+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. április 20. hétfő, 17:38
Németország eddig nagyon sikeresen kezeli a koronavírus-járványt, a halálozások száma alacsony, a tesztelés magas, már most többen gyógyultak meg, mint ahányan betegek, és április végétől fokozatosan az élet is újrakezdődik. A világon ma csak Izrael számít Németországnál a koronavírus tekintetében biztonságosabb országnak. Mi lehet ennek az oka? Utánajártunk!

Amikor német különútról, „Sonderwegről” van szó, mindenki összerezzen, mert ilyenkor a teuton politika saját érdekei jutnak sokak eszébe. Most mégis, amikor a New York Times „German Exception”-ről ír, dicséretnek szánja. Összehasonlítva a járványra való felkészültséget, illetve a bekövetkezett halálesetek számát, egyértelműen látható:

 

a nyugati világból Németország nagyon jól kezeli a helyzetet.

 

Alacsony a halálozás, mert magas a tesztelés?

 

Miközben Németországban a regisztrált fertőzöttek három százaléka hal meg, addig Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában meghaladja a tíz százalékot (Magyarországon is már majdnem tíz százalék) ez az arány.

 

 

Amint a német és az olasz adatok összehasonlításánál már kimutattuk: az eltérés mögött a tesztelés mértéke is állhat, elvégre például Olaszországon belül is ott alacsonyabb a halálozási ráta a jelentősen fertőzött északi régiókban, ahol sokat tesztelnek (például Venetóban). Tény, hogy Németország nagyon előrehaladott a tesztelésben,

 

április közepéig 1,7 millió tesztet hajtottak végre már, de ez is még csak a lakosság két százaléka,

 

ráadásul az olaszoknál se sokkal rosszabb mára a tesztelési arány (több, mint egymillió tesztelt van, ami a lakosság 1,79 százaléka).

 

Hogy csupán a tesztelés mértéke mennyire nem lehet egyedüli magyarázó ok a halálozás magas vagy alacsony számaira, azt a magyar és a szlovák helyzet összehasonlításából is látni lehet: Magyarországon és Szlovákiában egyaránt egy százalék alatti a tesztelés mértéke, de ezzel szemben Magyarországon majdnem tízszázalékos már a regisztráltak közötti halálozási arány, míg a szlovákoknál egyszázalékos.

 

 

Nem a tesztelés magas, hanem az egészségügy jó

 

Azaz a németek kiváló számai – egy 81 milliós országban alig több, mint 4 ezer koronavírus miatti haláleset eddig – nem magyarázhatóak csupán a teszteléssel. Sokkal inkább a felkészültséggel – aminek egyik része, hogy milyen kórházi struktúra volt eleve adott, másrészről milyen hatékonyan és gyorsan tudott az egészségügy átállni a járványhelyzetre. Márpedig ezen számok alapján a londoni Deep Knowledge Group elemzése szerint ma

 

a járványban Izrael után Németország a világ második legbiztonságosabb országa.

 

Európából rajta kívül egyetlen ország se került be az első tízbe: 11. helyen Svájc, 12. helyen Ausztria és 14. helyen Magyarország áll, mint az európai élboly.

 

De míg a biztonság csak annyit mutat, mennyire van esélye a polgárnak az adott országban elkerülni a megfertőződést, fontosabb mutató a kezelési hatékonyságé, azaz hogy az adott ország egészségügye

 

mennyire van felkészülve a járványra, mennyire tudja az eddigi eseteket kezelni: Németország itt már világelső.

 

És ez rögtön rá is mutat, mire vezethető vissza a német siker: a kiválóan felkészült és felszerelt egészségügyre.

 

 

Németország nem építette le neoliberális reformokban a kórházi kapacitásait

 

Az ország nem engedett több nemzetközi szervezet, így például az OECD javaslatainak, amelyek a német egészségügy magas kiadásait, a sok kórházat és a lakosságra vetítve nagy ágyszámot kritizálták. Tény: Németország még az egész válság előtt is sokkal jobban állt az egészségügy terén, mint számos más európai ország.

 

Németországban közel ötször több intenzív ágy van normálhelyzetben is, mint az olaszoknál most, a rendkívüli időszakban.

 

Eközben az elmúlt egy hónapban az eddigi több, mint 25 ezer intenzív ágyat a német kórházak felvitték 40 ezer fölé, azaz mára majdnem tízszer annyi intenzívágy van, mint az olaszoknál, holott a lakosságszám-különbség nem ekkora: a németeknél 81 milliónyian, az olaszoknál meg 60 milliónyian élnek.

 

A német egészségügyben, holott a járványhelyzet már legalább egy hónapja tart, nem is alakult ki sehol olyan szűk keresztmetszet, ami a krónikusan alulfinanszírozott, ágyhiányos olasz egészségügyben már a járvány első két hetében fellépett – egyetlen német kórházból sem érkeztek még a bergamóihoz hasonló képek, sőt, a német egészségügy még most is összesen 10 000 szabad intenzív ággyal rendelkezik (azaz az összolasz intenzív ágyak kétszerese Németországban még most is szabadon „bevethető” a kínai koronavírus elleni harcban).

 

Nem csak intenzívágyakban, de normális kórházi ágyakban is nagyon jól áll Németország: még

 

az egész járvány előtt félmillió kórházi ágy volt a 80 milliós Németországban, miközben a 67 milliós briteknél ennek alig tizede csak.

 

 

Ez megint azzal függ össze, hogy Németországban nagyon sok kórház van: majdnem másfélezer az egész országban, nagyon figyelnek arra is, hogy egyetlen vidéki körzet se maradjon könnyen mindenki számára megközelíthető kórház nélkül.

 

Ágyszám tekintetében – a vizsgált országok közül – Ausztria és Magyarország Németország után jön. Persze önmagában még nem mond sokat, hogy hány ágy van – mert oda nemcsak beteg, de még inkább orvos is kell. A német statisztikai hivatal adatai alapján e téren se túl rosszak a magyar számok, elvégre a németeknél a lakosság 0,44 százaléka, az olaszoknál 0,41 százaléka, míg a magyaroknál a 0,33 százaléka orvos, azaz arányaiban közel azonos az orvosszám.

 

Az ágy- és az orvosszám mellett azonban a kórházak felszereltsége, elérhetősége, a beavatkozások minősége mind olyan tényező, amelyek számítanak – és amikor Németországot az idézett londoni elemzőcég a járvány elleni védekezés hatákonyságában világelsőnek választotta, éppen ezeket (nem csupán az ágyak és orvosok számát) vizsgálta meg.

 

A Bertelsmann Alapítvány egy 2019-es elemzésében a németek kapcsán mégis azt írta: túl sok a kórház, nagyon költséges a fenntartásuk, nem véletlen, hogy számos német kórház ma veszteségesen működik évek óta – azaz a liberális alapítvány a jelenlegi 1400 kórház több, mint felét takarékossági okokból bezáratta volna. A mostani válság mutatja azonban meg: nagyon jó, hogy a németeknél ilyen sok kórház van, ugyanis a betegeket könnyen, gyorsan, helyben el lehet látni. A német jogi gondolkodás alapját képezi a Daseinsvorsorge (ami magyarul létbiztosításként fordítható), amelynek értelmében

 

az állam bizonyos feladatokat akkor is köteles széleskörűen ellátni, ha azok stabilan veszteségesek,

 

a neoliberális kórházreformterveket egyik nagy párt se támogatta sohasem, a liberális FDP – amely amúgy éppen az orvosok pártjaként is ismert – egyedül maradt az ilyen ötleteivel.

 

Lombardiában a magánkórházak vannak már többségben

 

Miközben Németországban is van magánegészségügy-biztosítás (aki azt választja, annak nem is kötelező az állami egészségügyi kasszába befizetnie, amit a baloldali pártok régóta próbálnak megváltoztatni), a magánkórházak nem szorították annyira ki a közkórházakat, amint az éppen az északolasz Lombardia régióban történt az elmúlt tíz évben. A Repubblica elemzése szerint a lombardiai válság azért következett most be, mert a Lega vezette lombardiai kormányzat az elmúlt 10 évben a privatizációt és a magánkórházakat támogatta.

 

Noha Németországban is növekedett a kórházak számán belül a magánkórházak aránya, de nem olyan mértékben, mint az olaszoknál, ahol mára majdnem minden második kórház magánkézben van.

 

Miközben Németországban az összes kórház 37 százaléka magán, az olaszoknál ez az arány 48 százalék.

 

Különbség az is, hogy a németeknél nem a közkórházak privatizációja, hanem a magánkórházak zöldmezős megjelenése miatt magas ez az arány, míg Olaszországban az elmúlt tíz évben – részben éppen az OECD tanácsait követve – az olasz kormányok számos közkórházat adtak el. Ez különösen igaz az északi régiókra.

 

A járvány által leginkább sújtott Bergamóban a kórházak több, mint 60 százaléka magánkórház,

 

de szintén 50 százalék felett van a magánkórházak száma Milánó, Como, Pavia és Mantova tartományokban. Azaz éppen azon helyeken, ahonnan a legrosszabb halálozási arányok jönnek egész Olaszországból.

 

 

Attól, hogy a lombardiai egészségügy ennyire ki van téve a magánkórházaknak, még a lombardiai Lega-kormány maga is megijedt, ezért elrendelte március elején, hogy a magánkórházakat is igénybe vehetik a kínai koronavírusban megfertőződtek. De ez inkább csak egy kommunikációs trükk volt – rögtön csináltak is hozzá nagy újsághirdetéseket, azt állítva: „egy egészségügy van”.

 

Maria Elisa Sartor a milánói egyetem részéről már egy tavalyi elemzésében rámutatott: a magánkórházak többsége nem alkalmas számos betegség kezelésre, ugyanis ezek a magánkórházak egy-egy speciális krónikus betegségre jöttek létre.

 

Még a liberális Corriere della Sera napilap vasárnapi vezércikke is azt írta: Lombardia olyan módon építette le a közegészségügyet, hogy a mostani válsággal tényleg nem tudott megbirkózni. Elvégre a Lega vezette tartomány anyagi helyzete vagy az időskorúak ottani aránya ugyanolyan, mint a szomszédos, balközép vezetésű Trentino-Dél-Tirol régióban, mégis ott sokkal kisebb most is a halálozási arány, a trentói kormány ugyanis nem privatizálta az ottani kórházakat.

 

Ráadásul a Lega a régió egészségügyi költségvetésének 40 százalékát eleve a profitorientált kórházaknak küldi – ezek azonban nem tudják kivenni a részüket a jelenlegi válsághelyzet kezeléséből, ez a teljesen az alulfinaszírozott közkórházakra maradt. Azaz Lombardia esetében tényleg kijelenthető:

 

hiába Olaszország leggazdagabb régiója, a kórházprivatizációk miatt már normál helyzetben sem megfelelő a közellátás

 

– a magánkórházak meg eleve drágák, és nem is vállalják bármilyen betegség kezelését.

 

A német mentalitás is segíti a járvány elleni harcot

 

A svájci Neue Zürcher Zeitungnak nyilatkozva Uwe Jun trieri politológusprofesszor egy nemzetkarakterológiai okot is lát a német siker mögött: a németeknek eddig is fontos volt a tisztaság, az állami előírásokat betartották,

 

hasonlóan fegyelmezettek, mint a járvány elleni harcban szintén sikeres japánok, koreiak vagy tajvaniak;

 

ezzel szemben a mindennapi életet nem jellemzi olyan közelség, mint a délieknél. (Miközben a déli országokban egymást felületesen ismerő férfiak között is szokásos az arcon csókolás találkozáskor, a németeknél ez tényleg legfeljebb szerelmespárok között fordulhat elő.)

 

Szintén a svájci napilapnak nyilatkozza Reinhard Rychlik német egészségügyi közgazdász: „nekünk nem most kellett a szappan használatát megtanítani”. Azaz

 

egy alapvetően a higiéniára nagyon érzékeny, tiszta, szabálykövető és a mindennapi érintkezésben visszafogott társadalom könnyebben tud fellépni a járvánnyal szemben,

 

mint egy ezzel ellenkező tulajdonságokkal rendelkező (mondjuk mediterrán) ország.

 

ORBÁN VIKTOR KÉZCSÓKKAL ÜDVÖZLI URSULA VON DER LEYENT IDÉN FEBRUÁRBAN. FOTÓ: ORBÁN VIKTOR / FACEBOOK

 

Kérdéses, milyen egyáltalán a kelet-európai mentalitás. Az biztos, hogy a közelség, a kézfogás, egymás átölelése, akár arcon puszilása elterjedtebb Délkelet-Európában, akár Magyarországon is, mint a németeknél, skandinávoknál, ahol eleve számos olyan üdvözlési forma, amely Magyarországon még mindig bevett (például a kézcsók), a feminista politikai korrektség miatt se használatos.

 

NYITÓKÉP: A Schwarzwaldklinik tévésorozat szereplői / ZDF

GRAFIKONOK: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Noha Németország Európa legnépesebb országa, itt az egyik legkisebb az egymillió lakosra jutó új koronavírus-fertőzöttek száma. Fotókon mutatjuk, hogyan néz ez ki!

Jelenleg kéthetente duplázódik a kórházban kezeltek száma, emiatt a Kiskunhalason felépített mobil járványkórház már szinte be is telt.

Az eredeti terv szerint állítólag Mikulásné és a karácsonyi manók is korai hozzáférést kaptak volna a vakcinához.

Hétfőtől egy hónapon át minden étteremnek, boltnak, bárnak este 6-kor be kell zárnia.

Ezután több alkalommal is fegyvert fogtak a függetlenségért, de kellő nagyhatalmi támogatást csak az első világháború után tudtak szerezni ehhez.

Romániai román, erdélyi magyar és világpolitika, kultúra, gazdaság és sok minden más is fog szerepelni a romániai magyarság új portálján.

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás