+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter & Illés Gergő
2020. április 18. szombat, 09:51
Mivel jelenleg minden hírből a koronavírus miatti áldozatok száma ömlik ránk, úgy tűnhet: eddig nem is haltunk meg sohasem semmiben. Mik a főbb halálozási okok nálunk, a németeknél és az olaszoknál? Havi bontásban ezek hogyan viszonyulnak a koronavírus egy hónapos áldozatainak számaihoz?

A hírekben eddig nem volt szokás beolvasni, aznap hányan és miben haltak meg. A mostani járványban azonban ezen számok lettek döntőek – de persze halálozás eddig is volt, a legtöbb országban a napi koronavírus-áldozatoknál többen is meghaltak más okok miatt.

 

Mind nálunk, mind a németeknél és az olaszoknál a halálozás legtöbbször rák vagy szív- és érrendszeri probémák miatt következik be (mindenhonnan 2017-es adatokkal dolgoztunk). De mennyire változnak az arányok a mostani járvány miatt?

 

A POZITÍV ESETEK KÖZTI HALÁLOZÁSI ARÁNYSZÁMOKAT NAGYBAN BEFOLYÁSOLJÁK A TESZTELÉSI PROKOTOLLOK: OTT, AHOL SZINTE CSAK A KÓRHÁZI ESETEKET TESZTELIK (PÉLDÁUL OLASZORSZÁG), NYILVÁN SOKKAL MAGASABB EZ AZ ARÁNY, MINT OTT, AHOL A BETEGSÉGET KÖNNYŰ TÜNETEKKEL ÁTVÉSZELŐK JAVÍTJÁK A STATISZTIKÁKAT. ITT ÍRTUNK ERRŐL.

 

Magyarország: eddig annyi koronavírus-halott, ahány öngyilkos egy hónapban

 

Magyarországon a 2017-ben összesen elhunyt 131 ezer ember több, mint negyede rákban, több, mint harmada pedig szív- és érrendszeri megbetegedésben hunyt el. Persze az összlakosságra vetítve mások az arányok: 2017-ben a magyarok 0,33 százaléka halt meg rákban és 0,45 százaléka szív- vagy érrendszeri megbetegedésben.

 

A nem betegséggel közvetlenül összefüggő halált a közlekedési balesetek vagy az öngyilkosságok jelentik. 2017-ben a halálozáson belül 0,5 százalék a közlekedésben történt, és 1,25 százalék (ami kirívóan magas más európai államokhoz képest) öngyilkosság miatt.

 

Ha havi átlagokat nézünk (a koronavírus esetében 2020 „koronavírusos” egy hónapját), akkor

 

a koronavírus miatti halálozás eddigi havi átlaga az öngyilkosságéval feleltethető meg.

 

 

Németország: tízszer több koronavírusos halott, mint ahányan havonta a közlekedésben halnak meg

 

Németország valamivel több, mint évi 900 ezres halálozásai között is a szív- és érrendszeri okok az elsők 37 százalákkal (ami az összlakosságon belül 0,4 százalékot jelent), ezt követi a rák a halottakon belüli 25,3 százalákos arányával (ami az összlakosságon belül 0,3 százalékot jelent). Közelekedésben a németeknél 2017-ben 3180 ember halt meg, ami az összhalálozás 0,3 százaléka. Az öngyilkosság pedig az összhalálozáson belül 0,99 százalékot tesz ki.

 

Ha a havi átlagokat nézzük (a koronavírus kivételével itt is 2017-ből), akkor látható: az elmúlt egy hónapban a koronavírusban több, mint tízszer annyian haltak meg, mint ahányan 2017-ben egy hónapban autó- vagy más közlekedési balesetben.

 

De az öngyilkosságok alacsonyabb aránya miatt, Magyarországgal ellentétben

 

az öngyilkosság is havonta a németeknél a koronavírus miatti halálozások negyedét teszi eddig csak ki.

 

 

Olaszország: havi átlagban eddig a koronavírus miatti halálozás majdnem elérte a rákét

 

Olaszországban 641 ezren haltak meg 2017-ben, de más évek adatai is ezen szám körül mozognak. Itt is évi bontásban vezetnek a szív- vagy érrendszeri (36 százalék), illetve a rákos megbetegedések (28 százalék). A közlekedési balesetben, ill. az öngyilkosság miatt elhunytak aránya az összhalálozáson belül 0,6 százalékos.

 

Ha havi átlagokat nézünk, akkor Olaszország esetében a közel 20 ezer halottat meg lehet felezni, elvégre náluk már két hónapja tart a járvány. Így is azonban egy olyan magas havi átlag jön ki, ami

 

a koronavírus miatti halált – ellentétben Magyarországgal és Németországgal – mostanra az egyik legfontosabb halálozási okká tette:

 

havonta szív- vagy érrendszeri megbetegedésben 19 416 olasz halt meg (2017-ben), rákban 15 007 (szintén 2017-ben), míg az elmúlt két hónap adatai alapján koronavírusban körülbelül 10 ezren.

 

 

Mi a tanulság az adatokból?

 

Ami látható: az olasz adatokon kívül, ahol egyébként is főleg Lombardia régió húzza el ennyira rossz irányba az átlagokat,

 

továbbra elenyésző a koronavírus aránya a többi krónikus betegség okozta halálhoz képest;

 

az eddigi adatok alapján Magyarországon és Németországban a koronavírus gyakorlatilag az egyéb halálozási okok között jelenhet meg (az autóbalesetben történt vagy öngyilkosság miatti halálesetekkel azonos nagyságrendben).

 

Mindezt azért is fontos látni, mert miközben a koronavírus van ma a figyelem középpontjában (és a híradók továbbra is ezen haláleseteket tárgyalják, pedig az elmúlt egy hónapban is átlagban jóval többen haltak meg rákban vagy szív- és érrendszeri megbetegedésekben), a többi megbetegedés nem hagyott alább – azaz ha akár kezelések vagy ágyszámok csökkentésével a többi betegségben szenvedők hátrébb kerülnek, az az olyan betegségek esetén, amelyekben egyébként is (azaz a jelenlegi járványhelyzetben is) többen halnak meg, mint a koronavírusban, növelheti a halálozási arányt.

 

Természetesen a koronavírus növekedési üteme más: miközben a rák vagy a szívbetegség kapcsán lehet havi átlagot számolni, elvégre nem jelentősek a havi halálozások közötti különbségek, a koronavírusnak – mint minden járványnak – épp az a lényege, hogy ugyan persze kiszámolható a havi átlag, de egyrészről ez pontos képet csak az adott járvány elmúlta után ad, másrészről eleve a járványnak még azon szakaszában vagyunk, amikor növekszik – bár sok helyen már lassuló ütemben – a megfertőzések száma.

 

Ezzel szemben a krónikus megbetegedések okozta halál általában tényleg minden hónapban azonos, nincs „járványszerű“ megnövekedése (esetleg a szív- és érrendszeri megbetegedések esetén a nyári hónapok veszélyesebbek, mint a téliek) – de ha most a koronavírus miatt teljesen elfelejtődnek (mondván: a hírekben más halálesetek vannak), akkor

 

a jelenlegi járvány járulékos következménye lehet a más krónikus megbetegedésekben bekövetkező halálozások megugrása is.

 

NYITÓKÉP: Azonnali-grafika / Vitárius Bence

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mutatjuk, hogyan néz ki a gyakorlatban a szoft lockdownnak nevezett lélekölés. Fotóriport Firenzéből!

A tervezett három helyett viszont két nap alatt akarják megoldani, mert nem jelentkezett elég egészségügyi dolgozó.

A közép-ázsiai országról kínos képet festő Sacha Baron Cohen figuráját megpróbálják javukra fordítani a kazahok. Borat egyik kedvenc mondata lesz a turizmusuk hívó szava.

A dél-tiroli autonóm tartományban hosszab ideig maradhatnak az éttermek nyitva, mint Olaszország-szerte, a színházak és mozik pedig eleve nem is fognak bezárni.

Célt értek a hétvégén Nápolyban gyújtogató szélsőbaloldaliak: a régió elnöke módosította az étterem- és bárlátogatás szigorúbbra tervezett szabályait.

Medúzát enni sokkal környezetkímélőbb, mint mondjuk tonhalat vagy makrélát, mert medúzából van elég.

Tovább szigorodnak a járványhelyzet miatti korlátozások.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás