+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Győri Boldizsár
2020. május 16. szombat, 19:07
Spoiler: egyáltalán nem az, de ettől még minden választópolgár számára ajánlott megnézni az HBO dokumentumfilmjét, a Kill Chaint, ami arról szól, hogy hogyan lehet meghekkelni az amerikai szavazógépeket és hogy mennyire sebezhetők a digitalizálódó demokráciák.

Még március 26-án mutatta be az HBO az új dokumentumfilmjét, a Kill Chaint. A főszereplő-műsorvezető egy finn informatikus, Harri Hursti, aki nem akárki, hanem a világ egyik legjobb kibervédelmi szakembere. Saját bevallása szerint nem emlékszik már, mikor írta az első szoftverét, de 12 évesen már túl volt egyen, az biztos.

 

HARRI HURSTI. FOTÓ: HBO

 

Élete derekára fejlesztett szoftvert a finn hadseregnek, amiért megkapta a civileknek adományozható harmadik legmagasabb katonai kitüntetést, 2005-ben pedig egy, a filmben is bejátszott, Hursti-hackként elhíresült kísérletben demonstrálta, milyen könnyű meghekkelni egy amerikai szavazógépet.

 

Majd eltelt tizenöt év, és továbbra is ugyanazoknak a cégeknek ugyanazokat a gépeit, ugyanazokkal a meghekkelhető szoftverekkel használják húsz államban.

 

2016-ban végképp kiderült, hogy a szavazógépnek becézett, amúgy kőkorszaki hardverrel rendelkező számítógépeken csak az oroszok jóindulatán (vagy stratégiai megfontolásain) múlt, hogy nem írták át a leadott voksok preferenciáit (a fent említett Hursti-hack 2005-ben pontosan ennek a lehetőségét demonstrálta). Ezután úgy tűnhetett, mintha kiborult volna a bili.

 

Azok, akiknek a következményekért felelniük kellett volna, a 2016 utáni kongresszusi meghallgatásokon viszont – tudatlanságból, vagy rosszindulatból – többek közt kettő téves védekezést hajtogattak.

 

Az egyik: a szavazáshoz használt gépek annyira elavultak, hogy nem is csatlakoznak az internetre (következő snitt: Hursti bekapcsol egy ilyen masinát, aminek az első kérdése: szeretne-e csatlakozni a helyi hálózathoz, mozaikszóval LAN-hoz. Nagyon röviden: LAN-on keresztül  csatlakozhat a számítógép egy olyan számítógéphez, ami viszont már csatlakozik az internethez.)

 

A második, és az előbbinél már kicsit meggyőzőbb védekezés az volt, hogy az amerikai választások lebonyolítása nem egységes, sőt, kifejezetten kaotikus, minden megye maga dönt, hogyan szavaz, melyik cég termékét választja ki a szavazás lebonyolítására, ha nem a papíralapú voksolással bonyolítja le a választást. Az ezzel érvelők szerint éppen ebben a sokféleségben rejlik a rendszer sebezhetetlensége, hiszen kismillióféle operációs rendszert és tűzfalat kéne hackereknek megkerülniük, hogy magukat a szavazatokat módosítsák, és annyi orosz kém azért mégsincsen a világon, hogy minden egyes szavazókörzet mellett egy bokorban guggolva meghekelje a benti gépeket.

 

Az ezzel érvelők viszont szem elől tévesztik a tényt, hogy egy választás megzavarásában nem csak külföldi entitások lehetnek érdekeltek, és nem csak az elnökválasztás megzavarásával sérül a nép demokratikus részvételi joga.

 

Egy helyi radikális környezetvédő vagy egy fehér felsőbbrendűséget hirdető szervezet hekkere is ugyanolyan könnyen befolyásolhatja a polgármester- vagy kormányzóválasztást,

 

és ez ugyanolyan elfogadhatatlan egy demokráciában, mintha Hillary Clintonról hamis információkat terjesztenek az amerikai interneten egy külföldi nemzetállam ügynökei. 

 

Ráadásul ez az érv nem ad választ arra, ami 2016 óta bizonyítottan múlt idő: mi van, ha valaki bejut az amerikai szavazók adatbázisába? A dokumentumfilmben meg is szólal a hekker, akinek ez sikerült. Itt aztán azt csinál, amit akar: és miért ne cserélne ki két számot játdszi könnyedséggel a szavazók adataiban, hogy így azok adategyezési hiba miatt ne szavazhassanak a szavazógépen? Az emiatt kialakuló sorok miatt nem mindenki teheti meg, hogy fél napot várjon arra, hogy leadja a szavazatát, effektíve meg lesz így fosztva a szavazati joga gyakorlásától.

