Sokkal többen halhattak meg koronavírus miatt az olaszoknál, mint amit a hivatalos statisztikák mutatnak

Ha az átlagos havi halálozásokat nézzük, egyes északolasz régiókban a tavalyi számok ötszöröse is előfordult idénre, miközben ezek csak egy része lett a járvány számlájára írva. Tényleg az ismert számok többszöröse lehet a kínai koronavírus olaszországi áldozatainak száma?

Több cikkben is foglalkoztunk már a kínai koronavírust övező statisztikai problémákkal. Azt, hogy hányan vannak megfertőződve, eleve nehéz megmondani, a teszteltek száma mindenütt ezen kör csak egy kis részét fogja le.

Valamivel egzaktabb számnak tűnik a halálozási ráta, bár itt is eltérő, kit tekintenek a koronavírus áldozatának, ráadásul, ha a járvány széles értelemben vett halálozását nézzük, akkor azon haláleseteket is ide kéne számolni, amelyek vagy a járvány miatt elhalasztott orvosi beavatkozások, vagy a társadalmi-gazdasági válság (például öngyilkosság) miatt következtek be.

Éppen mert a járványok miatti halál nehezen definiálható, valóban nem ekként jelenik meg a statisztikákban. Ezért szokták – például az influenzajárványok tényleges halottainak megállapításakor is – használni azt a módszert, hogy megnézik:

Az influenza esetén – amint az Azonnali hosszú elemzéséből is kiderült – nagyon eltérő arányok jöhetnek ki: például Olaszországban hivatalosan a lakosság 0,0001 százaléka veszti életét influenzában, de ha meg azt nézzük, mennyivel halnak meg többen az influenzajárvány hónapjaiban, mint átlagosan egy hónapban, akkor meg a lakosság 0,01 százalékára jön ki a halálozási ráta.

Azaz felmerülhet, hogy esetleg a koronavírus hivatalos halálozási statisztikái se fedik teljesen a valóságot.

Mint ismert: Európában Olaszország – főleg annak északi része – a leginkább érintett a járványban: több, mint 200 ezer a regisztrált fertőzött (ez a lakosság 0,3 százaléka), közülük már több, mint 27 ezren hunytak el. Azaz

Azt is tudni kell, hogy jelentős regionális eltérések vannak, a fertőzések többsége északon jelentkezik, de még ott is eltérőek a halálozási számok (Lombardiában a lakosság több, mint 0,1 százalék meghal már a koronavírusban, míg a szomszédos Venetóban tízszer kevesebb a halálozás).

Két olasz kutató – Fabrizio Zilibotti a Yale-ről és Giuseppe Sorrenti az amszterdami egyetemről – megvizsgálta azonban azt is, hogy egy-egy olasz régióban mennyivel volt több a mostani járvány alatt az összhalálozás, mint a hasonló tavalyi időszakban, főleg azért, mert az európai halálozási statisztikák alapján (magyar adat még nincs) Olaszországban ugrott a legnagyobbat az esetszám – az előző év tavaszához képest is.

A következtetésük:

Ha például a legsúlyosabban érintett lombardiai Bergamo városát vesszük, ott tavaly március elejétől április végéig ezer ember halt meg, jelenleg a halálesetek száma ugyanebben az időszakban meghaladja az ötezret, azaz négyezres a növekedés. A hivatalos statisztikák szerint viszont 2700 ember halt meg koronavírusban, ami azt jelenti, hogy

kilóg a szokásos átlagokból.

Másutt ez a különbség még nagyobb, így jön az északi régiókra a 120 százalékos többlet (a délolasz régiókban eleve kicsi a halálozás, de a statisztika se mindig megfelelő, azaz a kutatók azt nem vonták be elemzésükbe). Piemont és Emilia-Romagna régiókban találtak sok olyan várost, ahol kiugróan magas a hivatalos járványhalálozás és a tavalyi évhez viszonyított tényleges halálozás közötti különbség.

A szerzők is azonban azt hangsúlyozzák: ez nem azt jelenti feltétlenül, hogy ennyivel többen halnak meg valóban a vírusban, a különbség sokkal inkább arra mutathat rá, hogy a járvány olaszországi kezelése nem volt megfelelő, eleve nem volt megfelelő az egészségügyi kapacitás, és ezért ezen időszakban

Amikor azonban egy járvány halálozásáról beszélünk, helyes lenne szerintük ezen számokat is mindig hozzávenn: azaz minden olyan halálesetet, amely feltételezhetően nem következett volna be, ha nincs a kínai koronavírus.

GRAFIKA: Vitárius Bence / Azonnali