Egy magyar EP-képviselő sem áll ki a katalán exelnök mentelmi joga mellett

Hétfő kora este szavaznak az Európai Parlamentben Carles Puigdemont mellett két másik katalán EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, akik ellen zendülés vádjával folyik büntetőeljárás Spanyolországban a 2017-es katalán függetlenségi népszavazás miatt. Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.

Hétfő este döntenek az Európai Parlamentben a korábbi katalán elnök, jelenlegi EP-képviselő Carles Puigdemont, illetve két katalán képviselőtársa, Clara Ponsatí és Antonio Comín mentelmi jogának felfüggesztéséről.

Az ügy hátterét az adja, hogy a spanyol legfelsőbb bíróság arra kérte az Európai Parlamentet, hogy e három képviselőnek függesszék fel a mentelmi jogát, mert szerintük 2017-ben zendülést szítottak Katalóniában, amikor a spanyol kormány akarata ellenére népszavazást tartottak a katalán függetlenségről. Puigdemontot, aki akkor kormányfőként vezette a szeparatista kormánykoalíciót, ezenkívül hűtlen kezeléssel is gyanúsítják, mivel a spanyol kormány szerint illegális és alkotmányellenes népszavazást állami pénzekből tartották meg.

Ugyanennyi időre ítélték el Oriol Junquerast, Puigdemont korábbi alelnökét, a Katalán Republikánus Baloldal (ERC) jelenlegi elnökét, akinek a spanyol legfelsőbb bíróság a február 14-i katalán választások előtt engedélyt adott, hogy a kampányidőszak alatt hétköznaponként napközben elhagyhassa celláját.

Junqueras egyébként a 2019-es EP-választásokon ugyanúgy mandátumot szerzett, mint Puigdemonték, azonban azt már nem tudta felvenni, mivel a spanyol legfelőbb bíróság tavaly januárban úgy határozott, hogy a 2019 októberében zendülés és hűtlen kezelés miatt tizenhárom év letöltendő börtönbüntetésre ítélt politikus a spanyol jog szerint nem veheti fel a mandátumát. Puigdemonték sem tudták felvenni az EP-mandátumukat, ehhez ugyanis Spanyolországba kellett volna utazniuk, ahol feltehetően őrizetbe vétel várt volna rájuk, így a mentelmi joguk megállapítását is az Európai Bíróságon kellett kiperelniük.

Az Európai Parlament képviselői a saját államukban az ottani parlamenti képviselőknek kijáró mentelmi jogot élvezik, más tagállamokban pedig mindenféle őrizetbe vétel és bírósági intézkedés alól mentességet élveznek. Ezért hiába próbálta eddig Spanyolország kiadatni a Belgiumban tartózkodó Puigdemontot, azonban az Európai Parlament bármely képviselőjének mentelmi jogát felfüggesztheti, erről szól a mostani szavazás. A szavazásról külön vita nem lesz a plenáris ülésen, ezt korábban, szakbizottsági szinten vitatták meg, ráadásul a szavazás titkos lesz, így nem lehet utólag visszakeresni, ki hogyan szavazott.

A Fidesz megszavazza a mentelmi jog felfüggesztését, az RMDSZ titkolózik

Az Azonnali megkérdezte a magyar EP-képviselőket, hogy miként fognak szavazni a hétfő kora esti titkos szavazáson, mi alapján hozták meg ezt a döntést.

Deutsch Tamást, a katalánokhoz hasonlóan immáron a függetlenek között ülő Fidesz delegációvezetőjét telefonon értük el. Elmondta, hogy

de többet nem akart elárulni, mivel „mentelmi ügyekben nem szoktunk semmit sem kommentálni”.

Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője is hasonlóan rövid üzenetben válaszolt a megkeresésünkre. Vincze a szavazási opcióját nem kívánja nyilvánosságra hozni, mert „a mentelmi jog megvonásával kapcsolatos döntés titkos szavazással történik, nem véletlenül”.

A spanyolpárti Jobbik tartózkodni fog

Az Azonnalinak a Jobbik ugyancsak a függetlenek közt helyet foglaló EP-képviselője, Gyöngyösi Márton elárulta, hogy a szavazáson tartózkodni fog, mivel szerinte „ez mégiscsak egy politikai természetű vita köztük (a három katalán EP-képviselő – szerk.) és más spanyolországi politikai szereplők között”, ezért EP-képviselőként nem szeretne a szavazatával állást foglalni.

Gyöngyösi azt is hozzátette, hogy szerinte Katalóniában a Franco-rendszer bukása után egy „egész Európa számára példaértékű” autonómia jött létre, amelyben többek között egyenjogúvá vált a katalán és a spanyol nyelv. Szerinte „ezt a mintaértékű intézményt, önrendelkezésről szóló megállapodást rúgták fel azok a függetlenségpárti katalán politikusok, akik a tartomány Spanyolországtól való elszakadását célozták”.

Ez nyíltan szembement a spanyol alkotmánnyal, a nemzetközi joggal és egész Európát destabilizálhatta volna – véli Gyöngyösi. A jobbikos politikus etikailag sem tartja elfogadhatónak a katalán politikusok lépését, hiszen szerinte

A 2017-es, katalán függetlenségről szóló, a spanyol rendőrök által szétvert népszavazásról Gyöngyösi elmondta, hogy szerinte politikailag egy rendkívül felelőtlen lépés volt, és szerinte ez nem szolgálta a katalán emberek valós érdekeit. Azonban bővebben nem kíván állást foglalni az ügyben, mivel úgy érzi, hogy magyar európai parlamenti képviselőként nem az ő feladata, hogy eldöntse, kinek van igaza a kérdésben.

Az MSZP tartózkodik

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője speciális helyzetben van, frakciója, a balközép S&D legnagyobb ereje ugyanis a spanyol szocialista kormánypárt. Mint elmondta, ő tartózkodni fog a szavazáson, mert szerinte a három képviselő mentelmi jogának kérdése „egy európai köntösbe bújtatott súlyos spanyol belpolitikai vita része”, és meggyőződése, hogy magyar EP-képviselőként nem feladata állást foglalni egy olyan kérdésben, „amely immáron több, mint három éve a spanyol belpolitika egyik legjelentősebb vitapontja”.

Ugyanakkor a felek szervezetten készülnek a szavazásra, Ujhelyi szerint ugyanis

Az MSZP EP-képviselője emellett reményét fejezte ki, hogy az elmúlt időszak előremutató eseményei, illetve az új spanyol kormányfő, a szocialista Pedro Sánchez miniszterelnöksége alatt érdemi párbeszéd kezdődött el a felek között, és reméli, hogy a felek közös nevezőre jutnak, „hiszen ez mind Spanyolország, mind pedig az Európai Unió érdeke”.

Ugyanakkor elmondta, hogy a spanyol legfelsőbb bíróság a három képviselőt a mandátumuk életbe lépése előtti időszakhoz kötödő események nyomán kérelmezte, „így a mentelmi joguk kiadása esetén Puigdemontnak, Comínnak és Ponsítanak lehetőségük lesz a bíróság előtt a vádak tisztázására”. Azon spanyol bíróság előtt, amiről Puigemont az Azonnalinak azt mondta: szerinte az elég messze van a független igazságszolgáltatástól.

A DK és a Momentum hallgat

A Momentum frakciójában, a Renew Europe-ban a spanyol liberális Ciudadanos az egyik legnagyobb nemzeti delegáció, ez egy olyan párt, amely ellenzi a katalán függetlenséget. A DK pedig az MSZP-hez hasonlóan a spanyol szocialisták dominálta S&D-ben foglal helyet.

A három katalán EP-képviselő mentelmi jogáról hétfő kora este fog szavazni az Európai Parlament. Arról, hogy mihez fognak kezdeni, ha felfüggesztik a mentelmi jogukat, Carles Puigdemont az Azonnalinak adott interjújában azt felelte, hogy maradnak Belgiumban és megtámadják az eredményt az Európai Unió Bíróságán, mivel szerintük az eljárás kapcsán komoly jogi problémák merültek fel.

Az interjúban Puigdemont ezenkívül nyíltan beszélt a spanyol-katalán konfliktusról, egy lehetséges újabb referendumról, és arról, hogy miért nem szavazták meg az Európai Bizottság által végül elkaszált Minority Safepack nevű európai polgári kezdeményezést az Európai Parlamentben. A teljes interjú itt olvasható magyarul, míg az interjú eredeti, angol nyelven készített leiratát itt lehet elolvasni.

NYITÓKÉP: Carles Puigdemont, Clara Ponsatí és Antonio Comín az Európai Parlamentben. Fotó: Michel Christen / EP