 

Ahogy haladunk előre a filmben,

 

sorra dőlnek ki a csontvázak a szekrényből, a szavazógépeket gyártó cégek lobbistái korábbi állami döntéshozók közül kerülnek ki,

 

de a 2002-ben rendszeresített gépeken még mindig a Windows XP fut – ami 2020-ban már olyan lyukacsos, mint egy ementálisajt, és gyakorlatilag nincs olyan kezdő hekker, aki egy átböngészett hosszú hétvége után ne tudná meghekkelni. Vagy kiderül: az elvileg érzékeny adatokkal teli szavazógépek többszáz, darabonként hetven dollárért megvehető ebayen egy ócskavaskereskedőtől (bennük a 2002 óta leadott szavazatok, tb-számmal, tokkal-vonóval). 

 

HARRI HURSTI IS SIMÁN TUDOTT VÁSÁROLNI EGY SZAVAZÓGÉPET. FOTÓ: HBO

 

A fenti példák ellenére a dokumentumfilm nem elsősorban a technikai sebezhetőségek ténye miatt sokkoló. 2020-ban már (talán) a nézőknek sem újdonság, hogy nincsen meghekkelhetetlen rendszer (és ezt érdemes komolyan venni, nem költői túlzás: kellő mennyiségű szakember, idő, és pénz segítségével bármi feltörhető előbb vagy utóbb).

 

Viszont az

 

a slendriánság, amivel ezt a sebezhetőséget a kibertérben a szavazások lebonyolításáért felelős szakemberek és hivatalnokok tizenöt éve kezelik (pontosabban: nem kezelik), égbekiáltó.

 

És ne legyenek illúzióink arról, hogy ha az Egyesült Államokban így állnak a dologhoz, mi lehet a helyzet a világ többi demokráciájában – vagy nálunk, ahol azt nem sikerül megoldani, hogy ne olvadjon le a meglepetésszerűen a választások éjszakáján érkező hatalmas forgalom alatt a nemzeti választási iroda honlapját kiszolgáló szerver.

 

Ha nem találunk megoldást a problémára, emberek milliói veszítik el a bizalmukat a választások tisztaságában. Hiába épülnek szépen egymásra a demokrácia intézményei, ha nincs ott köztük a választások tisztességébe vetett bizalom mint habarcs, összedől az egész építmény. Hiszen semmi másról nem szól a demokrácia, mint az eljárásról: azzal, hogy közösen hozunk döntéseket, ezekért mi magunk vagyunk a felelősek: nincs kit kipécézni és lefejezni egy-egy rossz döntés következményeiért, hiszen végső soron köztünk, emberek között oszlik meg a felelősség. 

 

Mi történik viszont, ha alappal vagy alap nélkül, de az emberek arról lesznek meggyőződve, hogy a döntést nem is a kollektíva hozta meg, hanem valamilyen áskálódó hekker főnöke/elnöke? Elveszíti a legitimációját a központi autoritás, és lázadásba, majd polgárháborúba csúszik a politikai közösség. Azzal, hogy minden választás alkalmával lefagy a nemzeti választási iroda honlapja, vagy 2016 után 2020-ban is elavult, lyukacsos szavazógépekkel vágnak neki a novemberi választásoknak az Egyesült Államok húsz tagállamában, pontosan effajta entrópia felé haladunk, például Oroszország legnagyobb örömére. 

 

BORÍTÓKÉP: HBO

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

Az indiai tagállamokat a központi kormányzat versenyre késztette a magánszektorral annak érdekében, hogy több gyártó települjön Indiába. Az eredmény a szegényebb tagállamokban fellépő vakcinahiány lett.

A volt kormányfő meglepő nyíltsággal nyilatkozott a nemzetközi sajtónak 2005-ben. Hidegháború, Gorbacsov, ellenzéki kerekasztal, Orbán Viktor, minden van benne.

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni”.

Egy új közvélemény-kutatás szerint a budapesti 3-as választókerületben megtartott ellenzéki előválasztáson jelenleg a DK-s Komáromi Zoltán a szavazatok abszolút többségét is megszerezné a momentumos Hajnal Miklóssal szemben.

A házigazda Katar kormánya szerint csak így lehet biztonságosan teltházas meccseket tartani.

A választás tisztaságával kapcsolatban komoly kétségek merültek föl, a nacionalista ellenzék bejelentette: el sem fogadja az eredményeket.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás