+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. február 5. szerda, 19:12
Ukrán civileknek Pompeo úgy fogalmazott: Oroszország nem az az ország, akitől bármit is el lehetne venni.

A múlt héten Kijevbe látogatott Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, ahol többek között találkozott Vologyimir Zelenszkij ukrán elnökkel is: a rövid találkozó semmi újdonságot nem tartogatott, a sajtónak a két fél semmi szenzációt nem jelentett be, Pompeo pedig hamar folytatta is az útját a posztszovjet térség többi államába, Belaruszba, Kazahsztánba és Üzbegisztánba.

 

Pompeo azonban nemcsak az ukrán elnökkel, hanem a helyi civil szféra képviselőivel is beszélgetett zárt ajtók mögött, ugyanakkor a beszélgetés több részletét is kiszivárogtatta szerdán az ukrán Novoje Vremja hírportál.

 

 

Legelőször a civil szféra képviselőivel való beszélgetésen a Krím helyzetéről esett szó, ahol Pompeo kifejtette: a félszigetet már lassan ideje lenne elengednie Ukrajnának. Jelena Trehub, a beszélgetésen jelen lévő Független Korrupcióellenes Bizottság főtitkára az ukrán médiának úgy nyilatkozott, hogy Pompeo azt mondta:

 

„A Krím elveszett, és a nemzetközi közösségben is úgy értelmezik, hogy a Krím elveszett”, valamint

 

„Ukrajna feladhatná a Krímet, mert Oroszország nem egy olyan ország, akitől bármit el lehetne venni”.

 

Trehub később a sajtónak pontosított, hogy bár valóban mondott ilyet az amerikai külügyminiszter, nem egészen ebben a kontextusban. Szerinte Pompeo arról beszélt, hogy bár a nemzetközi közösség már elveszettnek ítéli meg a Krímet, a külügyminiszter épp azt fejtegette, hogy hogyan is lehetne a krími kérdést napirenden tartani.

 

Egyébként Pompeo pár hete egy tragikusan sikerült rádióinterjút is adott az amerikai közrádiónak: ebben a riporter az előre megbeszéltektől eltérően nemcsak Iránról, hanem Ukrajnáról is kérdezte a külügyminisztert, aki viszont nem készült a témából, ezért félbeszakíttatta az interjút. Utána behívta szobájába az Ukrajnáról kérdezgető újságírót, ahol tíz percen át kiabált vele, a riporter Mary Louise Kelly elmondása szerint Pompeo egy ponton még azt is a fejéhez vágta, hogy

 

„maga szerint ki a faszt érdekel Amerikában Ukrajna?”

 

A Krím-félszigetet még 2014-ben, az ukrán válság közepette annektálta Oroszország Ukrajnától egy kétes tisztaságú népszavazást követően, melyen a résztvevők csaknem 97 százaléka szavazott az Oroszországhoz való csatlakozás mellett. Ezt követően Moszkva mindent megtett, hogy végérvényesen megvesse a lábát a félszigeten, többek között felhúztak egy óriási, vasúti és közúti hidat a Kercsi-szoros felett, mely összeköti Oroszország szárazföldi részeit a félszigettel.

 

BORÍTÓKÉP: Mike Pompeo / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje bizonyítani!

Orbán Viktoron kívül Gulyás Gergely, Szijjártó Péter és Kunhalmi Ágnes szolgáltatta a híranyagot a héten.

Thomas Schäfer holttestét egy vasúti sínen találták meg, a rendőrség az idegenkezűséget kizárja. A FAZ idézett a búcsúlevélből, de utóbb törölte.

Aki már átesett rajta, nagyon valószínűtlen, hogy két éven belül újra elkapja vagy megfertőz másokat.

Összefoglalónk az Operatív Törzs vasárnapi sajtótájékoztatójáról: kórházparancsnokok érkeznek, fiatalok és gyerekek is vannak a fertőzöttek között, tizennégy ember van lélegeztetőgépen.

A Számok névre hallgató propagandaoldal hónapok óta a kormányközeli véleményvezérek kedvenc forrásainak egyike, de most véletlenül tényleg számokat mutattak be.

Puebla állam kormányzója, Luis Miguel Barbosa valószínűleg megnyerte a félretájékoztatási versenyt online beszédében.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás