+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2019. november 12. kedd, 10:31
„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban: Romániában nem az USR-elnök Dan Barna fog megmérkőzni Klaus Johannisszal az elnökválasztás második fordulójában, és a magyarok felé gesztusokat tevő Progresszív Szlovákiának sem jöhetett jól, hogy Donáth Anna lebüszkeszlovákozta a felvidéki magyarokat. Ezek után kinek nyújtson még segítséget a Momentum? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Ez itt az Azonnali hét kérdése rovata, ahol minden héten felteszünk egy friss, aktuális kérdést mindenféle vicces és komoly válaszokkal!

 

Elég nagyot ment az utóbbi napokban a Momentum, már ami a segítő szándékot illeti. Először Fekete-Győr András járt Kolozsváron, hogy besegítsen romániai liberális társainak, az USR-PLUS pártszövetségnek a romániai elnökválasztás vasárnap véget ért első fordulójában, ahol az USR elnöke, Dan Barna is jelölt volt.

 

Fekete-Győr azzal indokolta, hogy nem a magyar RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor, hanem Dan Barna mellett kampányolt, hogy szerinte Kelemen Hunorral ellentétben Dan Barnának „esélye is van nyerni”, így a magyarok vele járnak a legjobban, ráadásul az USR-PLUS-nak is komoly kisebbségvédelmi programja van. Ez olyannyira bejött, hogy a vasárnap zárult első fordulóban

 

Dan Barna 16,4 százalékkal mindössze a harmadik helyen végzett, és őt még a korábban a kormány éléről kipenderített, PSD-s Viorica Dăncilă is több, mint hat százalékponttal verte,

 

míg a toronymagas esélyes, a második ciklusáért induló Klaus Johannis 39 százalékkal zárt az élen. (A Johannis és Dăncilă között megrendezendő második fordulóra november 24-én fog sor kerülni.) De ha ez még nem lenne elég, kiderült az is, hogy a Fekete-Győr által emlegetett „komoly kisebbségvédelmi program” nem létezik, így a Momentum elnöke kénytelen volt korrigálni, hogy leírt programot ő sem látott, csupán az USR-PLUS nyilatkozataira, valamint a velük folytatott beszélgetésekre alapozza, hogy az USR-PLUS-szal jól járnának a romániai magyarok.

 

Mindeközben Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője Szlovákiában járt, ahol 2020. február 29-én parlamenti választásokat tartanak. Az ottani liberálisok, a Progresszív Szlovákia-SPOLU pártszövetség komáromi rendezvényén a politikus kijelentette: „lehetünk úgy felvidéki magyarok, hogy közben büszke szlovákok vagyunk.”

 

Az, hogy a Momentum politikusa lebüszkeszlovákozta a felvidéki magyarokat, annyira nem jöhetett jól annak a Progresszív Szlovákiának, ami próbál gesztusokat tenni a magyar kisebbség felé:

 

a választásra készülve például a párton belül magyar platformot is alapítottak, ami a magyar kisebbség problémáival hivatott foglalkozni. Donáth Anna vasárnap Facebook-bejegyzésében kért bocsánatot a félreérthető mondatáért, és sajnálatát fejezte ki, ha ezzel megbántott „a felvidéki magyarok közül némelyeket”, mégis: úgy tűnik, rossz ómen, ha a Momentum valaki mellett ki akar állni.

 

Hát döntsenek az olvasók, kinek kívánnák még, hogy a Momentum besegítsen egy picit. Ez a hét kérdése az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ismételten több mint százzal csökkent az aktív esetszám, mivel 140 gyógyultra csak 23 új megfertőzés jutott.

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás