+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. november 22. péntek, 18:09
Miközben Ausztria más részein már azt se nagyon tudni, hogy léteznek-e még egyáltalán, Stájerországban az osztrák Kommunista Párt (KPÖ) megint bent lesz a parlamentben a vasárnapi választás után. Mitől marxista ez a vidék, és hogyan cáfolják meg a grazi kommunisták mindazt, amit a politológusok gondolnak a szélsőbalról? Elmondjuk!

Most vasárnap tartományi választások lesznek a több, mint egymillió lakosú délkelet-osztrák tartományban, Stájerországban. A stájer voksolás bizonyos értelemben egy pillanatfelvétel is a szeptember végi országos parlamenti választás után. Egyrészről

 

kiderülhet, hogy a Néppártnak (ÖVP) és a balliberális Zöldeknek ártott-e az azóta megkezdődött koalíciós tárgyalás,

 

másrészről az ellenzékbe szorult Szabadságpárt (FPÖ) is megmutathatja: folytatódik-e a visszaesés, vagy sem.

 

Az előrejelzések szerint az első kérdésre nem lesz a válasz: mind az ÖVP, mind a Zöldek növelni fogják támogatottságukat. Az FPÖ esetében viszont folytatódik a visszaesés: a felmérések szerint a szavazói harmadát elveszítheti a szélsőjobboldali párt helyben. Szintén nem állnak jól a szocdemek. A kis liberális NEOS viszont történelme során először mandátumot nyerhet a grazi parlamentben.

 

Stájerországnak azonban van még egy sajátossága: itt a Kommunista Párt (KPÖ) támogatottságát nem az egyéb kategóriába száműzik, ugyanis a vörösök jó eséllyel idén is öt-hat százalékkal bent lesznek a tartományi gyűlésben. Miközben a KPÖ Ausztria más vidékein tényleg alig látható (egyetlen tartományban sincs képviselője),

 

Stájerországban és különösen Grazban nagyon jelentős bázist tudtak kiépíteni. 2017-ben Grazban a kommunisták a húsz százalékot is megugrották.

 

Miközben mindig a „vörös Bécsről“ hallani, netán Stájerország lenne a marxizmus utolsó bástyája?

 

Kevéssé erről van szó. Noha a KPÖ egy dogmatikus baloldali párt (ezért nem hajlandó a már nem túl divatosan csengő nevét sem lecserélni), helyben nem ezért népszerűek. Főleg Grazban sikerült az elmúlt évtizedekben a pártnak szociális, de nagyon is gyakorlati témákkal népszerűséget szerezniük:

 

ők az a párt helyben, amely odafigyel a kisnyugdíjasokra, a gyerekeküket egyedül nevelő anyákra, a nyugdíj előtt álló munkavállalókra.

 

És nem csak pártpolitikát csinál, de szociális akciókat szervez, akár bevásárol beteg embereknek – azaz a kisemberek néppártjaként vannak a kommunisták jelen a grazi mindennapokban.

 

A párti grazi sikereit Ernest Kalteneggernek köszönheti, aki 2005-ben hat százalékkal vitte be a városházára a KPÖ-t. Kaltenegger előtte építésügyi városi tanácsnokként szerzett jó hírnevet. Tőle vette át a grazi pártvezetést Elke Kahr, aki örökbe fogadott munkásgyerekként is hitelesen jelenítette meg a párt szavazóbázisát. Alatta a párt hat százalékról húszra jött fel. 

 

A KPÖ sikere azért meglepő, mert ellentmond mindannak, amit a politológiai irodalom a szélsőbaloldali pártokól tart. A KPÖ úgy erősödik, hogy közben van mellette egy erős széljobb is (azaz nem megy át minden balos kisember a széljobbra); nem szégyelli a nevét, nem cserélte valami trendibbre (és ez nem látszik zavarni az amúgy inkább konzervatív stájereket); és Grazban a párt népszerűsége igazán azután lódult meg, hogy bekerült a helyi városvezetésbe (azaz a kormányzati részvétel nem ártott, hanem segített).

 

A grazi KPÖ sikerét az adja, hogy helyi problémákra fókuszálnak – például azon lakáskérdésre, amely a stájer fővárosban nem olyan jól megoldott, mint a „vörös Bécsben”. A KPÖ elérte, hogy több önkormányzati bérlakás legyen, emellett ingyenes jogsegélyszolgálatot, sőt egy akár költözésre is hívható, ingyenes segélyvonalat indított. Ez pedig a KPÖ elismertségét azok között is növelte, akiket amúgy akár a hideg is kiráz a kommunista szó hallatára.

 

Csak Grazban az embereknek a KPÖ kapcsán nem ez, hanem a mindennapi jelenlét, a bármikor elérhető politikusok, a számos ingyenes segélyszolgálat és sikeres városi lobbizások jutnak eszükbe.

 

A KPÖ elismertségét növeli az is, hogy

 

nem baloldali értelmiségiek vagy egyetemisták határozzák meg

 

– amint az számos más európai országban a szélsőbaloldalra jellemző –, hanem valóban dolgozó emberek. A párt stájer listavezetője, Claudia Klimt-Weithaler (a plakát képén) például óvónő.

 

A STÁJER KPÖ A PRAGMATIZMUSSAL KAMPÁNYOL. SEGÍTENI, NEM BESZÉLNI. A PÁRT EZT GRAZBAN TÉNYLEG MEG IS VALÓSÍTOTTA. FOTÓ: KPOE-STEIERMARK.AT

 

Lesz országos áttörés is?

 

Ez a grazi sikeres modell pedig áthallatszik Stájerország más vidékeire is. Igaz, a párt a tartományi szinten várható öt-hat százalék nagyrészét Grazból hozza. Mivel a stájer választási rendszer értelmében nincs is bejutási küszöb, a grazi jó eredménnyel önmagában bent lehetnek a stájer parlamentben.

 

A grazi siker azonban nem ragadt át az országos KPÖ-re. A párt rendszerint egy százalék körül teljesít országosan, hiába próbálja magát országos szinten akár trendibbé is tenni: 2017-ben például a KPÖ a Zöldek ifjúsági szervezetét is megszerezte, és közösen indultak a szövetségi választásokon, de nem sok sikerrel.

 

Az országos KPÖ még mindig túl elméleti, távoli és kommunista az osztrák szavazóknak.

 

A KPÖ név persze történelmi, de – ellentétben mondjuk Ausztria számos szomszédjával – a kommunisták szabad választásokon soha nem tudtak sikert elérni. Az első világháború után is – ellentétben Budapesttel vagy Münchennel – Bécsben nem volt vörös forradalom, a változásokat a szociáldemokraták határozták meg, akik aztán Bécsben jelentős hatalomra tettek szert. A KPÖ a szocdemek baloldali hangos, de teljesen törpe ellenzéke volt – pár száz főnél nem volt sohasem több a KPÖ tábora.

 

Igazán jelentőségre aztán a náci megszállás alatti emigrációban tettek szert, ahol az osztrák kommunisták nagyon keményen – Sztálin felszólítására – az önálló osztrák nemzet mellett álltak ki. Miközben a szocdem emigráció továbbra sem tartotta önállóságra méltónak Ausztriát, az osztrák sztálinista Alfred Klahr foglalta össze 1937-ban (itt olvasható el az újrakiadott kis könyv), miért nem németek az osztrákok. Ezzel

 

a sztálinisták és a monarchisták egy platformra kerültek a szocdemekkel és nácikkal szemben.

 

A KPÖ azonban – hiába volt az önálló osztrák nemzeti lét egyik legkeményebb támogatója – 1945 után, az emigrációból visszatérve se tudott komolyabb szerepet játszani. A bécsi parlamentben csak addig volt bent, amíg az orosz megszállási övezetből besegítették őket – utána a párt nagyrészt eltűnt az osztrák első vonalból. A grazi sikerek egyelőre azonban nem egy országos visszatérés főpróbái – hanem egy helyi sajátosság, amit a párt másutt nem tud megismételni.

 

NYITÓKÉP: ORF Steiermark

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás