+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 1. péntek, 19:15
Szászországban a migrációs válság óta különösen erős a szélsőjobb, most a tartomány központja, Drezda szokatlan javaslatot fogadott el emiatt.

Nem mindennapi döntést fogadott el szerda este a kelet-németországi Szászország tartományi fővárosának városi képviselőtestülete: Drezdában ugyanis „nácivészhelyzetet” hirdettek a városban jelentős szélsőjobboldali aktivizmus okán – tudósít a Die Welt.

 

Megszavazták, de a név nem mindenkinek tetszik

 

A kétségkívül figyelemfelkeltő döntést a város szerdai döntése szerint azért kellett elfogadni, mert a képviselőtestület úgy vélte,

 

„az antidemokratikus, antipluralista, embergyűlölő és szélsőjobboldali viselkedés és tevékenység, beleértve az erőszakot egyre nyíltabbá válik Drezdában”.

 

A „nácivészhelyzet”-kifejezés egyébként egészen a német viccpárt Die Partei (tudjátok, akinek az elnökével mi is csináltunk már videót) drezdai helyi képviselőjétől, Max Aschenbachtól ered. A Die Partei a maga módján rendszeresen fellép a szélsőjobb ellen, Türingiában például 2800 liter sört osztogatnak szét annak a falunak a lakosai között, ahol alig szavaztak a szélsőjobbos AfD-re. Emellett a párt egyik EP-képviselője csak azért ült be a zöld EP-frakcióba, hogy a szélsőjobbos pártcsalád nehogy erősebb legyen a zöldeknél, EP-listájukat pedig telepakolták olyan arcokkal, akik neve náci vezetők neveire emlékeztet – csak azért, hogy ezzel megtévesszék a szélsőjobbos szavazókat.

 

Drezdában viszont a nácizós javaslatot sem viccnek szánta Aschenbach, és végül meg is szavazta a képviselőtestület 39 támogató és 29 nemleges szavazat mellett. A Zöldek, a szélsőbalos Die Linke, a szocdem SPD és a jobbliberális FDP is támogatták a Die Partei-os javaslatot, igaz, utóbbi pártnak a „nácivészhelyzet”-kifejezéssel akadt egy kis problémája. Szerintük ugyanis

 

az Európa kulturális fővárosa címre pályázó Drezda reputációjának épp nem segít, ha a náciveszéllyel kerül be a hírekbe.

 

Merjük náciknak nevezni a nácikat?

 

Az ellenszavazók között természetesen a szélsőjobbos AfD szerepelt, de nem támogatta a javaslatot a kereszténydemokrata CDU, és a jobboldali Szabad Választók (FW) pártja sem. A kereszténydemokraták szerint a javaslat ugyanis nem több, mint „szimbolikus politizálás” és egy nyelvi hiba, míg a Szabad Választók arra emlékeztettek, hogy az ilyen-olyan szükségállapotok általában a demokratikus alapjogok korlátozásával járnak.

 

Mégis, Aschenbach a Mitteldeutscher Rundfunk helyi közszolgálati csatornának adott interjújában azt mondta, „Drezdában náciprobléma van, ezzel pedig csinálni kell valamit”. Szerinte, ha valaki azt hangoztatja, hogy egyes emberek nem érnek annyit, mint a többiek, akkor a politikának is lépnie kell, és tisztáznia, hogy ez elfogadhatatlan.

 

„A politika makacsul ellenkezik, hogy nácinak nevezze a nácikat.”

 

„A sajtónak is komoly problémái vannak ezzel, mikor a szélsőjobbosok és a rasszisták már kétszámjegyű eredményekkel ülnek a parlamentben” – indokolta a Die Partei képviselője a döntést.

 

A vészhelyzetet hirdető döntés tartalma egyébként már közel sem olyan alarmista mint a címe: többek között a demokratikus kultúra erősítését, a kisebbségvédelmet, az emberi jogi küzdelmet, és a szélsőjobboldal erőszak áldozatainak segítését irányozza elő. Ezen felül „az antiszemitizmus és a rasszizmus okaira és következményeire” figyelmeztet, valamint kiáll a sokszínűség és a tiszteletteljes szolidaritás mellett is.

 

Drezda egyébként az otthona az iszlámellenes Pegida-mozgalomnak is (a betűszó jelentése: hazafias európaiak a nyugati világ iszlamizációja ellen). A városban a migrációs válságot követően óriási tüntetéseket tartott a Pegida, 27,5 százalékos eredményével pedig a szélsőjobbos AfD is a második legnagyobb erő lett idén a szászországi tartományi parlamentben. Drezdában viszont valamivel gyengébb az AfD, mint a tartományban, a városi tanács választásán csupán 17,1 százalékos eredményt értek el, ezzel a CDU és a Zöldek is megelőzték őket.

 

BORÍTÓKÉP: Pegida-tüntetés Drezdában 2015. januárjában / Wikipédia

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A koronavírus-járvány terjedésének lassulásával a vakcinalicit kezdődik a nagyhatalmak között.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, míg öten elhunytak. Mutatjuk a hétfői számokat!

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, és öt új halálozásról érkezett hír.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás