+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2020. március 24. kedd, 18:31
Arra kérik az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, hogy megfelel-e az európai értékeknek, hogy Orbán rendeletileg kormányozna a koronavírus miatt.

Az osztrák Zöldek után az Európai Parlament Állampolgári Jogi Szakbizottsága (LIBE) is aggodalmát fejezte ki az egyelőre javaslatként létező magyar felhatalmazási törvény miatt. A szakbizottság szocdem elnöke, a spanyol Juan Fernando López Aguilar kedd délután kiadott nyilatkozatában úgy fogalmazott:

 

aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar Országgyűlés szavazni szándékozik a veszélyhelyzet meghosszabbításáról és a büntető törvénykönyv megváltoztatásáról.

 

„Elismerjük, hogy a tagállamok felelőssége, hogy ebben a nehéz időszakban védelmükről gondoskodjanak, azonban az intézkedéseknek minden esetben biztosítaniuk kell az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokratikus alapelvek érvényesülését. Ezért felszólítjuk a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, vajon a javasolatok összhangban állnak-e az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével, és emlékeztetjük a tagállamokat, hogy mind felelősséggel tartoznak ezen közös értékek tiszteletben tartásáért és védelméért.”

 

A felhatalmazási törvényt hétfőn nem tudta elfogadni a parlament, mert az ellenzék szavazatainak hiányában nem tudtak a házszabálytól eltérő gyorsabb eljárásrendben szavazni róla. Hamarosan azonban a fideszes kétharmad elfogadhatja a törvényt.

 

A felhatalmazási törvény tartalmi elemei a következők:

 

+ Utólag megerősíti hatályában az eddig meghozott vészhelyzeti kormányrendeleteket. Ehhez egyébként nem szükséges kétharmad, a fontos az, hogy az utólagos megerősítés 15 napon belül megtörténjen, ezt írja elő ugyanis az Alaptörvény.

 

+ Kimondaná, hogy a kormány veszélyhelyzetben – a katasztrófavédelmi törvényben szabályozott eltéréseken túl is – felfüggeszthetné egyes törvények alkalmazását, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb intézkedéseket hozhat. Erre az alkotmány szerint veszélyhelyzetben a kormánynak lehetősége van, de a feltételeket sarkalatos, azaz kétharmados törvényben kell meghatározni. A felhatalmazási törvény az lesz.

 

+ A veszélyhelyzeti felhatalmazás határozatlan idejű lenne, de azt az Országgyűlés bármikor visszavonhatja. (Bár ez ijesztően hangozhat, és az ellenzék is szerette volna, hogy egy határozott idő legyen a törvénybe írva azzal, hogy a parlament később ezt meghosszabbíthassa, gyakorlatilag, mivel a Fidesznek kétharmada van, érdemi változtatást ez sem jelentett volna.)

 

+ A veszélyhelyzet fennállása alatt nincs választás, népszavazás.

 

+ Módosítják a Btk-t. Újabb, járványügyi szabályszegéssel kapcsolatos tényállást vezetnek be, és a rémhírterjesztés tényállását kiterjesztik akként, hogy veszélyhelyzetben a védekezés meghiúsítására vagy akadályozására alkalmas valótlan tényállítások is a büntetendő kategóriába esnek, ha ezt nagy nyilvánosság előtt teszik közzé. (Ezt a bűncselekményt azonban csak szándékosan lehet elkövetni, tehát az elítéléshez be kell bizonyítani, hogy az illető, például újságíró tudta, hogy valótlant állít.)

 

Mit akar most ezzel az EP LIBE szakbizottsága?

 

A közlemény lényegi eleme, hogy

 

felkérik a Bizottságot, hogy megvizsgálja: mindezen intézkedések összhangban vannak-e a demokráciával és a jogállamisággal.

 

Ezen értékek megsértése miatt egyébként már folyamatban van Magyarország ellen a 7-es cikkes szankciós eljárás az EU-ban. 

 

Különleges jogrend idején egyébként számos más alkotmány is lehetőséget ad a kormányoknak erősebb intézkedésekre, egyes törvényektől való eltérésre. A probléma egyik kulcseleme a határidő hiánya lehetne, de ezt annak fényében érdemes értékelni, hogy a Fidesz amúgy is kétharmados többséggel kormányoz. Fontos azt is hozzátenni, hogy az Alkotmánybíróság működése különleges jogrendben sem korlátozható, és ezt a felhatalmazási törvény sem irányozza elő.

 

NYITÓKÉP: Juan Fernando López Aguilar, a LIBE Bizottság elnöke. Fotó: Didier Bauweraerts / Európai Parlament

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás