+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. március 29. vasárnap, 17:42
A legtöbb 65 év feletti politikus a kormánypártok soraiban van parlamentben. Kapnak-e valamilyen könnyítést, hogyan védik meg a frakciók idős képviselőiket? Egyáltalán meg tudná-e oldani az online szavazást az Országgyűlés Hivatala? Utánajártunk.

Míg az egészségügyben kivonták a koronavírus szempontjából kifejezetten veszélyeztetett, 65 év feletti korosztályt a személyes kontaktussal járó munka alól, így felmerül a kérdés: a most is ülésező parlament hasonló korú képviselőivel mi lesz? Az Azonnali körbekérdezett!

 

Hány 65 év feletti képviselő van egyáltalán?

 

Az Azonnali összesítése szerint a 199 parlamenti képviselőből 17-en 65 évesek vagy idősebbek, nagy részük a kormánypárti padsorokban ül.

 

A Fidesz 116 fős frakciójából tízen 65 év felettiek, köztük a 84 éves Turi-Kovács Béla, aki a parlament legidősebb képviselője, míg az Országgyűlés háznagya, Mátrai Márta 72 éves.

 

Ami a KDNP-t illeti, ott három 65 év feletti politikus van, köztük maga Harrach Péter frakcióvezető, aki 72 éves,de például Latorcai János képviselőjük, aki az Országgyűlés egyik alelnöke, 75. Ami az ellenzéket illeti, a szocialistáknál egyetlen 65 év feletti politikus sincs, míg a DK-nál, az LMP, nél, a Párbeszédnél és a Jobbiknál is csak egy-egy ilyen korú politikus van.

 

Megoldható az online szavazás, de nem azonnal

 

A Parlament sajtóirodája érdeklődésünkre elmondta, az Országgyűlés Hivatala az országgyűlési képviselőkre vonatkozóan nem hozhat szabályokat, ez a frakciók, illetve a képviselő döntésétől függ. „Országgyűlési hivatali dolgozó alig van 65 év felett – tekintettel a nyugdíjkorhatárra –, aki van, az otthonról dolgozik” – tették hozzá.

 

A felvetésre, hogy elképzelhető-e, hogy a 65 év feletti képviselőknek ne kelljen bejárniuk a parlamentbe, és például az ő esetükben megoldható legyen az online szavazás, vagy akár az online hozzászólás, megint csak azt válaszolták: az Országgyűlés Hivatala nem intézkedhet ez ügyben, ez a frakciók, illetve a képviselő döntésétől függ.

 

 „Az online szavazás vagy hozzászólás igény esetén – az alkotmányossági, egyéb törvényi és műszaki feltételek megteremtését követően – természetesen megoldható, de ez nem megy egyik napról a másikra.”

 

Hangsúlyozták: az Országgyűlés Hivatala önállóan nem intézkedhet ez ügyben. Mint írták, „arról sincs információnk, hogy bármely parlament olyan online működésre állt volna át, ami valamely formában nem igényelné a képviselők személyes jelenlétét.”

 

Azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is hangsúlyozta a csütörtöki kormányinfón: alkotmánymódosítás lenne szükséges ahhoz, hogy a parlament online működésre álljon át, és csak a módosítás kivitelezéséhez pedig legalább négy hétre lenne szükség.

 

Milyen intézkedéseket tettek a frakciók?

 

Azon túl, hogy több párt átállt az online sajtótájékoztatók rendszerére, más intézkedésekkel is készültek politikusaik védelmére.

 

„A frakció lehetővé tette a 65 év fölötti munkatársak részére az otthoni munkavégzést” – írta a KDNP. „A képviselők a lehető legkörültekintőbben, egyedi módon védekeznek (például maszk és kesztyű használatával), hogy a halaszthatatlan parlamenti döntéseknél jelen lehessenek. Egyelőre további intézkedéseket nem tartunk szükségesnek."

 

„A Jobbik a veszélyhelyzet kihirdetése után nem sokkal  – összhangban az Országgyűlés Hivatalának rendelkezéseivel – a munkavállalói között elrendelte az otthoni munkavégzést” – írta a párt. Hozzátették: a munkatársaik – életkorukra tekintet nélkül – csak a legszükségesebb esetekben kell, hogy személyesen megjelenjenek, számukra ekkor is igyekszenek minden védőfelszerelést biztosítani.

 

Ha a veszélyeztetett korosztályhoz tartozó kollégáik azt jelzik, hogy egészségüket valamelyik munkával kapcsolatban nem érzik biztonságban, akkor azt a munkát nem kell elvégezniük.

 

„A képviselőket – az életkoruktól függetlenül – a parlamenti ülésnapokra elláttuk védőeszközökkel, amelyek viseléséről ők maguk dönthetnek. Az üléseken való részvételüket is az egyedi kéréseik szerint mérlegeljük: aki bármilyen okból veszélyeztetve érzi a saját, a hozzátartozója vagy a közösségünk egészségét, akkor indokolt esetben a jelenléttől eltekintünk és hiányzása számunkra igazolt” – közölték. A Jobbiknál egyébként Balczó Zoltán politikusuk tartozik az idősebb korosztályhoz.

 

„A 65 év feletti képviselőnk csak maszkban és csak a legfontosabb szavazásokon vesz részt, a további parlamenti és bizottsági munkában nem, és otthonról intézi a választói ügyeit” – írta a DK Hajdu László képviselőjükre utalva. Elmondták, ezen felül frakción belüli intézkedésük, hogy csak az a képviselő lehet bent az ülésteremben, aki éppen beszél és csak addig, amíg beszél. Egyébként a DK munkatársai is március 12-től home office-ban dolgoznak. 

 

Ami az LMP-t illeti, náluk is maximálisan kihasználják az otthoni munkavégzés lehetőségét.

 

Az ő frakciójuknál Schmuck Erzsébet frakcióvezető-helyettes az egyetlen 65 év feletti politikus, ő távol maradt az eheti ülésekről, amit a frakcióvezető be is jelentett a házelnöknek, aki reményeik szerint igazolni fogja azt.

 

Ugyanis a szabályok szerint a képviselők szavazásról távolmaradását a plenáris ülések kezdete előtt egy órával lehet bejelenteni a házelnöknek, ami akkor igazolt, ha a tárgyhó végi szavazási összesítést követően a házelnök azt elfogadja.

 

„A Párbeszéd frakciójának egy 65 év feletti tagja van: Mellár Tamás” – kezdte válaszát a párt. Elmondták, Mellárnak a személyes jelenlétére a koronavírus-járvány eddigi szakaszában saját döntése nyomán került sor: akkor is maszkban, kesztyűben vett részt az ülésen, maximálisan betartva a vonatkozó higiéniai és egyéb előírásokat. Azt, hogy részt vesz-e a kétharmadot igénylő szavazásnál, Szabó Tímea frakcióvezetővel egyezteti.

 

Az Azonnalinak az MSZP pedig csak annyit írt, nincs 65 év feletti képviselőjük, míg a Fidesz frakciója cikkünk megjelenéséig egyáltalán nem válaszolt.

 

Támogatnák-e az online parlamentet?


A Jobbik nem látja akadályát az online szavazásnak az Országgyűlésben, és ennek a minél gyorsabb kialakításában partnerek lesznek „Álláspontunk szerint az online hozzászólás már komolyabb technikai kihívás lenne, figyelemmel a résztvevők nagy számára, tehát ennek a megítélése már szakmai feladat, nem politikai.” Hozzátették: tekintettel arra, hogy nem lenne helyes egyes képviselők jogait életkoruk miatt korlátozni,

 

azt nem támogatnák, hogy olyan döntés szülessen, amely az idősebb képviselők távolmaradását tenné kötelezővé, de azt sem, ha csak számukra lenne lehetőség online szavazásra vagy részvételre, hiszen ez is a képviselők egyenlőségével szembenálló gyakorlat lenne.

 

„Már kezdeményeztük, hogy az Országgyűlés online ülésezhessen és online szavazhasson” – jelezte a Párbeszéd.  Szerintük ha a 700 fős Európai Parlamentnek sikerült áttérnie az online szavazásra, sőt: az Alkotmánybíróság is be tudta ezt vezetni, „akkor nekünk, a 200 fős Országgyűlésnek is meg kell tudnunk oldani, hogy a képviselőknek ne kelljen bejárniuk a parlamentbe”.

 

Ehhez hasonlóan a DK is az Európai Parlamentet hozta fel példaként: fontosnak tartanák az online ülésezés és a távszavazás lehetőségének bevezetését. Ezért nem csak a 65 év feletti képviselők esetében, hanem minden országgyűlési képviselő és az Országgyűlésben dolgozó köztisztviselők védelmében ők is kezdeményezték a digitális parlament bevezetését a veszélyhelyzet ideje alatt.

 

Az LMP azt írta, az online szavazás bevezetését támogatná, míg az MSZP és a KDNP nem tért ki arra, hogy támogatnák-e az online szavazásokat vagy felszólalásokat.

 

NYITÓKÉP: 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.

Friedrich Merz egy interjúban a melegek kapcsán hirtelen váltott, és a pedofíliát hozta egy félmondat erejéig szóba. Miért?

Körbekérdeztük a magyarországi benzinkutakat, volt, ahol panaszt is tettünk.

Noha a román államfő a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie. De nem az.

Noha többségük már március óta gyűjtötte a lájkokat és osztotta a hülyeséget, az amerikai konszern csak most lépett fel ellenük.

Három párt belső mérése is a függetlenként induló múzeumigazgatót, Soós Zoltánt hozta ki győztesnek.

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás