Kaczyński kompromisszumot kötött: elhalasztják, de levélszavazással mégis megtartják a lengyel elnökválasztást

Senki nem mosolyoghat őszintén, de mindenki megúszta komoly arcvesztés nélkül a hét elején még a szétesés szélére került lengyel kormánykoalícióban: ez történt az éjjel Lengyelországban.

A héten a szétszakadás szélére került a nagyobbik kormánypárt Jog és Igazságosság (PiS) vezetésével a Lengyelországot már öt éve irányító Egyesült Jobboldal parlamenti szövetség. A belső koalíciós ellentétek amiatt alakultak ki, mert a PiS és annak az elnöke, Jarosław Kaczyński május 10-én a világjárvány ellenére megtartotta volna a lengyel elnökválasztás első fordulóját, mégpedig postai szavazással.

Miután a kampányait az összes elnökjelölt felfüggesztette a járvány miatt, viszont a zászló leginkább a hivatalban lévő PiS-es elnöknek, Andrzej Dudának állt a közvélemény-kutatások szerint, nem csoda, hogy az ellenzék hevesen tiltakozott a választások járvány idején való megtartása ellen – ők rendkívüli állapot kihirdetését követelték a kormánytól, így pedig alkotmányosan el lehetett volna halasztani a választást.

Ám nemcsak az ellenzéki padsorokból, hanem a PiS egyik partnerétől is érkeztek kritikus hangok: a PiS-szel együtt kormányzó neoliberális kispárt, a Porozumienie (Megegyezés) elnöke, Jarosław Gowin szerint sem jó ötlet most májusban elnökválasztást tartani, és mikor Kaczyński tanácsait nem fogadta meg, és folytatta a levélszavazós tervét, Gowin lemondott miniszterelnök-helyettesi és miniszteri tisztségéről is.

Ezzel nem elég, hogy az elnökválasztást nem sikerült volna megtartani, de nagy valószínűséggel széthullott volna az országot irányító kormánykoalíció, és a PiS parlamenti többsége is – nem csoda tehát, hogy a héten olyan hangok is voltak, amelyek már szakításról és esetleges előrehozott parlamenti választásokról szóltak.

Az utolsó pillanatban jött a megegyezés

Szerda éjjel azonban nyilvánvalóvá vált: a PiS székházában történt egésznapos egyezkedés meghozta az eredményét, és Gowin és Kaczyński egyezségre jutottak. A Megegyezés képviselői ennek értelmében megszavazzák a távszavazást lehetővé tevő törvényt, a választást viszont az eredetileg pedzegetett májusi időpontról későbbre halasztanák.

Hogy mikorra, azt még nem tudni, de egy biztos: májusban nem lesz választás. Ez kicsit fájhat a PiS-nek, ők ugyanis mindenképpen a májusi választást erőltették – ha nem is az eredetileg tervezett, május 10-i időponton, de 17-én vagy 23-án szerették volna a voksolást megtartani. És persze kicsit fájhat a koalíciós partnerével végül kiegyező Gowinnak is, akinek a mesterterve az volt, hogy az ellenzék és a kormány hozzon össze egy alkotmánymódosítást, melynek értelmében a jelenlegi elnök Andrzej Duda ciklusát 2022-ig, két évvel meghosszabbítanák, addigra pedig már biztos lehet majd a hagyományos módon szavazni, és Duda a meghosszabbított hivatali időért cserébe nem indulhatott volna újra.

A PiS és Gowin megállapodásának megfelelően alakult csütörtök délelőtt a parlamenti szavazás is az alsóházban: a Szejm visszautasította az ellenzéki többségű felsőház állásfoglalását – az ugyanis nemet mondott a távszavazás-törvényre –, így csütörtökre sikerült megteremteni a levélszavazás jogi feltételeit Lengyelországban.

– így a korábban elégedetlenkedő Gowin is –, sőt, még az ellenzéki Polgári Platform egyik képviselője is igent nyomott. Nemmel 213-an szavaztak, míg a szélsőjobbos Konföderáció tartózkodott. A távszavazás-törvény elfogadásához 231 igen szavazat kellett.

Mi lesz most az elnökválasztással?

Jarosław Kaczyński és Jarosław Gowin közös közleményében arról beszélt, hogy a Legfelsőbb Bíróság minden bizonnyal megállapítja majd a választás érvénytelenségét, miután azt az eredeti, május 10-én esedékes dátumon nem is tartották meg. Ezt követően az alsóház elnöke lesz jogosult új választásokat kiírni, „amint az lehetséges” – szól a közlemény.

Ugyanakkor hozzáteszik: a járványhelyzet miatt a lengyelek biztonsága érdekében távszavazással tartják meg a későbbi választást is.

Szerda éjjel a Szenátus is kiadott egy állásfoglalást – a szűk ellenzéki többséggel működő testület kimondja: a távszavazás-törvénnyel komoly problémák vannak, hiszen ennek értelmében a szavazólapokat sima postai levélként kapnák meg a lengyelek, és semmilyen megerősítést nem követelnének meg arról, hogy a szavazók valóban megkapták-e a céduláikat. Ez a külföldi szavazók és nem a bejegyzett lakhelyükön élők számára megnehezíti a szavazást. A Szenátus szerint további probléma, hogy egyáltalán megtartanak egy választást a járvány idején, hiszen ilyenkor választási kampányt sem lehet tartani.

BORÍTÓKÉP: Jarosław Gowin (Facebook) / Jarosław Kaczyński (Adrian Grycuk / Wikipédia)