„Nácivészhelyzetet” hirdetett Drezda egy helyi viccpárti képviselő javaslatára

Szászországban a migrációs válság óta különösen erős a szélsőjobb, most a tartomány központja, Drezda szokatlan javaslatot fogadott el emiatt.

Nem mindennapi döntést fogadott el szerda este a kelet-németországi Szászország tartományi fővárosának városi képviselőtestülete: Drezdában ugyanis „nácivészhelyzetet” hirdettek a városban jelentős szélsőjobboldali aktivizmus okán – tudósít a Die Welt.

Megszavazták, de a név nem mindenkinek tetszik

A kétségkívül figyelemfelkeltő döntést a város szerdai döntése szerint azért kellett elfogadni, mert a képviselőtestület úgy vélte,

A „nácivészhelyzet”-kifejezés egyébként egészen a német viccpárt Die Partei (tudjátok, akinek az elnökével mi is csináltunk már videót) drezdai helyi képviselőjétől, Max Aschenbachtól ered. A Die Partei a maga módján rendszeresen fellép a szélsőjobb ellen, Türingiában például 2800 liter sört osztogatnak szét annak a falunak a lakosai között, ahol alig szavaztak a szélsőjobbos AfD-re. Emellett a párt egyik EP-képviselője csak azért ült be a zöld EP-frakcióba, hogy a szélsőjobbos pártcsalád nehogy erősebb legyen a zöldeknél, EP-listájukat pedig telepakolták olyan arcokkal, akik neve náci vezetők neveire emlékeztet – csak azért, hogy ezzel megtévesszék a szélsőjobbos szavazókat.

Drezdában viszont a nácizós javaslatot sem viccnek szánta Aschenbach, és végül meg is szavazta a képviselőtestület 39 támogató és 29 nemleges szavazat mellett. A Zöldek, a szélsőbalos Die Linke, a szocdem SPD és a jobbliberális FDP is támogatták a Die Partei-os javaslatot, igaz, utóbbi pártnak a „nácivészhelyzet”-kifejezéssel akadt egy kis problémája. Szerintük ugyanis

Merjük náciknak nevezni a nácikat?

Az ellenszavazók között természetesen a szélsőjobbos AfD szerepelt, de nem támogatta a javaslatot a kereszténydemokrata CDU, és a jobboldali Szabad Választók (FW) pártja sem. A kereszténydemokraták szerint a javaslat ugyanis nem több, mint „szimbolikus politizálás” és egy nyelvi hiba, míg a Szabad Választók arra emlékeztettek, hogy az ilyen-olyan szükségállapotok általában a demokratikus alapjogok korlátozásával járnak.

Mégis, Aschenbach a Mitteldeutscher Rundfunk helyi közszolgálati csatornának adott interjújában azt mondta, „Drezdában náciprobléma van, ezzel pedig csinálni kell valamit”. Szerinte, ha valaki azt hangoztatja, hogy egyes emberek nem érnek annyit, mint a többiek, akkor a politikának is lépnie kell, és tisztáznia, hogy ez elfogadhatatlan.

„A sajtónak is komoly problémái vannak ezzel, mikor a szélsőjobbosok és a rasszisták már kétszámjegyű eredményekkel ülnek a parlamentben” – indokolta a Die Partei képviselője a döntést.

A vészhelyzetet hirdető döntés tartalma egyébként már közel sem olyan alarmista mint a címe: többek között a demokratikus kultúra erősítését, a kisebbségvédelmet, az emberi jogi küzdelmet, és a szélsőjobboldal erőszak áldozatainak segítését irányozza elő. Ezen felül „az antiszemitizmus és a rasszizmus okaira és következményeire” figyelmeztet, valamint kiáll a sokszínűség és a tiszteletteljes szolidaritás mellett is.

Drezda egyébként az otthona az iszlámellenes Pegida-mozgalomnak is (a betűszó jelentése: hazafias európaiak a nyugati világ iszlamizációja ellen). A városban a migrációs válságot követően óriási tüntetéseket tartott a Pegida, 27,5 százalékos eredményével pedig a szélsőjobbos AfD is a második legnagyobb erő lett idén a szászországi tartományi parlamentben. Drezdában viszont valamivel gyengébb az AfD, mint a tartományban, a városi tanács választásán csupán 17,1 százalékos eredményt értek el, ezzel a CDU és a Zöldek is megelőzték őket.

BORÍTÓKÉP: Pegida-tüntetés Drezdában 2015. januárjában / Wikipédia