Az év végére az orosz vasúti hálózatba is bekapcsolnák a lassan öt éve annektált Krím-félszigetet.
A tavaly májusban átadott közúti híddal párhuzamosan, vasúti híddal is össze akarják kötni a megszállt Krím-félszigetet és Oroszországot. A megaberuházás második etapja nemrég kezdődött, a 18 kilométer hosszúra tervezett, két vágányos vasúti pálya első kilométerét már le is rakták – derül ki az RT tudósításából. Az orosz kormány angol nyelvű propagandacsatornája megszólaltatta a kivitelezésért felelős vállalat, a Sztrojgazmontazs vezetőjét, aki kijelentette, hogy idén decemberben – „a tervezett időben” – elindulhat a vasúti közlekedés Oroszország és a Krím között. Az RT tavaly márciusban még arról számolt be, hogy az előzetes menetrend szerint a vonatok már 2019 elején elindulhatnak a félszigetre.
A mostani tervek alapján 2020-tól naponta 29 pár szerelvény közlekedne a készülőben lévő vasúti hídon. Tíz tehervonat mellett 15 személyvonatot, és az ingázó munkavállalók számára négy HÉV-szerelvényt is indítanának. Nyilvános információk egyelőre nincsenek arról, hogy az orosz hatóságok mekkora átlagos utasszámmal és árumozgással számolnak. A 2018 májusában átadott közúti hídon fél év alatt mintegy 3 millió jármű hajtott át.
Stratégiai cél az összeköttetés javítása
Az orosz vezetés a Krím-félsziget 2014 márciusi annexiója óta azon fáradozik, hogy a régiót szárazföldi úton is bekapcsolja az Orosz Föderáció infrastrukturális hálózatába, ezzel
Ez a kereskedelmi áruforgalom mellett főleg olyan alapvető szolgáltatások esetében kiemelt fontosságú, mint az elektromos áram, vagy az ivóvíz.
A kétmillió lakosú félsziget az Ukrajnából futó vezetékeken keresztül kapta az áramot egészen 2015 novemberéig, amikor is egy szabotázsakció el nem lehetetlenítette az ellátás folytatását. A helyzetet orvoslandó, az oroszok 2016-ban ugyan elektromos kábeleket fektettek le a tenger alatt, de ez az új összeköttetés sem oldotta meg maradéktalanul a problémákat.
A vízszolgáltatásban tapasztalható fennakadások talán még ennél is súlyosabb problémát jelentenek. Az orosz megszállás előtt a Krím vízellátásának 86 százaléka Ukrajnából érkezett, de Kijev azóta elzárta csapokat, a helyi adminisztráció fennálló tartozásaira hivatkozva. Tavaly nyáron különösen nagy aszály sújtotta a régiót, ami igencsak rányomta a bélyegét az agrárium teljesítményére. A hozamkiesés okozta károk meghaladták az 400 millió rubelt (1,6 milliárd forint).
A kialakuló krízishelyzeteknek azonban nem csak anyagi, hanem politikai vonzata is van.
A megszállás haszonélvezői
A Krími híd megépítése összesen legalább 227 milliárd rubeljébe (956 milliárd forint) fog kerülni az orosz költségvetésnek. A tetemes összegű beruházást Vlagyimir Putyin orosz elnök gyerekkori dzsudópartnerére, a Sztrojgazmontazs fentebb már említett elnökére, Arkagyij Rotenbergre bízta. Rotenberg egyike azoknak az orosz oligarcháknak, akiket a Krím elfoglalását követően szankcióval sújtott az amerikai kormányzat.
Ennek eredményeképp a milliárdos több luxusingatlanát lefoglalták az olasz hatóságok, és a tulajdonában lévő banknak is nehézségei támadtak. Az amerikai intézkedéseket kijátszandó, Rotenberg üzleti érdekeltségeink jelentős részét átadta legidősebb fiának, Igornak, aki azonban tavaly áprilisban maga is a szankciós listára került.
FOTÓ: YouTube
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.