+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Tarnay Kristóf Ábel
2020. január 18. szombat, 17:25
Zászló a disznón: azzal, hogy a sokadvonalas hazai kereskedők átlátszó marketingeszközét kötelezővé tette a kormány, csak azt éri el, hogy soha nem fogjuk leküzdeni a „magyarnak jó” defetista mentalitást.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A jó minőségű termékeket maguktól is megveszik az emberek előbb vagy utóbb. A nem annyira jó, vagy kifejezetten rossz minőségűeknek ennél több erőfeszítést kell tennie ezért. Ez a marketing, amelyet persze a legjobb termékeknél is alkalmaznak, és amely közül – elsősorban a be nem vallottan antikapitalista érzelmekkel rendelkezők – azokat kritizálják leghangosabban, amelyek az érzelmekre, a tudatalattinkra igyekeznek hatni.

 

Mondjuk az élet más területein is – ahol talán némiképp fajsúlyosabb döntéseket is meg kell hozni, mint hogy melyik doboz müzlit válasszuk – jelen vannak az érzelmek, de persze értem, hogy különbség van a között, hogy a tanító néni „szépen kéri” a diákot, hogy hozza föl az uzsonnás dobozt, és hogy a kóla a palackba zárt boldogságként akarja magát eladni. Mégis: jobboldaliként úgy érzem, a választójoggal rendelkező nagykorú polgárokról kivételektől eltekintve, főszabályként úgy kell gondolkodni, mint akik képesek önálló döntést hozni saját életük fölött véleményvezérek, civilek és az állam gyámkodása nélkül is (a gyereknevelés pedig a szülők feladata).

 

Most azonban ezt az érzelmi manipulációra alapozott marketinget az állam maga írja elő, mint tette most, hogy januártól kötelező kis nemzeti színű zászlókkal jelezni a húsok származási helyét – ez egyelőre meg nem nevezett indokból csak a sertéshúsokra igaz (a baromfi, a marha és más húsoknál ezt valamiért nem tartották fontosnak a döntéshozók), és amint arra a G7 szakportál felhívja a figyelmet, ha egy disznót máshol tartottak és máshol vágtak le, akkor két zászló is ott lehet egy húson. Amikből teljesen azonos kategóriából, mint írják, a nyomkövetési eljárás miatt nem szokott kettő kinn lenni, így maximum a szlovák steak helyett választhatom a magyar lapockát, ha éppen dübörög bennem a népnemzeti hip-hop.

 

A kevésbé piacképes termékek eddig is előszeretettel alkalmazták azt az érzelmi zsarolást, hogy trikolórba csomagolt kaját vegyél, mert lehet, hogy porcosabb és zsírosabb, de minden falattal egy kicsit visszacsinálod Trianont.

 

Azzal viszont, hogy a sokadvonalas hazai kereskedők átlátszó marketingeszközét kötelezővé tette a kormány, csak azt éri el, hogy soha nem fogjuk leküzdeni a „magyarnak jó” defetista mentalitást.

 

Pedig már egész jól elkezdtük volna, az Aranyélettel lett olyan sorozatunk, amely nem csak „magyarnak jó”, de az amerikaiak is kajálják, egy borsodi energiaital meg nemcsak itthon győzte le a multikat saját szektorában, de még Európán kívülre is exportál.

 

Azzal viszont, ha csak más országok iránti dacból, vagy mesterségesen generált nacionalizmusból veszünk hazait, és a származást hangsúlyozzuk a minőség helyett, bennragadunk abban az örök csapdában, hogy igazából, ha most nem magyarkodnánk, a külföldit vennénk meg, hiszen azért ha őszinték vagyunk, az jobb.

 

A KORMÁNYPÁRTI PROPAGANDALAP IS A MAGYAR DISZNÓHÚST NYOMATJA

 

Holott nem, csak a fenti két példa is igazolja, hogy vannak önmagában, értékében sikeres vállalkozások nagy számban itthon, hiszen máshol is el tudják adni a terméket, ahol nem tudják senkire ráerőltetni azzal, hogy föl se állj a Himnusz alatt, ha nem hazai almát ettél uzsonnára.

 

Mert a magyar termékek mellett fölhozott összes érv önmagában elég hozzá, hogy egy terméket minőség vagy ár-érték alapon előnyben részesítse az ember. Ha kevesebbet kell szállítani, akkor valószínűleg tényleg frissebb, és olcsóbb is, ha megspóroljuk belőle a rárakódó transzportköltséget, így akkor is a magyart választom, ha senki nem akar azzal manipulálni, hogy nem vagyok eléggé hazafi, ha másképp teszek.

 

Lehet tehát ezt fokozni, de míg a kormány épp azon gondolkodik, hogy legközelebb el kelljen-e fütyülnie a húst szabdaló henteseknek a származási ország nemzeti himnuszát, valójában

 

azzal segítenének, ha annak erőltetése helyett, hogy gyártási hely szerint együnk, hagynák, hogy a tényleg jó magyar termékek előjel nélkül érvényesüljenek, hagynák a piacot valóban szabadon működni, és ha már hangsúlyozni akarnak valamit, akkor a minőség legyen az.

 

A szerző újságíró. Olvass még tőle az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás