Gulyás Gergely az Azonnalinak: Olyan nincs, hogy felhatalmazási törvény!

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki kormányinfóján arról beszélt: június-júliusra tetőzhet a járvány itthon, egy-két százalékos gazdasági növekedés a legszebb álmai közé tartozna, március végéig pedig 30-40 ezer munkahely szűnhet meg. Segélyezni viszont nem szeretne a kormány, inkább újra munkát adnának mindenkinek.

Az egyetemeknek saját hatáskörben, a bölcsődék és óvodák esetén pedig a fenntartóknak kell elrendelni rendkívüli szünetet jövő héten hétfőre és keddre, vagyis addig, amíg a kormánypárti többségű parlament kedden meg nem szavazza a veszélyhelyzet meghosszabbítását célzó, ellenzék által vitatott előterjesztést – derült ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szavaiból csütörtökön az első olyan kormányinfón, amit online tartottak, tehát az újságírók is csak e-mailben tehették fel kérdéseiket, akár csak az operatív törzs napi sajtótájékoztatói esetén.

Ezekre a lépésekre azért van szükség, mert a veszélyhelyzet idején hozott kormányzati döntések csak 15 napig érvényesek, utána lejárnak. Ezek meghosszabbítását a kormány szerette volna, ha már a héten meg tudja szavazni a parlament, ám az ellenzék arra hivatkozva utasította vissza a javaslatról való gyorsított szavazást, hogy a felhatalmazási törvény javaslata nem csak az eddigi kormányrendeleteket erősítette volna meg, hanem a jövőre nézve gyakorlatilag korlátlan ideig biztosítana Orbán Viktornak teljhatalmat – addig, amíg a kormány nem dönt úgy, hogy a veszélyhelyzetnek vége van.

Ami a többi intézkedést illeti, Pintér Sándor saját hatáskörben fogja elrendelni, hogy továbbra is biztosítsák a schengeni belső határok ellenőrzését, míg Varga Judit igazságügyi miniszter az Országos Bírósági Hivatal elnökével beszél az ítélkezési szünet hétfői és keddi meghosszabbításáról.

Gulyás a következőkre tért még ki:

+ A védekezéshez szükséges legfontosabb eszköz a lélegeztetőgép, jelenleg 2500 áll szabadon (újabb 86 darab érkezett hétfőn), de fogunk még külföldről vásárolni, ehhez sok céggel, országgal tárgyalunk, ám csak az tekinthető biztosnak, ami megérkezett az ország területére,

+ Ami a védekezés eddigi költségeit illeti: eddig több mint 100 milliárdot költöttek, de még sok százmilliárdos nagyságrendű pénzt kell az egészségügyben és a rendfenntartásban elkölteni, ehhez a forrás rendelkezésre áll a központi költségvetésben.

+ Uniós ügyek: ma lesz az állam és kormányfők csúcsértekezlete videókonferencia keretén belül, csak a koronavírus elleni védekezésről lesz szó, indítványozza Magyarország, hogy vámmentesen lehessen az EU-ba behozni a védekezéshez szükséges eszközöket.

+ Az EU már csak a létező pályázati források lehívását könnyíti meg,

+ Nem növekednek a törlesztőrészletek 2021. január 1-től.

+ A kormány lezárta a mátrai erőmű megvásárlásával kaposlatos tranzakciót március 26-án, a vételára több, mint 17 milliárd forint volt, kulcsfontosságú szerepet tölt be a villamosenergia-ellátásban, de tény, hogy a klímacélok érdekében majd át kell alakítani.

Ki venné át Orbán Viktor helyét, ha megbetegedne? Az Azonnali kérdéseire is választ kaptunk!

Régóta próbálkozunk feltenni a kérdéseinket a kormánynak, Gulyás Gergelytől végre választ is kaptunk ezekre: 

+ Az osztrák sajtó arról írt a napokban, hogy a Magyarországon keresztül Ausztriába dolgozni igyekvő román ápolókat a magyar hatóságok feltartóztatják, sőt, őrizetbe is veszik. Gulyás viszont elmondta, ez az értesülés nem igaz, ő pedig nem tud ilyen magyar gyakorlatról. 

+ Megfontolnák-e azt, hogy egy biztonságosan távoli maximum-határidőt beleírnának a felhatalmazási törvénybe (90 vagy 120 napot például), és úgy próbálnák azt elfogadtatni az ellenzékkel? A kancelláriaminiszter szerint olyan nincs, hogy felhatalmazási törvény, így már a kérdés megfogalmazása sem helyes. Sőt, azt mondta: az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat épp az Országgyűlésnek ad jogot arra, hogy határozzon a veszélyhelyzet végéről, így azt nem a kormány, hanem a parlament határozhatná meg. (Érdemes annyiban kijavítani a minisztert, hogy szó szerint a törvényjavaslatban az van, hogy a parlament a veszélyhelyzet megszűnése előtt is visszavonhatja a felhatalmazást, ez azonban nem változtat azon, hogy az alkotmány alapján arról, hogy mikor van vége a veszélyhelyzetnek, a kormány dönt. Itt olvashatsz erről részletesen.) 

Gulyás szerint erre nem megfelelő válasz az, hogy de hiszen a parlamentben kormánytöbbség van, hiszen

+ Van-e vészforgatókönyv arra az esetre, ha Orbán Viktor megfertőződne koronavírussal? Ha ez a személy Pintér Sándor, és ő is megfertőződik, akkor ki lenne az őt követő miniszterelnöki helyettes? Gulyás elmondta, hogy miután az egyik miniszterelnök-helyettes, Pintér Sándor belügyminiszter mindkét koronavírus-tesztje negatív lett, így egyelőre ez a veszély nem áll fenn, ráadásul Semjén Zsolt és Varga Mihály személyében van még két további miniszterelnök-helyettes is. Ha viszont ilyen forgatókönyv állna elő, akkor közülük Orbán Viktor választana.

Gulyásnak Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő felolvasta a többi újságírói kérdést is, íme néhány a válaszok közül:

+ Mi az EU-tól minden segítséget köszönettel veszünk, azt is tudomásul vesszük, ha nem adnak komolyabb segítséget, de hogy olyan intézkedéseket kifogásoljanak, amit másik országok is megtettek, az nem tartják elfogadhatónak, ez „politikai támadás” olyan időben, mikor összefogásra van szükség.

+ Több polgármester is részleges kijárási tilalmat hirdetett, de ezt csak az állam tehetné meg, az önkormányzat nem, így ezt a kormányhivatalok felül fogják bírálni.

+ Jut elég védőruha az egészségügyi dolgozóknak, és lesz-e elég koronavírus-teszt? Gulyás szerint Magyarország a WHO-protokollt követi a szűréseknél, nincs akadálya annak, hogy egyre több tesztet tudjunk elvégezni.

+ Megfelelő volt-e szakmailag Kásler Miklós Emmi-miniszter utasítása, mely szerint a krónikus betegségben élőknél az alapbetegség legyen feltüntetve halálokként, ne a koronavírus? Gulyás szerint igen, a halálozás az alapbetegség miatt is következik be.

+ Helyes volt-e B. Nagy László fideszes parlamenti képviselő magatartása, aki bement a parlamentbe annak ellenére, hogy ő is érintkezett a koronavírusos szegedi rektorral? Gulyás szerint negatív teszteredményt követően ment be, mindenkitől 3-4 méter távolságban különült, de hozzá kívánt járulni ahhoz, hogy az Országgyűlés a szükséges jogszabályokat meghozza.

+ Arra a kérdésre, hogy a kormánytagokon és a Fidesz-frakció tagjain végeztek-e koronavírus-tesztet, Gulyás azt mondta, eddig Pintér Sándor belügyminiszteren és B. Nagy Lászlón végezték ezt el, de nekik mindkét tesztjük negatív lett. A politikusokra is a WHO-protokoll vonatkozik, vagyis őket is akkor tesztelik, ha ezt az egészségügyi világszervezet ajánlása indokolja.

+ Miért nem áll át online működésre a parlament? Ehhez alkotmánymódosításra lenne szükség Gulyás szerint, amit legalább négy hét lenne levezényelni, és csak utána kezdődhet az új rendszer kifejlesztése. Vagyis az online szavazás nem opció a következő egy-másfél hónapban, Gulyás viszont elmondta, a kormány a jövőben nem zárkózik el ettől.

+ A kormány nem tervezi, hogy kompenzálja az önkormányzatokat a kiesett adóbevételeikért, például az idegenforgalmi adóért: Gulyás elmondta, hogy

az autógyárak ehhez további 40-50 milliárd forintot tesznek hozzá. Így heti szinten 200 milliárd forintot is veszít az ország csak e két ágazat leállása miatt, ezért a miniszter mindenkit közös teherviselésre kért.

+ Már márciusban 30-40 ezer munkahely szűnhet meg Gulyás Gergely szerint, a krízishelyzet végére pedig csak az a kérdés, hogy hány százezres lesz a munkanélküliség. A miniszter bízik benne viszont, hogy a krízis után a magyar gazdaság ki tud lőni, hiszen nincsenek strukturális problémái a gazdaság szerkezetének.

+ A jelenleg 3 hónapra érvényes álláskeresési járadékot nem tervezi meghosszabbítani a kormány, ez ugyanis júliusig valamilyen bevételt biztosít az állásukat elveszítőknek, a kormány célja pedig az, hogy addigra mindenkinek legyen munkája. Gulyás elmondta,

mivel az előző szocialista kormányok ezen gyakorlata sem volt sikeres. Ehelyett munkahelyeket kell teremteni, mondta.

+ Az ellenzéket „a kettős mérce befejezésére” szólította fel a miniszter: azt firtatta, hogy az ellenzék kritizálta a felhatalmazási törvényt, Karácsony Gergely mégis egy személyben irányítja Budapestet a krízis alatt. Gulyás szerint Karácsonynak joga volt ehhez, és „mindenki természetesnek tartja”, hogy ilyen helyzetben a polgármester gyakorolja a képviselőtestületi jogköröket is, de szerinte kettős mérce, amit az ellenzék csinál.

+ Az internetfogyasztást nem tervezi korlátozni az állam, mivel a magyar internethálózat „az egész világon a legjobbak között van”, és például Németországénál jóval jobb a 4G-lefedettség.

+ „Már az is a legszebb álmaink közé tartozna”, ha egyáltalán az MNB által jósolt 2 százalékos éves növekedési rátát fel tudná mutatni a magyar GDP.

+ Sokan vannak az EU-s intézményekben, akik „a magyar kormányt szívből gyűlölik”, de most, amikor egész Európa a járvánnyal van elfoglalva, „ezt a hobbijukat tegyék félre” – mondta Gulyás a magyar felhatalmazási törvényt ért uniós kritikákra.

+ A magyar kutatócsoportok előrejelzése szerint hazánkban június-július környékén tetőzhet a járvány, de ezt nem szabad biztosra venni, hiszen ez csupán prognózis.

BORÍTÓKÉP: MTI (Gulyás mellett Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője)