Graz lehet Ausztria első kommunista városa

Az osztrák kommunisták a stájer fővárosban hagyományosan erősek, már most a második legnagyobb erőt jelentik. Ha most lennének a választások, minden negyedik grazi őket ikszelné, a kommunista jelölt pedig népszerűbb, mint a város jelenlegi konzervatív polgármestere.

Miközben Ausztriában a Kommunista Párt (KPÖ) gyakorlatilag nulla jelentőséggel bír, a stájer fővárosban a mélyvörösök évek óta jelentős szavazóbázissal rendelkeznek. Mára a KPÖ lett a helyi ellenzék vezető ereje, amely jó eséllyel veheti el a jelenlegi néppárti polgármestertől jövőre – amikor a választások lesznek – az elsőséget is.

A grazi Kleine Zeitung felmérése szerint jelenleg

A Zöldeknek jelenleg 16, az FPÖ-nek 13, a szocdemeknek 9 és a liberális Neosnak 6 százalékos a tábora. A grazi KPÖ a népszerűségét Elke Kahr helyi pártelnöknek köszönhető –

Kahrt a lakosság majdnem 60 százaléka tartja szimpatikusnak, Nagl eredménye ettől öt százalékkal elmarad. Ez egyben azt is jelenti, hogy a KPÖ mostanra valóban felnőtt Grazban az ÖVP alternatívájaként – ráadásul

A grazi kommunisták sikere egyáltalán nem magától értetődő. A városnak soha nem volt – mondjuk Béccsel vagy Linz-cel ellentétben – erős vörös hagyománya, inkább a szélsőjobboldali FPÖ számára számított a második világháború után fontos bástyának. Bár Stájerországban az 1970-es évekig bent voltak a tartományi parlamentben és pár hagyományos munkásvárosban – például Leobenben vagy Eisenerzben – később is kaptak öt százalék feletti eredményeket. A stájer KPÖ azonban nagyrészt hasonlóan kimúlt már az 1980-es évekre, mint Ausztria többi részén is.

A KPÖ sikere nem azzal függ össze, hogy hirtelen megszaporodtak a leninisták a városban – hanem konkrét személyek tették népszerűvé pártot még polgári szavazók között is.

A KPÖ sikerének egyik oka az, hogy Grazban nincs bejutási küszöb, azaz a párt – ellentétben mondjuk Béccsel – akkor sem tűnt el teljesen a politikai mezőnyből, amikor egy százalék körüli eredményeket kapott. Ráadásul Grazban a szokásjog szerint valamennyi párt részt vesz a város irányításában, így a kommunisták is – még az ÖVP-s polgármester alatt is – kaptak valamiféle szerepet. A helyi KPÖ pedig rájött, hogy nem ideológiai témákkal kell kitűnniük – azaz a kommunista néven kívül hanyagolták a nagy vitákat, ügyeket, és konkrét helyi témákra fókuszáltak.

– ötleteikkel pedig olyanokat is megnyertek, akik amúgy egy országos, de akár még tartományi választáson sem ikszelnék a kommunistákat.

1998-ban, amikor a KPÖ már hét százalékot kapott, Ernest Kaltenegger személyében a kommunisták adhatták a város lakáspolitikai tanácsnokát. Kaltenegger sikeresen tudott baloldali követeléseket keresztülvinni – ha kellett, akkor népszavazással fenyegette konzervatív koalíciós partnerét. Ennek értelmében

A KPÖ olyan sikeres volt a lakáspolitikában, hogy 1998 és 2003 között több, mint megkétszerezte a szavazati arányát. Az 1998-as hét százalékről 2003-ban húsz százalék fölé ugrott a párt – és mindezt kormányzati pozícióban érte el. Gyakorlatilag a 2003-as választás óta a KPÖ Grazban nagypárttá vált, és ezt a szerepet nem vesztette azóta sem el.

Ez azzal függ össze, hogy Kalteneggert a párt élén Elke Kahr követte, aki szintén pragmatikus, konkrét ügyekre fókuszáló politikát folytat. Kahr például a politikusi fizetésének harmadát – azaz 1800 eurót – tart meg, szerinte „ez is elég”, a többit minden hónapban eladományozza. Ideológiailag azonban ő is egyértelműen a szélsőbaloldalon foglal helyet, még 2012-ben is megtagadta, hogy akár csak a sztálinizmustól elhatárolódjék. Kahr szerint

A helyi politikát azonban nem ideológiai terepnek tartja: „nincsenek illúzióim, hogy a kommunális politikában éljem ki az ideológiai meggyőződésemet” – nyilatkozta Kahr még 2016-ban. 2017-ben vezetésével 20 százalékot kaptak a kommunisták, amivel stabilan a második helyen állnak – a 2022-es következő választásokra pedig további növekedéssel lehet számolni.

Kahr mindig elzárkózik attól, hogy beszálljon a szövetségi politikába, esetleg az országos KPÖ-t segítse. Szerinte minél távolabb kerül egy politikus az emberektől, annál kevésbé van értelme a politikájának – azaz ő a kommunizmust helyi szinten szeretné megvalósítani.

Stájeországban a párt csak azért van jelen a tartományi parlamentben, mert Grazban sok szavazatot kap – de tartományi szinten ez így is csak hat százalékra volt elegendő 2019-ben. Igaz, ezzel a stájer parlament az egyetlen ma Ausztriában, ahol bent ülnek a kommunisták önálló frakcióval.

A grazi KPÖ sikere azért is sajátos, mert bár valóban gyakorlati szociális kérdésekre fókuszálnak, a nevükkel már eleve egy letűnt korszakot idéznek. De ideológiai kérdésekben is szélsőbaloldali álláspontokat foglalnak el:

NYITÓKÉP: Kommunista felvonulás Graz belvárosában / KPÖ Graz, FB