+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. április 17. péntek, 14:45
Összehasonlítottuk a német, olasz és magyar halálozási adatokat a koronavírus és az influenza kapcsán. Magyarországon és Németországban a becsült influenza öl meg több embert, Olaszországban a koronavírus, de a koronavírusban nagyobb eséllyel lehet mindenütt meghalni. Mutatjuk a részleteket.

A koronavírus kapcsán számos vélemény van: egyesek egy múló járványnak tartják, amely úgyis csak a társadalom egy nagyon kis részének okoz egészségügyi problémát, halált, de őket védendő most mindenki gazdasági és társadalmi gondoknak lesz kitéve; mások viszont a spanyolnáthához és hasonlókhoz hasonlítják, azzal érvelve, hogy csak kemény intézkedésekkel lenne megakadályozható a tömeges halálozás.

 

Ahhoz, hogy ebben a kérdésben dönteni tudjunk, nem elég ismernünk a vírust – elvégre az a tudás már adott, ennek alapján lehetséges majd (a legoptimistább forgatókönyvek szerint) egy éven belül vakcinát kifejleszteni. Azonban

 

az, hogy az ellenszer (vagy a nyájimmunitás) megjelenéséig mit is csináljunk, attól függ, tudjuk-e, mennyire pusztító ez a vírus, és egyáltalán kit fenyeget leginkább.

 

Amint az Azonnalin már utánajártunk: a rendelkezésre álló adatok sokszor nagyon eltérő képet mutatnak (közel 3 százalékos halálozási ráta a németeknél, és majdnem 14 százalékos az olaszoknál), ami összefügghet persze a fertőzés elterjedtségének mértékével, de ugyanúgy egy társadalom szokásaival (például mennyire elterjedt a szülőkkel, nagyszülőkkel együtt élni) vagy a kórházak felkészültségével (a 80 milliós Németországban majdnem ötször több intenzív ágy van békeidőben is, mint a 60 milliós Olaszországban jelenleg), és főleg azza, hogy kiket tesztelnek egyáltalán le koronavírusra: az olasz és a német számok közti különbség ebben az esetben jórészt abból adódott, hogy az olaszok jórészt a kórházban lévő, már komoly tüneteket produkáló betegeket tesztelték, a németek pedig sokkal több mindenkit, fiatal, látszólag egészségeseket is, akik jócskán javítottak a halálozási arány statisztikáin.

 

A statisztika, hogy a németeknél a vírus kevésbé öl, az olaszoknál meg annál inkább, tehát még mindig nem mond sokat arról, hogy akkor mennyire is pusztító járvánnyal van dolgunk. Ennek kérdését összehasonlítással tudhatjuk talán jobban megválaszolni. Értelemszerűen manapság az élet és halál komolyságával töltjük mindennapjainkat, ha bekapcsoljuk bármely ország híradóját, ott első hírként olvassák be, hányan haltak meg aznap koronavírusban. Nem csoda, ha pánikolunk – elvégre

 

korábban nem úgy kezdődtek a híradók, hogy elmondták, aznap hányan haltak meg rákban, infarktusban, vagy hányan akasztották fel magukat.

 

Persze ezen betegségekkel, jelenségekkel azért lenne felesleges összehasonlítani egy járványt, mert másképp terjednek, másképp is kell védekezni ellenük (a ráknak mindegy, hogy nyitva vannak-e a boltok és lehet-e moziba menni). Járványok azonban eddig is voltak – gyakorlatilag minden évben vannak. Ez az influenzajárvány, aminek minden fajtája ellen nem is véd az influenza elleni védőoltás, és amiben minden évben százak, ezrek halnak bele – a bizonytalanság annak szól, hogy itt se egyértelmű (amint a koronavírusnál se), hogy kit és hogyan lehet az influenza halottjának tekinteni.

 

Magyarországot, Németországot és Olaszországot hasonlítjuk össze e téren – az elsőt nem kell magyarázni, miért; a másik kettőt meg az indokolja, hogy noha közel azonos méretű országok, a koronavírussal kapcsolatos adataik is már jelentősen eltérőek, így felmerül a kérdés, hogy

 

esetleg ezen eltérésekre az influenza felől kaphatunk-e magyarázatot.

 

Magyarország: nincs pontos adat az influenzában elhunytakról

 

Magyarországon valamivel kevesebb, mint tízmillió ember él, évente összesen 120-130 ezer ember hal meg.

 

Az influenza kapcsán heti adatokat közöl az ÁNTSZ. Azért, hogy össze tudjuk hasonlítani ezeket az ismert koronavírus-fertőzésekkel, 2019-ből néztük meg, hányan fordultak azon időszakban orvoshoz influenza miatt, amely időszakban idén megjelent a koronavírus. Miközben

 

idén eddig 1763 koronavírus-fertőzött ismert, tavaly ugyanebben az idősávban majdnem 60 ezer ember fordult influenzagyanús tünetekkel orvoshoz,

 

eszerint a lakosság majdnem 0,6 százaléka tavaly ilyenkor felkereste orvosát influenza miatt – a ténylegesen megfertőzöttek száma persze ennél magasabb, hiszen nem mindenki megy orvoshoz.

 

Még inkább igaz ez a koronavírusra: noha a jelenleg ismert koronavírus-fertőzések a lakosság alig 0,02 százalékát teszik ki, az eleve alacsony tesztelési szám torzítja az adatokat. Ha csak a regisztrált, orvosig eljutott eseteket vesszük figyelembe mindkét járvány kapcsán, akkor kijelenthetnénk: Magyarországon az influenzában sokkal többen fertőződnek meg.

 

Ellentétben Olaszországgal és Németországgal, Magyarországon viszont nincs pontos statisztika arról, hogy hányan halnak meg az influenza következtében. Ezt legfeljebb csak onnan lehet megtippelni, ha a szezonális időszakok átlaghalálozását összevetjük a szezonon kívüli átlaghalálozással.

 

Az októbertől márciusig terjedő időszakot tekintettük influenza szempontjából különösen fertőzöttnek. Ha megnézzük az ekkori halálozási adatokat a 2018/19-es szezonban, akkor 71 290 ember halt meg, ez havonta 11 888 embert jelent. Ha az egész 2018-as és 2019-es évet nézzük, akkor havi átlagban 10 860 ember halt meg – eszerint

 

az influenzaszezonban havonta 1028 emberrel több halt meg tavaly, mint ami az egyébkénti átlag lenne.

 

Németországban ez a mutató arra szolgál, hogy meg lehessen tippelni, mennyien hunyhattak el influenzában havonta az influenzaszezon idején, bár ez tényleg csak egy statisztikai számítás, amely arra koncentrál, mennyivel volt akkor több halott (de az egyáltalán nem biztos, hogy a többletet mind az influenza okozta). Mivel más számot se az ÁNTSZ, se a KSH nem közöl, kénytelenek vagyunk ebből kiindulni, és ha ezt a számot átlagnak vesszük, akkor egy évben 0,01 százalék körül mozoghat az influenzában elhunytak száma az összlakosságra vetítve.

 

Mivel a koronavírus jelenleg kb. egy hónapja tart, el lehet mondani: a tavaly év adatai szerint

 

Magyarországon becsülten többen haltak meg tavaly influenzában, mint bizonyítottan koronavírusban (ami jelenleg 156).

 

 

Németország: az influenza többet öl, mint a koronavírus, de erre csak becslés van

 

A 81 milliós Németországban évente valamivel többen, mint 900 ezren szoktak meghalni, ez havi átlagban 75-79 ezer közötti halálozást jelentett például az elmúlt négy évben.

 

A koronavírus miatt eddig Németországban 2800-an haltak meg, miközben 123 ezren lettek hivatalosan fertőzöttként regisztrálva. Ez utóbbi szám bizonyosan nem fedi a tényleges fertőzöttek számát, pedig már erre vetítve is látható: Németországban nagyon alacsony a koronavírus miatti halálozás (ha a fertőzöttséget biztosan nem is, a halálozást már inkább tudhatjuk, azaz a 2800-as számot nincs okunk megkérdőjelezni): ha így nézzük, a hivatalosan fertőzöttként regisztráltak 2,27 százaléka hunyt el. Ha az összlakosságra vetítjük mindezt:

 

a németek 0,003 százaléka halt bele a koronavírusba.

 

Egyik arányszám se hangzik annyira soknak – de így van-e, ha mondjuk az influenza halálozási rátájával vetjük össze?

 

Itt rögtön felmerül az a probléma – ami Magyarországra és Olaszországra is igaz –, hogy nincs egyértelmű statisztika az influenzában megfertőzöttekről és elhalálozottakról. Egyes becslések szerint az elmúlt évekre visszanézve kettő és tizennégymillió között is mozoghatott azok száma, akik a németeknél influenzásak lettek. Akiket hivatalosan ekként regisztrálták, persze jóval kevesebben vannak.

 

És hányan haltak ebbe bele? Itt megint kétfajta számítás van: az egyik szerint több, mint 25 ezren, a másik szerint kevesebb, mint nyolcszázan.

 

A különbség abból adódik, hogy a 800 az a szám, aki bizonyosan influenzában halt meg. Az, hogy kit lehet még az influenza számlájára írni, Németországban akként állapítják meg (ezt a módszert mi a magyar számoknál fentebb alkalmaztuk), hogy a havi átlag halálesetekből kivonják az influenzajárvány hónapjaiban jelentkező összhalálozási esetet – amennyivel ugyanis ezen hónapok halálozási számai eltérnek az átlagtól, azt statisztikailag az influenzához írják. Ez persze nagyon csalóka, elvégre ebben a többletben benne lehetnek olyanok is, akik nem influenzában haltak meg, de közben meg lehet, hogy a szám még magasabb, mert az átlagos halálozási számban is sok influenzás lehetett. A lényeg: ezen statisztikai számítás szerint 2018/19-es szezonban majdnem 25 ezres volt a többlet a más hónapokban szokásos halálozásokhoz képest – aztán ez vagy influenza, vagy nem.

 

Mivel például az olasz statisztika csak a regisztrált fertőzötteket veszi figyelembe, és a halálozás esetén azokat számolja, akik ezen körből igazoltan az influenza következtében hunytak el, érdemes a németeknél is ezen számokat megnézni. Németországban 2015/16-ban 60 ezren, 2016/17-ben 112 ezren, 2017/18-ban (ami egy kiugróan magas fertőzésszámot hozó év volt) 314 ezren, 2018/19-ben 169 ezren és (eddig) 2019/20-ban 181 ezren kapták el az influenzát, ebből a halálozási szám 143 (2015/16) és 1095 (2017/18) között mozgott (Magyarországon sajnos ilyen halálozási statisztika egyáltalán nincs), ami azt jelenti:

 

egy-egy évben az éves regisztrált influenza-fertőzöttek halálozási aránya aránya 0,23 és 0,34 százalék között van, de az össztársadalmon belül ez nem több, mint 0,0001 százalék.

 

Emlékezzünk: a regisztrált koronavírus-fertőzöttek 2,27 százaléka meghal, a lakosság egészére vetítve – elvégre se a koronavírusnál, se az influenzánál nem lesz mindenki regisztrálva – az látszik, hogy ott is jóval kisebb az influenzában a halálozás. Csak ha az influenzánál a becsült halálozást vesszük alapul (azaz az a körülbelül 25 ezres számot), akkor az jönne ki, hogy a koronavírusban kevesebben halnak meg (bizonyosan), mint ahányan (feltételezhetően) influenzában. Egyébként a németeknél is az influenza látszik egyelőre pusztítóbbnak.

 

 

Olaszország: bizonyosan halálosabb a koronavírus, mint az influenza

 

Olaszországban 60 milliónyian élnek, évente valamivel többen, mint 600 ezren halnak meg, ez havi több, mint 50 ezer halottat jelent.

 

A koronavírus Olaszországban eddig alig több, mint egy hónap alatt több, mint 20 ezer halottat szedett. Ha a regisztrált koronavírus-eseteket nézzük, akkor ez 12,73 százalékos halálozást jelent (de persze éppen Olaszországban, ahol nem olyan széleskörű a tesztelés, mint a németeknél) különösen félrevezető csak ezt az arányt nézni.

 

Az egész lakosságra vetítve is a német adatok tízszerese a halálozási szám: az olasz lakosság 0,03 százaléka hunyt el koronavírus miatt, az annyi, ahányan a németeknél becsülten influenzában halnak meg.

 

Influenza kapcsán megint az a gond, mint a németeknél, hogy nehéz megmondani, hogy mennyi tényleges eset lehet: becslések szerint a mostani szezonban több, mint 5 millió ember kaphatta el az influenzát az olaszoknál. Ami biztosabb szám: hasonlóan a 80 milliós németekhez, a 60 milliós olaszoknál is 600 körül halnak meg általában influenzában (2017-ben 663-an voltak).

 

Persze az olaszoknál is van egy kiterjesztő számolás – ami a németeknél egy statisztikai kivonás (és 25 ezer főt hoz ki), az az olaszoknál a tüdőbetegséghez kapcsolódik, az abban elhunytakat is lehet az influenzához számolni, noha a konkrét halálok mondjuk akár bakteriális tüdőgyulladás (és nem a vírusos influenza) volt: ennek száma 2017-ben 15 ezer volt.

 

A lakosságra vetítve a kiterjesztő számítás alapján az olaszok 0,02 százaléka hunyt el influenza következtében, ez is alacsonyabb, mint ami eddig a koronavírus áldozatainak társadalmi (pláne fertőzötteken belüli) aránya. Még egyértelműbb, hogy a koronavírus a halálosabb, ha csak a regisztrált influenza-halálok arányát nézzük: eszerint 2017-ben az olaszoknál 0,001 százakék halt meg influenzában hivatalosan, ez megegyezik a német arányokkal.

 

 

Most akkor tényleg veszélyesebb a koronavírus, mint az influenza?

 

Mivel Magyarországon olyan pontos adatok nincsenek, mint a német és olasz statisztikák, ezért mindhárom ország esetében a legszélesebb számsorral (amely viszont csak becsült) számolhatunk.

 

+ Magyarországon a lakosság 0,02 százaléka hal meg influenzában, és 0,0001 százaléka koronavírusban (a koronavírus-fertőzöttek 8,07 százaléka viszont meghal);

 

+ Németországban a lakosság 0,03 százaléka hal meg influenzában (legalábbis az egyik számítás szerint, a még pontosabb számokkal ez alig 0,0001 százalék, de ilyen, ezzel összehasonlítható számaink Magyarországról nincsenek), és 0,003 százaléka koronavírusban (a koronavírus-fertőzöttek 2,27 százaléka viszont meghal);

 

+ Olaszországban a lakosság 0,01 százaléka hal meg influenzában (legalábbis az egyik számítás szerint, a még pontosabb számokkal ez alig 0,0001 százalék, de ilyen, ezzel összehasonlítható számaink Magyarországról nincsenek), és 0,03 százaléka koronavírusban (a koronavírus-fertőzöttek 12,73 százaléka viszont meghal).

 

 

Hogy a „mortalitási versenyt“ melyik vírus nyeri, még ezek alapján is persze nehéz megmondani, mert az influenza esetén legalább két számmal (a ténylegessel és a becsülttel) dolgozunk, Magyarországon pedig egyik se áll rendelkezésre, ezért az Azonnalinak kellett egy statisztikai becslést elvégeznie.

 

Magyarországon csak arról van biztos adat, hányan mentek el orvoshoz influenza miatt (azaz se azt, hogy ténylegesen hányan lehetnek influenzások, se azt, hogy hányan haltak bele, nem tudni, utóbbit persze ki lehet valamelyest következtetni). Ha ezen adatokból és becslések alapján dolgozunk, akkor Magyarországon jelenleg az influenza látszik veszélyesebbnek: majdnem négyszer többen kerülnek ezzel orvoshoz, mint koronavírus miatt (bár koronavírussal nagyon nehéz eleve orvoshoz kerülni, azaz egy ilyen összehasonlítás elég hamis), illetve

 

a koronavírus kapcsán ismert és az influenza kapcsán meg csak becsült halálesetekben az influenza jelenleg nyolcszor halálosabbnak számít Magyarországon a becslésünk szerint.

 

Ha az influenza miatti becsült halált a koronavírus eddigi halálozásával a németeknél vetjük össze, akkor az influenza ott is halálosabb: a lakosság 0,03 százaléka halt meg a németeknél 2017-ben influenzával összefüggésben (becsülten), miközben a koronavírus esetén a mortalitási arány ennek tizede: 0,003. De ha azt nézzük, ténylegese hány ember szerepel az influenzában meghaltként a hivatalos statisztikában, akkor az ottani 0,0001 százalék már alacsonyabb, mint a koronavírus mostani számai.

 

Eleve más az eredmény akkor is, ha azt nézzük, hogy a megfertőzöttek között milyen a halálozás, itt ugyanis már a koronavírus tűnik veszélyesebbnek: a regisztráltan fertőzöttek 2,27 százaléka elhunyt, miközben ez az arány az influenzánál legfeljebb 1,26 százalék. Azaz valami olyasmit lehet mondani: a németeknél az influenzát halálosabbnak becsülik, mint a koronavírust, de ez összefügghet azzal is, hogy a koronavírus még nem terjedt el annyira, mert eközben meg a fertőzöttek között a koronavírus okoz jóval több halált, mint az influenza.

 

Olaszországban ezzel szemben minden kategóriában kijelenthető, hogy a koronavírus halálosabb, mint az influenza, ami megint visszavezet oda, hogy esetleg ennek oka nem is a koronavírus és az influenza, hanem az olasz és a német egészségügy felkészültsége közötti különbségben is kereshető.

 

Magyarországon és Németországban tehát többen haltak meg becsülten influenzában, mint igazoltan koronavírusban a lakosság egészére vetítve,

 

miközben tegyük hozzá: magyar adatok (0,02 százalék) nem pontosak. A tesztelt koronavírusfertőzöttek közötti halál viszont Magyarországon az olaszokéhoz közelítően kiugróan magas, azaz 8,07 százalék, miközben a németeknél csak 2,27 százalék. Olaszországban a koronavírus eközben minden téren gyilkosabb: még az összlakosságra is vetítve 0.02 százalékkal (vagy egy másik számításban 0,29 százalékkal) magasabb a halálozási aránya, mint az influenzáé.

 

Persze vírusos járványt se lehet csak úgy vírusos járvánnyal összehasonlítani

 

Természetesen hiába beszélünk két vírus okozta járványról (a koronavírusról és az influenzáról), még ez az összehasonlítás is sántít, hiszen az influenzában megfertőzöttek és meghaltak számait (most ezek pontatlanságától tekintsünk is el) nem lehet egészen összevetni a koronavíruséival, elvégre

 

az influenza idején nincs kijárási tilalom, a megfertőzöttek se kerülnek karanténba, azaz az influenza eleve sokkal könnyebben fertőz

 

– a koronavírus kapcsán viszont egyrészről a sok országban alacsony tesztelés, másrészről még inkább a szigorú korlátozások miatt egy jelentősen leszorított számsort kapunk csak jelenleg.

 

Azt ugyanakkor nem tudjuk, mennyi áldozatot szedne ténylegesen a koronavírus, ha ugyanúgy se korlátozás, se karantén nem lenne, mint az influenza esetén – miközben az influenza ellen már van (ha nem is minden fajtája ellen) védőoltás, a koronavírussal szemben viszont jelenleg még teljesen védtelenek vagyunk. Azaz ahol esetleg jelenleg még halálosabbnak is tetszhet a számok egy része alapján az influenza, látni kell: a koronavírus úgy ér el majdnem hasonló számokat, hogy közben a korlátozások és védintézkedések látványosabbak, mint bármilyen influenzajárvány esetén, amelyekre viszont létezik a leghatékonyabb védintézkedés, a védőoltás.

 

NYITÓKÉP: Azonnali-grafika / Vitárius Bence

 

A cikk elkészülésében közreműködtek: Győri Boldizsár és Varsányi Bence.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mutatjuk, hogyan néz ki a gyakorlatban a szoft lockdownnak nevezett lélekölés. Fotóriport Firenzéből!

A tervezett három helyett viszont két nap alatt akarják megoldani, mert nem jelentkezett elég egészségügyi dolgozó.

A közép-ázsiai országról kínos képet festő Sacha Baron Cohen figuráját megpróbálják javukra fordítani a kazahok. Borat egyik kedvenc mondata lesz a turizmusuk hívó szava.

A dél-tiroli autonóm tartományban hosszab ideig maradhatnak az éttermek nyitva, mint Olaszország-szerte, a színházak és mozik pedig eleve nem is fognak bezárni.

Célt értek a hétvégén Nápolyban gyújtogató szélsőbaloldaliak: a régió elnöke módosította az étterem- és bárlátogatás szigorúbbra tervezett szabályait.

Medúzát enni sokkal környezetkímélőbb, mint mondjuk tonhalat vagy makrélát, mert medúzából van elég.

Tovább szigorodnak a járványhelyzet miatti korlátozások.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás