+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2020. március 24. kedd, 18:31
Arra kérik az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, hogy megfelel-e az európai értékeknek, hogy Orbán rendeletileg kormányozna a koronavírus miatt.

Az osztrák Zöldek után az Európai Parlament Állampolgári Jogi Szakbizottsága (LIBE) is aggodalmát fejezte ki az egyelőre javaslatként létező magyar felhatalmazási törvény miatt. A szakbizottság szocdem elnöke, a spanyol Juan Fernando López Aguilar kedd délután kiadott nyilatkozatában úgy fogalmazott:

 

aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar Országgyűlés szavazni szándékozik a veszélyhelyzet meghosszabbításáról és a büntető törvénykönyv megváltoztatásáról.

 

„Elismerjük, hogy a tagállamok felelőssége, hogy ebben a nehéz időszakban védelmükről gondoskodjanak, azonban az intézkedéseknek minden esetben biztosítaniuk kell az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokratikus alapelvek érvényesülését. Ezért felszólítjuk a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, vajon a javasolatok összhangban állnak-e az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével, és emlékeztetjük a tagállamokat, hogy mind felelősséggel tartoznak ezen közös értékek tiszteletben tartásáért és védelméért.”

 

A felhatalmazási törvényt hétfőn nem tudta elfogadni a parlament, mert az ellenzék szavazatainak hiányában nem tudtak a házszabálytól eltérő gyorsabb eljárásrendben szavazni róla. Hamarosan azonban a fideszes kétharmad elfogadhatja a törvényt.

 

A felhatalmazási törvény tartalmi elemei a következők:

 

+ Utólag megerősíti hatályában az eddig meghozott vészhelyzeti kormányrendeleteket. Ehhez egyébként nem szükséges kétharmad, a fontos az, hogy az utólagos megerősítés 15 napon belül megtörténjen, ezt írja elő ugyanis az Alaptörvény.

 

+ Kimondaná, hogy a kormány veszélyhelyzetben – a katasztrófavédelmi törvényben szabályozott eltéréseken túl is – felfüggeszthetné egyes törvények alkalmazását, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb intézkedéseket hozhat. Erre az alkotmány szerint veszélyhelyzetben a kormánynak lehetősége van, de a feltételeket sarkalatos, azaz kétharmados törvényben kell meghatározni. A felhatalmazási törvény az lesz.

 

+ A veszélyhelyzeti felhatalmazás határozatlan idejű lenne, de azt az Országgyűlés bármikor visszavonhatja. (Bár ez ijesztően hangozhat, és az ellenzék is szerette volna, hogy egy határozott idő legyen a törvénybe írva azzal, hogy a parlament később ezt meghosszabbíthassa, gyakorlatilag, mivel a Fidesznek kétharmada van, érdemi változtatást ez sem jelentett volna.)

 

+ A veszélyhelyzet fennállása alatt nincs választás, népszavazás.

 

+ Módosítják a Btk-t. Újabb, járványügyi szabályszegéssel kapcsolatos tényállást vezetnek be, és a rémhírterjesztés tényállását kiterjesztik akként, hogy veszélyhelyzetben a védekezés meghiúsítására vagy akadályozására alkalmas valótlan tényállítások is a büntetendő kategóriába esnek, ha ezt nagy nyilvánosság előtt teszik közzé. (Ezt a bűncselekményt azonban csak szándékosan lehet elkövetni, tehát az elítéléshez be kell bizonyítani, hogy az illető, például újságíró tudta, hogy valótlant állít.)

 

Mit akar most ezzel az EP LIBE szakbizottsága?

 

A közlemény lényegi eleme, hogy

 

felkérik a Bizottságot, hogy megvizsgálja: mindezen intézkedések összhangban vannak-e a demokráciával és a jogállamisággal.

 

Ezen értékek megsértése miatt egyébként már folyamatban van Magyarország ellen a 7-es cikkes szankciós eljárás az EU-ban. 

 

Különleges jogrend idején egyébként számos más alkotmány is lehetőséget ad a kormányoknak erősebb intézkedésekre, egyes törvényektől való eltérésre. A probléma egyik kulcseleme a határidő hiánya lehetne, de ezt annak fényében érdemes értékelni, hogy a Fidesz amúgy is kétharmados többséggel kormányoz. Fontos azt is hozzátenni, hogy az Alkotmánybíróság működése különleges jogrendben sem korlátozható, és ezt a felhatalmazási törvény sem irányozza elő.

 

NYITÓKÉP: Juan Fernando López Aguilar, a LIBE Bizottság elnöke. Fotó: Didier Bauweraerts / Európai Parlament

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.

Friedrich Merz egy interjúban a melegek kapcsán hirtelen váltott, és a pedofíliát hozta egy félmondat erejéig szóba. Miért?

Körbekérdeztük a magyarországi benzinkutakat, volt, ahol panaszt is tettünk.

Noha a román államfő a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie. De nem az.

Noha többségük már március óta gyűjtötte a lájkokat és osztotta a hülyeséget, az amerikai konszern csak most lépett fel ellenük.

Három párt belső mérése is a függetlenként induló múzeumigazgatót, Soós Zoltánt hozta ki győztesnek.

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás