet visszavonását, amit a kormány köteles lenne megtenni a tisztifőorvosi kérés esetén. A kormánynak az egészségügyi válsághelyzet kapcsán a parlament egészségügyi szakbizottságában kéne beszámolnia, nem plenáris ülésen.

 

Az egészségügyi válsághelyzet tehát eddig is létező lehetőség volt, azonban a jogkövetkezményei kifejezetten az egészségügyre korlátozódtak. Most ezen is változtatna a kormány, és

 

 

Például ebben a hat hónapban (vagy törvényes ok alapján történő meghosszabbítás esetén még tovább) rendelettel korlátozhatná a kormány

 

+ minden olyan intézmény és létesítmény működését, illetve rendezvényt és tevékenységet, amely járvány terjedését elősegítheti,

 

+ az üzletek működését, nyitva tartását, egyes termékek árusítását, fogyasztását,

 

+ a személyforgalmat, az áruszállítást az országon belül vagy nemzetközi viszonylagban,

 

+ az emberek személyes érintkezését,

 

+ az intézmények látogatását,

 

+ az egyes területek elhagyását,

 

+ bizonyos állatok tartását,

 

+ az ivóvíz fogyasztását.

 

Tehát immár parlamenti plenáris szavazás nélkül lényegében minden, a tavaszi járványhelyzet idején történt korlátozást életbe tudna a kormány maga léptetni, bár a törvényjavaslat azt is rögzíti, hogy ezeknek a korlátozásoknak arányosnak kell lenniük, és azt is leszögezi, hogy kijárási tilalmat, illetve kijárási korlátozást a kormány egészségügyi válsághelyzetben nem vezethet be.

 

FOTÓ: Orbán Viktor / Facebook

 

Osszad, lájkold, ne sajnáld!

A Facebook újfent lenyeste a magyar híroldalak elérését. Tegyél ellene!
Amerikai büntetőalgoritmusok helyett öntudatos magyar polgárokat!

comments powered by Disqus