+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. május 15. péntek, 07:07
A koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásoknak köszönhetően sokan veszítették el munkahelyeiket, ők pedig csak a három hónapig járó álláskeresési járadékra számíthatnak, ha csak a lakóhelyük szerinti önkormányzat nem ad plusz segítséget? De hol van erre pénz, és hol a legtűrhetőbb munkanélkülinek lenni Magyarországon? Körbekérdeztünk pár települést!

„Van százhatvan-egynéhány ezer olyan magyar, aki elvesztette a munkáját az elmúlt időszakban, nemcsak a válság miatt, már korábban is, és segítséget kér” – erről még múlt héten pénteken beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott interjújában a koronavírus kapcsán. Igaz, a koronavírus hatása még az idei márciusi munkanélküliségi adatokon nem különösebben látszik, de a kormányfő áprilisra már „brutális” adatokat várt, ugyanis akkor már a teljes hónapban éreztette hatását a koronavírus (emékeztetőül: a kormány március 11-én rendelte el a veszélyhelyzetet, míg a kijárási korlátozásokat március 28-ától, amiken május 4-től lazított vidéken a kormány). 

 

Tény, a járvány okozta egyik legnagyobb kihívás az lesz, hogy az emiatt leállt gazdasági élet újrainduljon, és azok, akik most munkanélküliek lettek, új munkahelyet találjanak.

 

Persze az is igaz, hogy utóbbinak két feltétele van: az egyik, hogy aki munka nélkül maradt, az is megéljen valamiből akkor is, ha nincs tartaléka, illetve az, hogy nem csak, hogy ne szűnjenek meg munkahelyek, de újakat is teremtsenek.

 

Utóbbi kapcsán Orbán Viktor úgy fogalmazott: „személyes vállalásnak is tekinti”, hogy annyi munkahelyet fognak létrehozni, amennyit a vírus elpusztít. Ugyanakkor a kormány már többször elmondta: a munkaalapú társadalom eszményére hivatkozva nem hosszabbítják meg a jelenleg csak három hónapra szóló álláskeresési járadékot, köznyelven munkanélküli-segélyt. Ám úgy tűnik, az önkormányzatok közül nem mindenki ért ezzel egyet, ezért többen – már akiknek erre volt forrása – a koronavírusra tekintettel a zsebükbe nyúltak, hogy az állami járadékon túl extra anyagi támogatást is nyújtsanak a munkanélküli lakosaiknak.

 

Az Azonnali körbekérdezett a budapesti kerületek, illetve megyei jogú városok önkormányzatai között, náluk születtek-e új támogatási formák a koronavírus miatti állásvesztésekre való tekintettel. Fontos, hogy kifejezetten csak azt néztük meg, milyen támogatást kaphat egy állását vesztett lakos, ugyanis az önkormányzatok különféle rászorultsági alapokon jellemzően eleve többféle támogatást nyújtanak.

 

Egyáltalán kötelessége-e segíteni az álláskeresőket az önkormányzatoknak?

 

Alapvetően nem kell, ez állami feladat. Egy kötelessége viszont igenis van az önkormányzatoknak: rendkívüli települési támogatást adni a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére. Ennek oka lehet például természeti katasztrófa, betegség, halál.

 

Ezen felül az önkormányzatok normál helyzetben is adhatnak települési támogatásokat is – például a lakhatási- vagy a gyógyszerkiadások fedezésére, vagy éppen bármi másra, amire csak szeretnének  –, ez a saját önálló döntésükön múlik és persze azon, bírja-e anyagilag az adott önkormányzat. Ugyanis

 

sok település hiába szeretne segíteni, egyszerűen nem tud.

 

Utóbbira példa Miskolc, ahol a független Veres Pál vezette város válasza szerint többek között a kormányzati elvonások miatt (például a parkolások ingyenessé tétele) már így is „erőn felül teljesítenek, hogy megőrizzék a város normális működőképességét”, de azért még keresik a lehetőségét annak, hogyan segítsenek polgáraiknak ilyen téren is.

 

Ahol koronavírus nélkül is stabil a szociális ellátás

 

Le kell szögezni, a települések közti sorrendet nehéz felállítani, miután a már említett települési támogatások önkormányzatonként eltérhetnek. Így lehet, hogy van olyan önkormányzat, ahol már eleve olyan jó volt a szociális védőháló, hogy felesleges lett volna a koronavírus idején bármit pluszbna bevezetni. Például ezt állította a szegedi, illetve a tizenharmadik kerületi önkormányzat is az Azonnalinak küldött válaszában.

 

Szeged például arról írt, egymilliárd forintos szociális alapot tart fenn saját erőből.

 

Ebből különböző formákban tavaly 7 ezer család, vagyis 11 ezer ember részesült támogatásban. Rajtuk kívül 200 új kérelmező jelentkezett, aki az elmúlt 2 hónapban veszítette el az állását, túlnyomó többségük kap támogatást, írta az MSZP-ből tavaly ősszel kilépett Botka László vezette önkormányzat.

 

Ehhez hasonlóan a szocialista vezetésű tizenharmadik kerület is arról írt, hogy amúgy is fejlett és széleskörű a szociális ellátórendszerük. A tavalyi év során mintegy 700 millió forintot fordítottak szociális segélyezésre, az idei évben várhatóan nagyobb lesz az igény, akár a tavalyi duplája is. „Készen állunk arra, hogy a felmerülő igényeket kielégítsük” – tették hozzá.

 

Hasonlóra hivatkozott egyébként a fideszes 22. kerület is, ahol a jelenleg hatályos szociális tárgyú rendeletük alapján a jövedelmüket elvesztő személyek számára családtagonként 50 ezer forintos krízistámogatás járhat, míg a momentumos polgármester által vezetett Újpesten arra figyeltek, hogy a járvány kapcsán rendkívüli települési támogatásra jogosultak körét bővítsék ki. 

 

A fideszes Dézsi Csaba András vezette Győr ugyancsak azt válaszolta,

 

szociális ellátórendszerük stabil, és ugyan a koronavírus járvánnyal kapcsolatban bevezetett speciális támogatás jelenleg nincs,

 

azonban a polgármester által életre hívott Győri Segélyalap a koronavírus elleni küzdelem támogatására, és a járvány miatt nehéz helyzetbe került győriek megsegítésére hivatott.

 

Csepel: az önkormányzat nem állam

 

Az Azonnalihoz beérkező válaszok alapján a fideszes Borbély Lénárd vezette csepeli önkormányzaté volt a legrendhagyóbb. Ugyanis ők azt hangsúlyozták:

 

a munkanélküliség kezelése állami feladat.

 

„Ez így volt a világ minden országában, így minden európai országban 1989 előtt, és így van azóta is. Most is. Az önkormányzat és az állam feladatai nem összekeverhetők. Abból, ha egyszerre két helyen kezelnek egy problémát, csak újabbak keletkeznek.” Csepel emiatt nem is indított külön állami programot az állam helyett, „mivel az önkormányzat nem állam”.

 

Persze rendkívüli segélyt tudnak adni a segítségkérőknek, erre jelentősen meg is növekedett az igény, de nem lehet különválasztani a kérelmezőket aszerint, hogy ki milyen okból fordul segítségért.

 

Íme 8+1 önkormányzat, ahol külön gondoltak koronavírusra! 

 

Következzen a teljesség igénye nélkül néhány önkormányzat azok közül, ahol a koronavírus miatt plusz támogatások is járnak. Persze ez nem jelenti azt, hogy a településen lakó álláskeresők – ha más miatt is rászorultak – egyéb, koronavírussal nem összefüggő, eredetileg is meglévő szociális támogatásokat ne vehetnének igénybe.

 

Fontos, hogy a legtöbb önkormányzatnál a koronavírus miatti munkahelyvesztés okán kért támogatás igénylésénél kötelező bemutatni, hogy a munkaviszony március 11-ét követően szűnt meg,

 

ekkor vezették be ugyanis a veszélyhelyzetet, majd az első korlátozásokat. Egyébként sok támogatás azoknak is jár, akiket ugyan nem rúgtak ki, de munkáltatójuk jelenleg nem biztosít nekik jövedelmet. Sok helyen a támogatás feltétele az is, hogy regisztrált álláskereső legyen az igénylő.

 

KILENC MÓDSZER, AHOGY KÜLÖNBÖZŐ ÖNKORMÁNYZATOK PRÓBÁLNAK SEGÍTENI A KORONAVÍRUS MIATT MUNKANÉLKÜLIVÉ VÁLTAKON. TÁBLÁZAT: ILLÉS GERGŐ / AZONNALI

 

1. BUDAPEST II. KERÜLET: A szocialista Őrsi Gergely vezette kerületben havi maximum 75 ezer (gyermeküket egyedül nevelők esetében legfeljebb 85 ezer forint) bérpótló támogatásban részesülhetnek a március 11-e után állásukat vesztettek vagy jövedelmet jelenleg nem kapók. Emellett bizonyos feltételekkel albérlettámogatás is igénylehető legfeljebb havi 30 ezer forint értékben.

 

2. BUDAPEST III. KERÜLET: Az MSZP-ből a DK-ba átlépő Kiss László vezette Óbudán igényelhető veszélyhelyzeti bérletidíj-támogatás azoknak, akik munkanélküliek lette: ez legfeljebb 300 ezer forint lehet. Azonban ez egy olyan támogatás, ami

 

bár kamatmentes, de később vissza kell téríteni az önkormányzatnak.

 

Emellett rászorultságtól függően kaphatnak veszélyhelyzeti krízistámogatást a munkanélküliek, ez évente egyszeri legfeljebb 120 000 forintnyi összeg lehet.

 

3. BUDAPEST VI. KERÜLET: A momentumos Soproni Tamás vezette Terézvárosban háromféle támogatást vezettek be. Az egyik közülük kifejezetten állásvesztési támogatás. Ennek jegyében azoknak, akik egyáltalán nem jogosultak álláskeresési járadékra, a támogatás összege havi 100 ezer forint, és három hónapig. Akik pedig álláskeresési támogatást ugyan kapnak, de ennek összege nem éri el a havi 100 ezer forintot, azoknak ezt 100 ezer forintra egészítik ki.

 

Azok az állást vesztettek, akiknek családjában alacsony az egy főre jutó jövedelem, három alkalommal, együttesen legfeljebb 120 ezer forint összegben kaphatnak krízistámogatást is.

 

Továbbá van veszélyhelyzeti bérletidíj-támogatás is, amely az albérlet havidíjának fele, de legfeljebb ötvenezer forint lehet.

 

4. BUDAPEST IX. KERÜLET: A független Baranyi Krisztina vezette Ferencvárosban kifejezetten a munkájukat elvesztők számára hozták létre a pandémiás járadékot a március 11-e után állás nélkül maradtaknak. Ez a családban az egy főre jutó jövedelem fényben alkalmanként 15-75 ezer forint közötti összeg lehet, amit egy személy legfeljebb háromszor igényelhet évente.

 

5.  BUDAPEST XI. KERÜLET: A DK-s László Imre vezette Újbudán a munkahely elvesztése miatt váratlan helyzetbe kerülők számára veszélyhelyzeti krízistámogatást és rendszeres élelmiszer-támogatást biztosít az önkormányzat. Előbbi összege legalább 45 ezer forint, legfeljebb pedig 100 ezer forint lehet a kérelmező családi és jövedelmi viszonyaitól függően. 

 

6. EGER: Az egyesületi színekben megválasztott, amúgy jobbikos Mirkóczki Ádám vezette Eger

 

azok számára, akik önkormányzati tulajdonú szociális bérlakásban élnek és a vírus miatt elvesztették a munkájukat, 3 hónapos lakbérfizetési moratóriumot hirdetett március elejével.

 

Emellett a szociális bérlakások kiutalását a munkájukat elvesztett személyek esetén kiemelten kezelik.

 

7. KECSKEMÉT: A fideszes Szemereyné Pataki Klaudia vezette városban ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem halad meg egy bizonyos összeget, kaphat havi 20 ezer forintot 3 hónapon keresztül. Ezen felül a kecskeméti Városi Szociális Közalapítvány élelmiszercsomaggal vagy készpénzzel támogatja a munka nélkül maradtakat, ennek költségkerete alkalmanként 10 ezer forint.

 

8. SZÉKESFEHÉRVÁR: A fideszes Cser-Palkovics András vezette város veszélyhelyzeti települési támogatást ad, amellyel az állami álláskeresési támogatást kimerítő székesfehérvári álláskeresőknek biztosít egyszeri, vissza nem térítendő, álláskeresési ellátásának utolsó, teljes havi nettó összegével azonos, de legfeljebb 100 ezer forint összegű pénzbeli ellátást.

 

9. SZOMBATHELY: Az összellenzéki egyesületi színekben megválasztott, amúgy szocialista Nemény András vezette Szombathely is segít azoknak, akik a veszélyhelyzet kihirdetése után lettek munkanélküliek, feltéve többek között, hogy ez a kérelmezőnek fel nem róható okból történt. A támogatás maximális összege 100 ezer forint lehet.

 

Azok számára, akik a munkájukat elveszítették ugyan, de ezt igazolni nem tudják, legfeljebb 57 ezer forintnyi támogatás adható.

 

Továbbá május 11-től 30 ezer forint összegű támogatást vezettek be piaci vásárlási utalvány néven – többek között az állás nélkül maradtaknak (de más rászorulók is jogosultak lehetnek). „Az utalvány kizárólag a Szombathelyi Vásárcsarnok kereskedőinél váltható be, így az intézkedés a helyi gazdaság támogatását is szolgálja egyben” – írta az Azonnali érdeklődésére az önkormányzat.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás