+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. január 7. kedd, 19:21
Hamarosan új parlamentet választ Szlovákia. De le tudja-e váltani Fico szociáldemokratáit az egymással civakodó, széttagolt jobboldali és liberális ellenzék? És lesznek-e még magyar képviselők a pozsonyi parlamentben, miután a két jelentősebb szlovákiai magyar párt nem tudott összefogni egymással? Megkérdeztük!

Jó másfél hónap van még hátra a szlovák parlamenti választásokig, az új év kezdetével pedig a pártok is begyújtották a kampányrakétákat. Az viszont, hogy végül ki kerülhet ki győztesen az igen kaotikusnak látszó szlovák belpolitikai csetepatéból, nagyon nehéz megjósolni.

 

Fico vs. kispártok

 

Északi szomszédunknál ugyanis a politikai struktúra rendkívül heterogén, melyet mi sem szemléltet jobban, minthogy a Robert Fico-féle Smer-SD (Irány-Szociáldemokrácia) a korábban magyarellenes, nacionalista SNS-sel, valamint Bugár Béla Híd-Mostjával kormányoz együtt. A másik térfélen egy sor rendkívül megosztott kispárt áll: tíz százalék felett a Smeren kívül egyedül a szélsőjobbos Marian Kotleba-féle Mi Szlovákiánk Néppárt van.

 

A többi kispárt támogatottsága pedig folyamatosan tíz százalékon vagy azalatt ingadozik:

 

Andrej Kiska volt államfő pár hónappal ezelőtt alapított Za Ľudí (Az Emberekért) pártja, a liberális Progresszív Szlovákia (PS) és a jobbközép Spolu szövetsége, (melynek jelentős politikai sikere volt Zuzana Čaputová elnökké választása) az a két erő, amelyek között eldőlhet, ki is a szlovák ellenzék vezetője.

 

Nincsenek azonban sokkal lemaradva a kereszténydemokraták, a Sme Rodina (Család Vagyunk) néven futó bevándorlásellenes jobboldali populisták, a nemzeti-konzervatív-neoliberális SaS (Szabadság és Szolidaritás), valamint az ebből kivált Obyčajní ľudia (Egyszerű Emberek) sem, ahogyan nem szabad megfeledkezni a külön-külön induló Híd-Mostról és a Magyar Közösség Pártja és a több szlovákiai magyar közéleti szervezet összefogásából létrejött Magyar Közösségi Összefogásról.

 

A szlovák pártok káoszában eligazodni tehát embert próbáló feladat, éppen ezért a felvidéki politológus Tokár Gézát kérdeztük meg, hogy mit is várhatunk a február 29-én tartandó választás előtt, illetve azután. Tokár szerint az elkövetkezendő hónapok a fentebb vázolt megosztottság miatt inkább fognak arról szólni, hogy melyik párt kivel és miért nincs jóban, mint a konstruktív párbeszédről.

 

Van-e még lendület a progresszívekben, vagy Kiska előzheti be őket?

 

A megosztottság miatt pedig relatív előnybe kerülhet a Smer, amely a már majdnem két éve történt Kuciak-gyilkosság után jelentősen meggyengült, sőt, Robert Ficónak még a miniszterelnöki székét is fel kellett áldoznia érte, habár pártelnök maradt. A párt azonban az elmúlt hónapokban az elveszített elnökválasztás ellenére sem bukott többet a közvélemény-kutatások szerint.

 

De mi a helyzet az Azonnali által a leggyakrabban csak szlovák Momentumnak nevezett Progresszív Szlovákiával (PS), amelyből mintha Čaputová megválasztása óta elfogyott volna a lendület? Tokár szerint

 

az elnöknő győzelme „adott egy lökést a PS-nek, ezt követően pedig úgy tűnt, hogy az vezető ellenzéki erővé, tömegpárttá, sőt kormányváltó párttá is válhat”.

 

Míg egy ideig még volt esély rá, hogy a PS még a Smert is leelőzi a közvélemény-kutatások élén, „előállt egy olyan helyzet, hogy van egy egyértelmű hatalmi pólus a Smer képében, ott vannak a szélsőjobbosok Kotlebáékkal, míg a Smerrel szemben van pár, egymással vetélkedő jobboldali-liberális párt. Nem igazán látni, hogy melyikük lesz a vezető párt, és ki lehet Szlovákia következő ellenzéki miniszterelnök-jelöltje”.

 

A progresszívek kifulladását sokan az újdonság erejének elmúlásával magyarázzák, de Tokár szerint a pártszövetség nem is alkalmas igazán arra, hogy tömegpárttá váljon:

 

„mondanivalója a nagyon látható városi rétegeket és a fiatalokat szólítja meg”, de Szlovákia ennél jóval tarkább és színesebb közeg.

 

„Ebben a pillanatban Andrej Kiskának, az előző szlovák államfőnek erre jóval több esélye van” – tette hozzá az elemző. Kiska még a nyáron alapította meg saját politikai formációját, mely nemcsak a Smerrel, hanem a Progresszív Szlovákiával szemben is meghatározza magát: míg utóbbi vállaltan liberális, a Kiska-féle Za Ľudí konzervatívabb, inkább a klasszikus jobboldaliság felé pozicionálja magát, fejtette ki Tokár. Hozzátette: az exelnök pártja ugyanazt az ívet járta be, mint a PS, csak pár hónapos késéssel. „Az ingadozó szavazók eddig Čaputová pártját tartották jó alternatívának, de kiderült, hogy a társadalmi törésvonalakon Kiska is meg tudja találni a saját tömegbázisát”.

 

Lehet-e ebből még kormányváltás?

 

Ez a politológus szerint két tényezőtől függ: attól, hogy a választáson lesz-e olyan párt, amely egyértelmű vezető ellenzéki-kormányváltó erőként tud kiemelkedni, másrészt attól, hogy ezt a tényt a többiek is elfogadják-e. Erre választ adni pedig már csak a híresen pontatlan szlovákiai közvélemény-kutatások miatt is lehetetlen: könnyen elképzelhető, hogy a sokszínű ellenzéki közegben valaki sokkal nagyobb, más pedig sokkal kisebb támogatottsággal rendelkezik, mint amit mérnek neki. De

 

ha kiderül, hogy van egy, a többiek közül kiemelkedő párt, és a Smernek sem lesz elég szövetségese egy új kormányhoz, akkor elképzelhető egy sokszínű ellenzéki kormány

 

– emelte ki Tokár.

 

Mivel nagyon sok pártból álló szövetségről van szó, az várhatóan instabil lenne. És bár Čaputovának is voltak olyan megnyilvánulásai, miszerint ő is inkább szakértői vagy kisebbségi kormányra, esetleg előrehozott választásra számít, nehezen elképzelhető, hogy egy ilyen színes koalíció négy éven át kitartson – hangsúlyozta az elemző.

 

Lesz-e magyar párt a parlamentben?

 

Magyar szempontból azonban még ennél is fontosabb az, hogy vajon február után is lesz-e magyar képviselet a pozsonyi parlamentben. Jelenleg azt a Most-Híd látja el, ráadásul 2016 óta a Smerrel és a nacionalista SNS-szel együttműködve kormánypártként. A Híd és a másik magyar párt, a Magyar Közösség Pártja ugyanakkor külön indultak. Utóbbi politikusai több szlovákiai magyar szervezet képviselőivel együtt a Magyar Közösségi Összefogás listáján indulnak. Ezzel a listával gyakorlatilag a Híd eredeti javaslata valósul meg pont a Híd nélkül, amely eredetileg azt javasolta, hogy a magyar politikusok az ő listájukon induljanak. Ebből az lett, hogy 

 

a felvidéki civilek és értelmiségiek által alapított Összefogás átnevezte magát Magyar Közösségi Összefogásra, és ezen a listán biztosított helyet az MKP-soknak és más magyar politikusoknak, a Híd pedig kimaradt az egészből.

 

A Híd volt EP-képviselője, a pártból azóta kilépett Nagy József viszont rajta van a listán.

 

Mindezzel fennáll annak a veszélye, hogy ahogyan a tavalyi EP-választásokon a magyar pártok széthúzása miatt végül nem lett szlovákiai magyar érdekképviselet az EP-ben, mivel egyik pártnak sem sikerült megugrani a küszöböt, úgy a szlovák parlamentbe sem kerül be egyikük sem. Tokár Géza emlékeztetett:

 

„nagyon minimális annak az esélye, hogy mindkét párt bekerüljön a parlamentbe,

 

ez pedig elsősorban annak köszönhető, hogy a Híd a szlovák választóinak jelentős részét elveszítette”. Ráadásul az egyébként is csökkenő arányú, a teljes népességen belül körülbelül 8-9 százalékos magyar kisebbség sokkal passzívabb a szlovákiai választásokon az országos átlagnál: emiatt sokkal inkább attól tart a kisebbség, hogy nem lesz politikai képviseletük.

 

Tokár hozzátette: a Híd pozíciói nem túl erősek, és a párt megújítására sem mutatkozik túl nagy esély, ezért Bugárék „inkább a Magyarország-kártyát fogják kijátszani”, vagyis a Híd azt fogja láttatni, hogy „ők az a párt, amelyik nem Orbán Viktor pártja”, ellentétben az Orbánékkal jó viszonyt ápoló MKP-vel. Bugár Béla a szlovák állami hírügynökségnek adott interjújában már ki is jelentette:

 

a választásokon az is el fog dőlni, hogy „orbanizálódik-e” a szlovákiai magyar képviselet.

 

A Magyar Közösségi Összefogás új jelöltekkel és szimbolikus gesztusokkal próbálkozik, de a kérdés az ő esetükben az, hogy „abból a meglehetősen mély pozícióból, amelyből indultak, lendületbe tudják-e hozni a pártot”, mondta Tokár. Az elemző azt is elmondta, mindkét párt a saját pszichológiai előnyét hangsúlyozza a másikkal szemben, így próbálják meggyőzni a magyarokat, hogy akár taktikai alapon is szavazzanak az esélyesebbre, ugyanakkor ezt a közvélemény-kutatásokból nem lehet kiolvasni, ott szinte fej-fej mellett van a két párt.

 

„Egy hónap alatt még sok minden változhat, de szerintem egyelőre nem látszik, hogy a szlovákiai magyar közvélemény taktikailag szavazna, és egyértelműnek látná, hogy az egyik vagy másik formáció esélyesebb” – összegzett az Azonnalinak Tokár Géza.

 

BORÍTÓKÉP: Balról jobbra Bugár Béla (Híd-Most), Andrej Kiska (Za ľudí), Zuzana Čaputová (Progresszív Szlovákia) és Menyhárt József (Magyar Közösség Pártja)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Olyan embert választottak a jobbikosok pártalapítványuk kuratóriumának élére,
akinek a neve máltai offshore iratokban merült fel.

A legnagyobb példányszámú szlovák napilap, a SME felvidéki magyar főszerkesztője, Beata Balogová egy héttel a szlovákiai választások előtt a Helyzetben!

Keményen beszólt Tóth
Bertalan a DK-ba igazoló polgármestereinek és a DK-nak is, kijelentve: senki nem tekintheti az MSZP-t a
saját lábtörlőjének!

A lengyel politikus a legmagasabb szintű kitüntetést kapta a Románia Csillagán belül, Tőkéstől a legalacsonyabbat vették korábban el.

Mikor lesz így kormánya Írországnak? Vagy inkább jöhetnek az előrehozott választások? Elmagyarázzuk!

Utóbb Strache tagadta, hogy civil egyesületeken keresztül kaptak volna pénzt. Az ibiziai videó után alakult nyomozócsoport azonban más eredményre jutott.

Miután Kiss László és Szaniszló Sándor III. és XVIII. kerületi polgármesterek átléptek a DK-ba, Gyurcsányéknak nagyobb lesz a frakciója a közgyűlésben, mint az MSZP-é.

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

A francia új hullám mestere napjainkban is töretlenül alkot. Február 23-án a Film/Szocializmus című munkáját megtekinthetitek a Patyolatban.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

A Fiat Professional kiemelkedően nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, így folyamatosan új, jövőorientált megoldásokon dolgozik, annak érdekében, hogy mérsékelje az embert és a természetet érő káros hatásokat.

Twitter megosztás Google+ megosztás