+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. május 7. csütörtök, 11:11
Senki nem mosolyoghat őszintén, de mindenki megúszta komoly arcvesztés nélkül a hét elején még a szétesés szélére került lengyel kormánykoalícióban: ez történt az éjjel Lengyelországban.

A héten a szétszakadás szélére került a nagyobbik kormánypárt Jog és Igazságosság (PiS) vezetésével a Lengyelországot már öt éve irányító Egyesült Jobboldal parlamenti szövetség. A belső koalíciós ellentétek amiatt alakultak ki, mert a PiS és annak az elnöke, Jarosław Kaczyński május 10-én a világjárvány ellenére megtartotta volna a lengyel elnökválasztás első fordulóját, mégpedig postai szavazással.

 

Miután a kampányait az összes elnökjelölt felfüggesztette a járvány miatt, viszont a zászló leginkább a hivatalban lévő PiS-es elnöknek, Andrzej Dudának állt a közvélemény-kutatások szerint, nem csoda, hogy az ellenzék hevesen tiltakozott a választások járvány idején való megtartása ellen – ők rendkívüli állapot kihirdetését követelték a kormánytól, így pedig alkotmányosan el lehetett volna halasztani a választást.

 

Ám nemcsak az ellenzéki padsorokból, hanem a PiS egyik partnerétől is érkeztek kritikus hangok: a PiS-szel együtt kormányzó neoliberális kispárt, a Porozumienie (Megegyezés) elnöke, Jarosław Gowin szerint sem jó ötlet most májusban elnökválasztást tartani, és mikor Kaczyński tanácsait nem fogadta meg, és folytatta a levélszavazós tervét, Gowin lemondott miniszterelnök-helyettesi és miniszteri tisztségéről is.

 

A helyzet odáig fajult, hogy szerdán úgy tűnt, Gowin és pártjának még hozzá hű képviselői leszavazzák a parlament alsóházában a távszavazás jogi kereteit biztosító törvényt.

 

Ezzel nem elég, hogy az elnökválasztást nem sikerült volna megtartani, de nagy valószínűséggel széthullott volna az országot irányító kormánykoalíció, és a PiS parlamenti többsége is – nem csoda tehát, hogy a héten olyan hangok is voltak, amelyek már szakításról és esetleges előrehozott parlamenti választásokról szóltak.

 

Az utolsó pillanatban jött a megegyezés

 

Szerda éjjel azonban nyilvánvalóvá vált: a PiS székházában történt egésznapos egyezkedés meghozta az eredményét, és Gowin és Kaczyński egyezségre jutottak. A Megegyezés képviselői ennek értelmében megszavazzák a távszavazást lehetővé tevő törvényt, a választást viszont az eredetileg pedzegetett májusi időpontról későbbre halasztanák.

 

Hogy mikorra, azt még nem tudni, de egy biztos: májusban nem lesz választás. Ez kicsit fájhat a PiS-nek, ők ugyanis mindenképpen a májusi választást erőltették – ha nem is az eredetileg tervezett, május 10-i időponton, de 17-én vagy 23-án szerették volna a voksolást megtartani. És persze kicsit fájhat a koalíciós partnerével végül kiegyező Gowinnak is, akinek a mesterterve az volt, hogy az ellenzék és a kormány hozzon össze egy alkotmánymódosítást, melynek értelmében a jelenlegi elnök Andrzej Duda ciklusát 2022-ig, két évvel meghosszabbítanák, addigra pedig már biztos lehet majd a hagyományos módon szavazni, és Duda a meghosszabbított hivatali időért cserébe nem indulhatott volna újra.

 

A PiS és Gowin megállapodásának megfelelően alakult csütörtök délelőtt a parlamenti szavazás is az alsóházban: a Szejm visszautasította az ellenzéki többségű felsőház állásfoglalását – az ugyanis nemet mondott a távszavazás-törvényre –, így csütörtökre sikerült megteremteni a levélszavazás jogi feltételeit Lengyelországban.

 

Az Egyesült Jobboldal is egységes maradt: mind a 235 képviselőjük a távszavazás mellett szavazott

 

– így a korábban elégedetlenkedő Gowin is –, sőt, még az ellenzéki Polgári Platform egyik képviselője is igent nyomott. Nemmel 213-an szavaztak, míg a szélsőjobbos Konföderáció tartózkodott. A távszavazás-törvény elfogadásához 231 igen szavazat kellett.

 

Mi lesz most az elnökválasztással?

 

Jarosław Kaczyński és Jarosław Gowin közös közleményében arról beszélt, hogy a Legfelsőbb Bíróság minden bizonnyal megállapítja majd a választás érvénytelenségét, miután azt az eredeti, május 10-én esedékes dátumon nem is tartották meg. Ezt követően az alsóház elnöke lesz jogosult új választásokat kiírni, „amint az lehetséges” – szól a közlemény.

 

Az viszont továbbra is bizonytalan, hogy pontosan mikor is kerülhetne sor az új választásra.

 

Ugyanakkor hozzáteszik: a járványhelyzet miatt a lengyelek biztonsága érdekében távszavazással tartják meg a későbbi választást is.

 

Szerda éjjel a Szenátus is kiadott egy állásfoglalást – a szűk ellenzéki többséggel működő testület kimondja: a távszavazás-törvénnyel komoly problémák vannak, hiszen ennek értelmében a szavazólapokat sima postai levélként kapnák meg a lengyelek, és semmilyen megerősítést nem követelnének meg arról, hogy a szavazók valóban megkapták-e a céduláikat. Ez a külföldi szavazók és nem a bejegyzett lakhelyükön élők számára megnehezíti a szavazást. A Szenátus szerint további probléma, hogy egyáltalán megtartanak egy választást a járvány idején, hiszen ilyenkor választási kampányt sem lehet tartani.

 

BORÍTÓKÉP: Jarosław Gowin (Facebook) / Jarosław Kaczyński (Adrian Grycuk / Wikipédia)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Drasztikusan megnőtt a darázsfészkek száma Franciaországban, azért is, mert a karantén alatt az emberek nem pusztították el a fészkeiket.

A Smer korábbi miniszterelnöke, Peter Pellegrini bejelentette: megvan az elegendő aláírás, így megkezdik az új pártjának, a Hlas-SD-nek a bejegyzését. De mi a célja az új párttal?

Guttenbergnek 2011-ben kellett lemondania, mert kiderült: jogi doktori dolgozatának jelentős része plágium. Azóta egy brit egyetemen doktorit szerzett megint.

Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták.

Bármennyire is meglepően hangzik ez így elsőre, évtizedes vízitúrás tapasztalatokra épül!

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet akarnak állítani, országosan pedig egyetlen közös programmal vágnának neki a választásoknak.

Az IT-szektor emigrációval fenyeget, ha tovább folytatódik az erőszak, de már az orvosok is beálltak tüntetni. Mutatjuk, mi történt éjjel Belaruszban.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás