Hányan halnak meg más miatt, mint a koronavírus?

Mivel jelenleg minden hírből a koronavírus miatti áldozatok száma ömlik ránk, úgy tűnhet: eddig nem is haltunk meg sohasem semmiben. Mik a főbb halálozási okok nálunk, a németeknél és az olaszoknál? Havi bontásban ezek hogyan viszonyulnak a koronavírus egy hónapos áldozatainak számaihoz?

A hírekben eddig nem volt szokás beolvasni, aznap hányan és miben haltak meg. A mostani járványban azonban ezen számok lettek döntőek – de persze halálozás eddig is volt, a legtöbb országban a napi koronavírus-áldozatoknál többen is meghaltak más okok miatt.

Mind nálunk, mind a németeknél és az olaszoknál a halálozás legtöbbször rák vagy szív- és érrendszeri probémák miatt következik be (mindenhonnan 2017-es adatokkal dolgoztunk). De mennyire változnak az arányok a mostani járvány miatt?

Magyarország: eddig annyi koronavírus-halott, ahány öngyilkos egy hónapban

Magyarországon a 2017-ben összesen elhunyt 131 ezer ember több, mint negyede rákban, több, mint harmada pedig szív- és érrendszeri megbetegedésben hunyt el. Persze az összlakosságra vetítve mások az arányok: 2017-ben a magyarok 0,33 százaléka halt meg rákban és 0,45 százaléka szív- vagy érrendszeri megbetegedésben.

A nem betegséggel közvetlenül összefüggő halált a közlekedési balesetek vagy az öngyilkosságok jelentik. 2017-ben a halálozáson belül 0,5 százalék a közlekedésben történt, és 1,25 százalék (ami kirívóan magas más európai államokhoz képest) öngyilkosság miatt.

Ha havi átlagokat nézünk (a koronavírus esetében 2020 „koronavírusos” egy hónapját), akkor

Németország: tízszer több koronavírusos halott, mint ahányan havonta a közlekedésben halnak meg

Németország valamivel több, mint évi 900 ezres halálozásai között is a szív- és érrendszeri okok az elsők 37 százalákkal (ami az összlakosságon belül 0,4 százalékot jelent), ezt követi a rák a halottakon belüli 25,3 százalákos arányával (ami az összlakosságon belül 0,3 százalékot jelent). Közelekedésben a németeknél 2017-ben 3180 ember halt meg, ami az összhalálozás 0,3 százaléka. Az öngyilkosság pedig az összhalálozáson belül 0,99 százalékot tesz ki.

Ha a havi átlagokat nézzük (a koronavírus kivételével itt is 2017-ből), akkor látható: az elmúlt egy hónapban a koronavírusban több, mint tízszer annyian haltak meg, mint ahányan 2017-ben egy hónapban autó- vagy más közlekedési balesetben.

De az öngyilkosságok alacsonyabb aránya miatt, Magyarországgal ellentétben

Olaszország: havi átlagban eddig a koronavírus miatti halálozás majdnem elérte a rákét

Olaszországban 641 ezren haltak meg 2017-ben, de más évek adatai is ezen szám körül mozognak. Itt is évi bontásban vezetnek a szív- vagy érrendszeri (36 százalék), illetve a rákos megbetegedések (28 százalék). A közlekedési balesetben, ill. az öngyilkosság miatt elhunytak aránya az összhalálozáson belül 0,6 százalékos.

Ha havi átlagokat nézünk, akkor Olaszország esetében a közel 20 ezer halottat meg lehet felezni, elvégre náluk már két hónapja tart a járvány. Így is azonban egy olyan magas havi átlag jön ki, ami

havonta szív- vagy érrendszeri megbetegedésben 19 416 olasz halt meg (2017-ben), rákban 15 007 (szintén 2017-ben), míg az elmúlt két hónap adatai alapján koronavírusban körülbelül 10 ezren.

Mi a tanulság az adatokból?

Ami látható: az olasz adatokon kívül, ahol egyébként is főleg Lombardia régió húzza el ennyira rossz irányba az átlagokat,

az eddigi adatok alapján Magyarországon és Németországban a koronavírus gyakorlatilag az egyéb halálozási okok között jelenhet meg (az autóbalesetben történt vagy öngyilkosság miatti halálesetekkel azonos nagyságrendben).

Mindezt azért is fontos látni, mert miközben a koronavírus van ma a figyelem középpontjában (és a híradók továbbra is ezen haláleseteket tárgyalják, pedig az elmúlt egy hónapban is átlagban jóval többen haltak meg rákban vagy szív- és érrendszeri megbetegedésekben), a többi megbetegedés nem hagyott alább – azaz ha akár kezelések vagy ágyszámok csökkentésével a többi betegségben szenvedők hátrébb kerülnek, az az olyan betegségek esetén, amelyekben egyébként is (azaz a jelenlegi járványhelyzetben is) többen halnak meg, mint a koronavírusban, növelheti a halálozási arányt.

Természetesen a koronavírus növekedési üteme más: miközben a rák vagy a szívbetegség kapcsán lehet havi átlagot számolni, elvégre nem jelentősek a havi halálozások közötti különbségek, a koronavírusnak – mint minden járványnak – épp az a lényege, hogy ugyan persze kiszámolható a havi átlag, de egyrészről ez pontos képet csak az adott járvány elmúlta után ad, másrészről eleve a járványnak még azon szakaszában vagyunk, amikor növekszik – bár sok helyen már lassuló ütemben – a megfertőzések száma.

Ezzel szemben a krónikus megbetegedések okozta halál általában tényleg minden hónapban azonos, nincs „járványszerű“ megnövekedése (esetleg a szív- és érrendszeri megbetegedések esetén a nyári hónapok veszélyesebbek, mint a téliek) – de ha most a koronavírus miatt teljesen elfelejtődnek (mondván: a hírekben más halálesetek vannak), akkor

NYITÓKÉP: Azonnali-grafika / Vitárius Bence