+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. január 21. hétfő, 20:45
Az év végére az orosz vasúti hálózatba is bekapcsolnák a lassan öt éve annektált Krím-félszigetet.

A tavaly májusban átadott közúti híddal párhuzamosan, vasúti híddal is össze akarják kötni a megszállt Krím-félszigetet és Oroszországot. A megaberuházás második etapja nemrég kezdődött, a 18 kilométer hosszúra tervezett, két vágányos vasúti pálya első kilométerét már le is rakták – derül ki az RT tudósításából. Az orosz kormány angol nyelvű propagandacsatornája megszólaltatta a kivitelezésért felelős vállalat, a Sztrojgazmontazs vezetőjét, aki kijelentette, hogy idén decemberben – „a tervezett időben” – elindulhat a vasúti közlekedés Oroszország és a Krím között. Az RT tavaly márciusban még arról számolt be, hogy az előzetes menetrend szerint a vonatok már 2019 elején elindulhatnak a félszigetre.

 

 

A mostani tervek alapján 2020-tól naponta 29 pár szerelvény közlekedne a készülőben lévő vasúti hídon. Tíz tehervonat mellett 15 személyvonatot, és az ingázó munkavállalók számára négy HÉV-szerelvényt is indítanának. Nyilvános információk egyelőre nincsenek arról, hogy az orosz hatóságok mekkora átlagos utasszámmal és árumozgással számolnak. A 2018 májusában átadott közúti hídon fél év alatt mintegy 3 millió jármű hajtott át.

 

Stratégiai cél az összeköttetés javítása

 

Az orosz vezetés a Krím-félsziget 2014 márciusi annexiója óta azon fáradozik, hogy a régiót szárazföldi úton is bekapcsolja az Orosz Föderáció infrastrukturális hálózatába, ezzel

 

enyhítve a megszállás költségeit és biztosítva a helyiek folyamatos ellátását.

 

Ez a kereskedelmi áruforgalom mellett főleg olyan alapvető szolgáltatások esetében kiemelt fontosságú, mint az elektromos áram, vagy az ivóvíz. 

 

A kétmillió lakosú félsziget az Ukrajnából futó vezetékeken keresztül kapta az áramot egészen 2015 novemberéig, amikor is egy szabotázsakció el nem lehetetlenítette az ellátás folytatását. A helyzetet orvoslandó, az oroszok 2016-ban ugyan elektromos kábeleket fektettek le a tenger alatt, de ez az új összeköttetés sem oldotta meg maradéktalanul a problémákat.

 

A vízszolgáltatásban tapasztalható fennakadások talán még ennél is súlyosabb problémát jelentenek. Az orosz megszállás előtt a Krím vízellátásának 86 százaléka Ukrajnából érkezett, de Kijev azóta elzárta csapokat, a helyi adminisztráció fennálló tartozásaira hivatkozva. Tavaly nyáron különösen nagy aszály sújtotta a régiót, ami igencsak rányomta a bélyegét az agrárium teljesítményére. A hozamkiesés okozta károk meghaladták az 400 millió rubelt (1,6 milliárd forint).

 

A kialakuló krízishelyzeteknek azonban nem csak anyagi, hanem politikai vonzata is van.

 

A Kreml számára presztízskérdésnek számít, hogy biztosítani tudja a normális életfeltételeket az Oroszországhoz való csatlakozást választó helyiek számára.

 

A megszállás haszonélvezői

 

A Krími híd megépítése összesen legalább 227 milliárd rubeljébe (956 milliárd forint) fog kerülni az orosz költségvetésnek. A tetemes összegű beruházást Vlagyimir Putyin orosz elnök gyerekkori dzsudópartnerére, a Sztrojgazmontazs fentebb már említett elnökére, Arkagyij Rotenbergre bízta. Rotenberg egyike azoknak az orosz oligarcháknak, akiket a Krím elfoglalását követően szankcióval sújtott az amerikai kormányzat.

 

Ennek eredményeképp a milliárdos több luxusingatlanát lefoglalták az olasz hatóságok, és a tulajdonában lévő banknak is nehézségei támadtak. Az amerikai intézkedéseket kijátszandó, Rotenberg üzleti érdekeltségeink jelentős részét átadta legidősebb fiának, Igornak, aki azonban tavaly áprilisban maga is a szankciós listára került.

 

FOTÓ: YouTube

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Férjétől elvette az FPÖ a Facebook-oldalát is, ő azonban beül a parlamentbe.

Mi volt a sikeres az ellenzéki stratégiában az önkormányzati választáson, és mit kellene csinálnia az ellenzéknek, ha 2022-ben győzni akar?

A védelmi miniszterré előlépett AKK nemzetközi biztonsági zónáról szóló javaslatáról a szocdem külügyminiszter utólag, SMS-ben értesült.

A liberálisok nagy reménysége túlélte az elmúlt hónapok botrányait, de második ciklusában már sokkal kisebb mozgástere lesz, mint eddig.

Az amerikai újság szerint a Fehér Házban többen is kézzel-lábbal tiltakoztak az Orbán-Trump találkozó ellen, és épp az történt, amitől féltek.

A tavalyi Győrkőcfesztivál meghívója illusztrálja, miért hozhat majd érdekes helyzeteket, ha Borkai Zsolt marad Győr polgármestere.

„Kompromittáló felvételek” kerültek róla elő, „botrányba keveredett” – ennyit tudhatnak csak a Kisalföld olvasói a győri polgármester ügyéről.

A hét kérdése

A ló néz, a csikó lát? Mi a legjobb kontextus Orbánhoz? Ez a hét kérdése az Azonnalin, szavazz!

Azért ide elnéznénk

Szakértők magyarázzák el, mi folyik Rozsavában. Október 22-én a Corvinuson.

Tényleg mindenki ugyanazt akarja, amit a zöldek? Létezik zöld kapitalizmus? Tanácstalan Köztársaság október 25-én.

Bécsben, október 28-án!

Huszonnégy skandináv filmet vetítenek, közülük néhányat premier előtt lehet megnézni október 31-től november 6-ig.

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Az olasz büszkeség napján ezen kívül a legfontosabb kérdést is feltettük, amit Rómában érdemes. Videó, felirattal!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Bernie visszatért – zengte a több, mint húszezres tömeg. Helyszíni képriport a Queensbridge Parkból!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás