+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. január 21. hétfő, 20:45
Az év végére az orosz vasúti hálózatba is bekapcsolnák a lassan öt éve annektált Krím-félszigetet.

A tavaly májusban átadott közúti híddal párhuzamosan, vasúti híddal is össze akarják kötni a megszállt Krím-félszigetet és Oroszországot. A megaberuházás második etapja nemrég kezdődött, a 18 kilométer hosszúra tervezett, két vágányos vasúti pálya első kilométerét már le is rakták – derül ki az RT tudósításából. Az orosz kormány angol nyelvű propagandacsatornája megszólaltatta a kivitelezésért felelős vállalat, a Sztrojgazmontazs vezetőjét, aki kijelentette, hogy idén decemberben – „a tervezett időben” – elindulhat a vasúti közlekedés Oroszország és a Krím között. Az RT tavaly márciusban még arról számolt be, hogy az előzetes menetrend szerint a vonatok már 2019 elején elindulhatnak a félszigetre.

 

 

A mostani tervek alapján 2020-tól naponta 29 pár szerelvény közlekedne a készülőben lévő vasúti hídon. Tíz tehervonat mellett 15 személyvonatot, és az ingázó munkavállalók számára négy HÉV-szerelvényt is indítanának. Nyilvános információk egyelőre nincsenek arról, hogy az orosz hatóságok mekkora átlagos utasszámmal és árumozgással számolnak. A 2018 májusában átadott közúti hídon fél év alatt mintegy 3 millió jármű hajtott át.

 

Stratégiai cél az összeköttetés javítása

 

Az orosz vezetés a Krím-félsziget 2014 márciusi annexiója óta azon fáradozik, hogy a régiót szárazföldi úton is bekapcsolja az Orosz Föderáció infrastrukturális hálózatába, ezzel

 

enyhítve a megszállás költségeit és biztosítva a helyiek folyamatos ellátását.

 

Ez a kereskedelmi áruforgalom mellett főleg olyan alapvető szolgáltatások esetében kiemelt fontosságú, mint az elektromos áram, vagy az ivóvíz. 

 

A kétmillió lakosú félsziget az Ukrajnából futó vezetékeken keresztül kapta az áramot egészen 2015 novemberéig, amikor is egy szabotázsakció el nem lehetetlenítette az ellátás folytatását. A helyzetet orvoslandó, az oroszok 2016-ban ugyan elektromos kábeleket fektettek le a tenger alatt, de ez az új összeköttetés sem oldotta meg maradéktalanul a problémákat.

 

A vízszolgáltatásban tapasztalható fennakadások talán még ennél is súlyosabb problémát jelentenek. Az orosz megszállás előtt a Krím vízellátásának 86 százaléka Ukrajnából érkezett, de Kijev azóta elzárta csapokat, a helyi adminisztráció fennálló tartozásaira hivatkozva. Tavaly nyáron különösen nagy aszály sújtotta a régiót, ami igencsak rányomta a bélyegét az agrárium teljesítményére. A hozamkiesés okozta károk meghaladták az 400 millió rubelt (1,6 milliárd forint).

 

A kialakuló krízishelyzeteknek azonban nem csak anyagi, hanem politikai vonzata is van.

 

A Kreml számára presztízskérdésnek számít, hogy biztosítani tudja a normális életfeltételeket az Oroszországhoz való csatlakozást választó helyiek számára.

 

A megszállás haszonélvezői

 

A Krími híd megépítése összesen legalább 227 milliárd rubeljébe (956 milliárd forint) fog kerülni az orosz költségvetésnek. A tetemes összegű beruházást Vlagyimir Putyin orosz elnök gyerekkori dzsudópartnerére, a Sztrojgazmontazs fentebb már említett elnökére, Arkagyij Rotenbergre bízta. Rotenberg egyike azoknak az orosz oligarcháknak, akiket a Krím elfoglalását követően szankcióval sújtott az amerikai kormányzat.

 

Ennek eredményeképp a milliárdos több luxusingatlanát lefoglalták az olasz hatóságok, és a tulajdonában lévő banknak is nehézségei támadtak. Az amerikai intézkedéseket kijátszandó, Rotenberg üzleti érdekeltségeink jelentős részét átadta legidősebb fiának, Igornak, aki azonban tavaly áprilisban maga is a szankciós listára került.

 

FOTÓ: YouTube

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

Az Azonnali úgy tudja, Eszes Ádám nem a jobbikos kilépési hullámmal összefüggésben távozik a Jobbik portáljától.

Az egészségügyi tanácsnok szerint a budafokiak több, nem egészen konstruktív megjegyzést tettek az ehhez szükséges megállapodáshoz, így elhúzódott minden.

A Dél-dániai Egyetem kutatóinak robotja ráadásul pontosabban is tesztel, mint az emberek.

Ismételten több mint százzal csökkent az aktív esetszám, mivel 140 gyógyultra csak 23 új megfertőzés jutott.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás