Így nyerne 2022-ben Jakab Péter és a Jobbik

A rendszerváltás veszteseit szólítaná meg a Jobbik, amely 2022-ben két ellenzéki listával nyerné meg a választást. De mi a közös a DK-ban és a mazsolában? Jakab Péter az Azonnalinak mindezt egy háttérbeszélgetésen mondta el.

„A DK olyan, mint a mazsola a tortában: megosztó” – ezt a metaforát is elsütötte Jakab Péter, a Jobbik nemrégiben megválasztott elnöke egy keddi háttérbeszélgetésen. Ő maga egyébként nem szereti a mazsolát. A politikus egy cukrászatból vett hasonlattal világította meg a jelenlegi politikai helyzetet: szerinte sokan a kormánypárti cukrászdába járnak, mert megszokták a narancsos tortát, ezért ha az ellenzék olyan tortát kínál, ami megosztó, például mazsolásat, akkor arra nem biztos, hogy igényt fognak tartani.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Jakab szerint két ellenzéki lista az elkövetkezendő országgyűlési választáson segítené a kormányváltást, de az már nem lenne jó üzenet, ha minden párt külön indulna. Egységes listát akkor tudna csak elképzelni, ha a 2010 előtti szereplők hátralépnének – köztük Gyurcsány Ferenc. 

Az Azonnali kérdésére, hogy ha mondjuk a Momentum – ami a közvélemény-kutatások szerint sokkal jobban áll a Jobbiknál – külön listát állítana, kimaradva az ellenzéki összefogásból, akkor Jakab Péter mivel győzné meg őket arról, hogy inkább a Jobbiknak legyen külön listája, arra a politikus azt mondta: fontos, hogy kompromisszumkészséget mutassanak a pártok.

További újságírói kérdésre azt válaszolta, egy Momentum-LMP-Jobbik ízű fagyit már meg tudna kóstolni, vagyis úgy tűnik, egy ilyen konstrukcióval felálló listát sem vetne el a Jobbik. Azzal kapcsolatban, ha sikerülne az ellenzéki pártoknak győzelmet aratnia 2022-ben, akkor a DK lehetne-e tényező a koalíciós tárgyalásokban, azt mondta: ezt a választók döntsék el.

Jakab Péter, miután több interjúban is elejtette, az újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen is felhozta: az ő fejében már van egy név, aki miniszterelnök-jelöltnek alkalmas lenne, de azon túl, hogy az illető férfi, más új részletet nem árult el róla. Ugyanis úgy véli, hogy Orbán Viktor összellenzéki kihívójának kilétét fél-, háromnegyed évvel a választás előtt kellene nyilvánosságra hozni.

Mivel szólítanák meg a választókat?

– Jakab szerint ennek kell lennie a hívószónak, amivel megszólítják a választókat. Céljuk pedig, hogy felszabadítsák azokat az embereket, akiknek ma nincs meg a szellemi és az anyagi szabadsága. Szerinte a Jobbik két feltétel teljesülése esetén lehet a kormányváltás ereje: ha megvan a belső stabilitása (ez Jakab szerint a tisztújítás után teljesült) és ha új célközönséget tud megszólítani.

Mint a Jobbik-elnök elmondta, pártja a rendszerváltás veszteseit kívánja megszólítani, akikben közös, hogy anyagilag homogén a jövedelmi helyzetük, világnézetük szempontjából viszont heterogének. Szerinte egyébként a fiatalokat is meg tudja szólítani a Jobbik – például Jakabhoz elmondása szerint sok fiatal szokott odamenni – , de azt elismerte, az online platformokon történő kommunikációban lemaradtak, ám már megvannak azok a szakemberek, akik segíteni fognak a felzárkózásban.

Ha Kulcsár Gergelynek mennie kell, Gyöngyösinek miért nem?

Az Azonnali arról is kérdezte Jakab Pétert, hogy ha Kulcsár Gergelyt – aki anno leköpte a budapesti Duna-parti holokauszt-emlékművet – felszólították megyei közgyűlési mandátuma visszaadására, akkor Gyöngyösi Márton EP-képviselőjük – aki a párt elnökhelyettese is – miért nem kell hasonló következményekkel szembenézzen. Gyöngyösi ugyanis anno egy parlamenti felszólalásban arról beszélt: listázni kéne a zsidó származású parlamenti képviselőket (ami miatt később bocsánatot kért).

Kulcsár Gergely egyébként hiába kér pénzt azért, hogy adja vissza a mandátumát, Jakab szerint a becsület nem eladó. Ha Kulcsár nem mond le, akkor etikai eljárást fog ellene kezdeményezni a párt, aminek végén kizárhatják a politikust.

Még két évig törlesztenek

Jakab Péter arra is kitért, az Állami Számvevőszék által a pártra a 2018-as választási kampány előtt kirótt bírságot még körülbelül 2021 végéig kell fizetniük, az összesen majdnem egymilliárdos büntetésből még 270 millió forint van hátra nagyságrendileg. 

Ami a Jobbik új pártigazgatóját illeti, annak személyéről szerdán fognak dönteni. Utóbbi azért érdekes, mert a korábban 16 éven át a poszton dolgozó Szabó Gábor a lemondását követően Sneider Tamás volt elnököt jelölte meg utódjául, ám Jakabék nyílt pályázatot írtak ki a posztra, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy végül Sneider mellett dönt az elnökség. A pályázatra egyébként közel tucatnyian jelentkeztek.

Azzal kapcsolatban, hogy Jakab korábban támogatta a tagság előtt Sneidert még a Jobbik tisztújítása előtt, a politikus úgy fogalmazott: nem ígért olyat, hogy Sneider lesz az pártigazgató, ezt nem is tehette meg volna, hiszen ezt az új elnökségnek kell eldöntenie. Akkor csak azért támogatta őt, mert egyedül benne látott ambíciót a feladatra, de most, hogy nyílt pályázatot írtak ki a posztra, látja: ambíció másban is van. 

Gyöngyöspatáról mit gondol a megváltozott Jobbik?

Jakab szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek abban igaza van, hogy az emberek igazságérzete azt diktálja, hogy ne fizessen az állam egy több évvel ezelőtti szegregációs ügyben, ám ezt egy jogállamban nem lehet megtenni. Jakab – aki korábban maga is dolgozott pedagógusként hátrányos helyzetű gyerekekkel – arról beszélt: a helyzet a Fidesz társadalompolitikájának csődje, a probléma pedig abból fakad, hogy ezek a gyerekek azt hiszik, balek, aki tanul, ehelyett inkább erőszakkal lehet érvényesülni. Ennek szemléletésére Jakab egy történetet is megosztott:

mint kiderült, valószínűleg uzsorával. Ugyanakkor a Jobbik elnöke attól nem tart, hogy azzal, hogy a Fidesz tematizálja Gyöngyöspatát és a börtönbizniszt, elvenne a pártjuk szavazótáborából, ugyanis a Jobbik szavazói „átlátnak a szitán” szerinte.

FOTÓ: Jakab Péter / Facebook