+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. november 11. hétfő, 18:06
Míg a Jobbik néppártosodása révbe ért, a Fidesz nem maradhat örökké az Európai Néppárt tagja úgy, hogy közben fel van függesztve – fogalmazott a Jobbik EP-képviselője egy újságírói háttérbeszélgetésen. De mit gondol Gyöngyösi Márton az RMDSZ-ről, Jakab Péter narancsos buktás akciójáról, Magyarország európai elszigeteltségéről és Várhelyi Olivér bővítési biztosi jelöléséről? Elmondjuk!

Újságíróknak tartott háttérbeszélgetést a Jobbik néppártosodásáról, az európai parlamenti helyzetről és az önkormányzati választásokról Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő hétfőn: elmondása szerint mivel a magyar emberek és az uniós intézmények távolodnak egymástól, és sok félreértés van jelen a társadalomban az Európai Parlamenttel kapcsolatban, ezt bizonyos politikai erők ki is tudják használni.

 

A Néppártba navigálná magát a Jobbik

 

Ott volt például az EP-választás is, ahol az egyszerű kommunikációs üzenetek mentek át: ha Orbán azt mondta, hogy a migráció vagy a föderalizmus rossz, megjelent a kormánypárti narratíva ellenpólusa, ahol már a migráció vagy a föderalizmus mellett álltak ki. Emiatt a Momentum és a DK „egyszerűbb és világosabb” alternatívát tudott képezni Orbánnal szemben, mint mondjuk a Jobbik, melynek „álláspontja cizelláltabb volt” ennél. A Jobbik-kampány központjában álló bérunió kérdése például egy komplex ügy, ennek megismertetése és magyarázata is nehezebb volt.

 

Ugyanakkor Gyöngyösi szerint „az önkormányzati választások mutatták meg, hogy nem igaz, hogy a Jobbik összecsuklott volna”, a párt még mindig az ellenzék fontos és megkerülhetetlen ereje, sőt „többé-kevésbé megőrizte az ellenzéken belüli vezető szerepét”. A jobbikos politikus már csak ezért is úgy értékelte a párt néppártosodását, hogy az „nem ért véget, de révbe ért és elfogadottá vált”, ennek az üzenetét kell az Európai Parlamentbe is elvinni. Itt Gyöngyösi ahogyan fogalmazott, „jelen pillanatban még a függetlenek között” ül, de később elmondta, „a Jobbik célja, hogy egy pártcsaládba kérje a felvételét”. Persze a Jobbiknak nem könnyű, hiszen

 

abban a pártcsaládban, ahová Gyöngyösi elmondása szerint „benavigálná” a Jobbikot, még „ott van a Fidesz-faktor”.

 

Vagyis a politikus legszívesebben az Európai Néppárthoz csatlakozna, abba a pártcsaládba, melyben a Fidesz tagságát most tavasszal, az EP-kampányhajrában függesztették fel. Szerinte bár nehéz olyan pártcsaládot találni, ahová a Jobbik „hézagmentesen be tudna illeszkedni”, az EPP frakciója viszont sokszínűsége miatt esetlegesen ilyen lehet. Egyelőre ugyanakkor mindenki kivár, hiszen a brexittel távozna a britek 73 EP-képviselője, ez pedig nagyon felboríthatja majd a parlamenti erőviszonyokat.

 

Gyöngyösi szerint egyébként az EPP novemberi zágrábi kongresszusa után el kell dőlnie annak is, hogy mi is lesz a Fidesszel, mert a jelenlegi „kinn is vagyunk, benn is vagyunk” működési rendet nem lehet sokáig folytatni, ez olyan, „mint amikor valaki már benyújtotta a válópert, de azért még egy fedél alatt lakna egy ideig”. Elmondta: magyarként neki is nehéz megélni, hogy „teljesen elszigetelődtünk az EU-ban”, mivel a tizenkét fideszes EP-képviselő „pária lett a saját politikai családján belül”.

 

Az Azonnali ugyanakkor megkérdezte a jobbikos képviselőt: csatlakoznának-e az Európai Néppárthoz, amennyiben annak a Fidesz már nem lenne tagja, de a KDNP még igen. Ugyanis jelenleg ez a helyzet: ellentétben a Fidesszel, a kereszténydemokratákat nem függesztették fel, a párt az EPP teljes jogú tagja, és Hölvényi György is részt vehet a Néppárt zágrábi kongresszusán. Gyöngyösi ugyanakkor ezt a forgatókönyvet nehezen tartja elképzelhetőnek, hiszen „a KDNP-t nehéz független pártként értelmezni”, inkább szatellitpártnak tekinthető, ezért sem valószínű, hogy pont most válnának külön és ülnének más-más frakcióba. Persze ez a jobbikos képviselő szerint lehet egy érdekes vita,

 

„de ami úgy mozog és úgy hápog, mint egy kacsa, akkor az egy kacsa”.

 

A románok nem akartak portfóliócserét

 

A héten csütörtökön hallgatja meg az Európai Parlament külügyi szakbizottsága Várhelyi Olivért, aki a magyar kormány második biztosjelöltje a bővítési portfólióra, miután Trócsányi László összeférhetetlenség miatt már a jogi szakbizottságban, lényegében a rajtvonal előtt elbukott. Gyöngyösi szerint bár az uniós karrierdiplomata Várhelyi a jogi szakbizottságban nem lesz összeférhetetlen, az már közel sem olyan egyértelmű, hogy a külügyi bizottsági meghallgatáson is elég meggyőző lesz-e.

 

Elmondta, „a folyosói hangulatból ítélve ez még nem egy előre lejátszott meccs”, és „érdekesnek” tartotta, hogy Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök erre a fontos portfólióra pont Várhelyit nevezi meg.

 

A bővítési biztosnak ugyanis a tagjelölt államok jogállamisági felkészültségét is igazolnia kell, a többségi vélemény szerint pedig egy magyar biztos ezt nehezen tudná ellátni,

 

tekintve, hogy Magyarország ellen pont a jogállamiság megsértése miatt zajlik jelenleg is egy hetes cikkely szerinti eljárás az EU-ban.

 

Gyöngyösi mindenesetre a csütörtöki meghallgatáson kérdezni fogja Várhelyit, ő ugyanis a külügyi szakbizottságban ülő egyetlen ellenzéki magyar. Szerinte „kemény meghallgatás lesz”, és az sem valószínű, hogy Várhelyi elkaszálása esetén von der Leyen ragaszkodna a jelöléséhez: olyan nem igazán fordult még elő, hogy a szakbizottság leszavazzon egy biztosjelöltet, és a megválasztott bizottsági elnök mégis próbálja megszavaztatni a plenáris ülésen, hiszen akkor valószínűleg ott is leszavaznák az EP-képviselők.

 

A jobbikos képviselő elmondta: tudomása szerint azért maradt Várhelyinél végül mégis a bővítési tárca, mert a románok – akikkel kapcsolatban szóbeszéd tárgya volt, hogy cserélhetne a magyar jelölt – nagyon ragaszkodtak a közlekedési portfólióhoz. De Gyöngyösi szerint az is lehet, hogy von der Leyen egyszerűen nem akar nyíltan szembemenni Orbánnal (emlékezzünk: VDL megválasztása júliusban 9 szavazaton múlott, a fideszesek pedig tizenketten vannak), ezért inkább ledelegálta a problémát a szakbizottsági szintre. „Nagy tétben nem fogadnék rá, hogy Várhelyi lesz a bővítési biztos” – találgatott a politikus a csütörtöki meghallgatás előtt.

 

Nem a narancsos buktán múlik a politikai kultúra

 

Annak ellenére, hogy Magyarország „megnyerte” a migrációs vitát – míg ebből máshol komoly kormányválságok fakadtak – Gyöngyösi szerint mégis elszigetelődött.

 

Ennek oka a politikus szerint a „rossz magyar diplomáciában” keresendő, amely ez „pártpropagandává silányult” az elmúlt években. A diplomáciánk ugyanis nem aprómunkából építkezik, mint például a román, szlovák vagy a cseh külpolitika, hanem a „kurucos, durr bele a közepébe” elvet követi. Ezért is lehet, hogy Magyarország neve már a „latorállamok” felsorolásában, negatív kontextusban merül fel. „Akinek egy kalapácsa van, az mindenben szöget lát. Orbán Viktornak van egy kalapács a kezében, ezért mindenhova be akar verni egy szöget” – jellemezte a magyar külpolitikát a képviselő, aki szerint a magyar kormány már eljutott az elszigetelődés egy olyan szakaszába, ahonnan nem igazán van számára visszaút.

 

Gyöngyösi arról is beszélt, hogy örülne, „ha legalább Brüsszelben félretenné a kormánypárt és az ellenzék az ideológiai különbségeit, és kijelölné azokat az ügyeket, amelyek mentén együtt tudna dolgozni”, nem is zárta ki annak a lehetőségét, hogy valaha egy fideszessel szót tudjon érteni valamiben. „Ez jelenleg nem realitás, de nem is rajtam múlik” – fogalmazott.

 

Visszakérdeztünk: nem akadályozza-e ezt a törekvést az az akciópolitizálás, amelyet például Jakab Péter is végez a parlamentben, egyebek között azzal, hogy narancsos buktát visz a miniszterelnöknek. Gyöngyösi szerint viszont

 

a narancsos bukta jópofa akció volt, „akinek van humorérzéke, az tud rajta nevetni” és nem volt benne semmi kártékony.

 

Ott vannak például a brit alsóház vitái, vagy épp az Európai Parlament, ahol sokkal több minden belefér a vitába, mégis magasabban van a politikai kultúra szintje, mint nálunk. „Szerintem ez belefér, Jakab Péter pedig ezt magas szinten űzi” – összegzett.

 

A Jobbik nem kerülhet brexit-szindrómába

 

Nagy botrányt okozott Fekete-Győr András az Azonnalinak adott interjúja, melyben arról beszélt, hogy a román elnökválasztás első fordulójában a Momentum nem a magyar RMDSZ, hanem a párt romániai szövetségese, az USR jelöltjét, Dan Barnát támogatja. Donáth Anna momentumos EP-képviselő pedig azzal kavarta fel az állóvizet, mikor a szlovák testvérpárt Progresszív Szlovákiának kampányolva azt mondta: „lehetünk úgy felvidéki magyarok, hogy közben büszke szlovákok vagyunk”. Épp ezért megkérdeztük Gyöngyösit arról is, hogy a Jobbik kit támogatna a román elnökválasztás második fordulójában (ide a mostani elnök Klaus Johannis és a román exkormányfő Viorica Dăncilă került be), valamint a jövő februárban esedékes szlovák parlamenti választáson. Gyöngyösi ugyanakkor nem tudott róla, hogy a Jobbik bármelyik párt támogatására is buzdította volna a magyarokat Romániában vagy Szlovákiában, ugyanakkor elmondta:

 

neki is vannak fenntartásai az RMDSZ-szel kapcsolatban, amely szerinte „a Fidesz meghosszabbított karjává vált Romániában, nem pedig a magyar ügy felkent képviselőjévé”.

 

Szerinte mindenki azt támogat, akit csak akar, a végén pedig majd úgyis a választók döntenek. Arról is kérdeztük a jobbikos EP-képviselőt, hogy mi a helyzet a Jobbikban azután, hogy Jakab Péter (interjúnkat itt olvashatod vele az Azonnalin) tervét a meghosszabbított pártelnöki mandátumról nemrég leszavazta a párt országos választmánya. Gyöngyösi – aki Jakab elnökhelyettese lett volna – szerint igenis szükség lett volna a Jakab által propagált alapszabály-módosításra, mely szerint kettő helyett két és fél évig szólt volna az elnökség mandátuma.

 

Ugyanis, ha most elnökséget választ a párt, annak mandátuma pont a választási kampány közepén, 2021 végén járt volna le, az pedig egy kampányban, ami „harci üzemmód”, nem lehetséges. Ezért szerettek volna alapszabályt módosítani, melynek terve egy szavazat híján elbukott. „Nem mondom, hogy nem vert hullámokat a döntés” – mondta a képviselő, mikor arról kérdeztük, hogy nem volt-e ezt követően feszült a párton belüli hangulat, de hozzátette: mielőbb új elnökséget kell választani, mert a párt „nem engedheti meg magának, hogy brexit-szindrómát éljen át”.

 

BORÍTÓKÉP: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti bazilika előtti karácsonyi vásár olyan közönségszavazáson lett a legjobb, ahol már a jelöltséghez tízezer eurót kell kipengetni. Orbán azért büszkélkedik vele.

A győri helyi választási iroda közlése szerint az eddig ismert öt jelöltön kívül van még öt trónkövetelő Győrben. Kérdés, hogy össze tudják-e karácsonyig szedni az ajánlásokat.

Mit ajándékozna Orbánnak és Gyurcsánynak? A jobbikos Jakab Péter erre is válaszol az Azonnali karácsonyi körkérdésében.

A boszniai táborban körülbelül hatszáz ember élt embertelen körülmények között: mosdó és víz sem volt, az emberek pedig még a hóesés után is sátrakban húzták meg magukat.

A DK még azután is meghívott a taggyűlésére, hogy már négy hónapja jeleztem, kilépnék a pártból, írja Petróczi Rafael.

Strache alkancellárként rendszeresen találkozott azon cégek vezetőivel, amelyeket az ibizai videóban az FPÖ titkos adományozóiként nevezett meg. De sámánokra is maradt ideje.

Ha elfogadják a kultúratámogatás átalakítását célzó törvényt, tüntetéssorozat kezdődik, mondta az Azonnalinak Novkov Máté a hétfői tüntetésen.

A hét kérdése

Miközben Matolcsy György, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum azon vitázik, jó vagy rossz lenne-e Magyarországnak az euró minél előbbi bevezetése, az Azonnali az olvasókhoz fordul: kell-e nektek magyar euró?

Azért ide elnéznénk

Végre megtelik élettel az egyik legszebb budapesti vásárcsarnok. December 14.

Magyar topédesek december 20-án, Budakeszi, Kálvária Pince.

Nem csak szurkolóknak. Budapesten, az Ellátóházban, december 21-én.

Ez ilyen zene lesz. Pécsen, a Szabadkikötőben. December 29.

Az év egyik legjobb évnyitó bulija: Pécs komplett belvárosában koncertek délelőtt 10-től éjfélig. Január 4.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás