+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. október 29. kedd, 16:40
Ennél szigorúbban csak Kamerunban és Tunéziában korlátozzák a közvélemény-kutatókat. Szlovákiában februárban lesz parlamenti választás.

Betiltotta a szlovák parlament a közvélemény-kutatások közzétételét a választásoktól számított ötven napon belül – írja az Euractiv.

 

Honduras, Tunézia, Kamerun: elitklubba csatlakoznak a szlovákok

 

A törvényjavaslatot a kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Robert Fico-féle szociáldemokrata Smer nyújtotta be, és mellette támogatta a koalíciós partner nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS), a híd-mostos Jakab Elemér, valamint az ellenzéki szélsőjobbos A Mi Szlovákiánk Néppárt (L'SNS) is. Mindezen korlátozás Európában példátlannak, világszerte pedig kimagaslónak számít, hiszen így csaknem két hónapon át nem jelenhetnek majd meg kutatások a választások előtt, ami jelentős hatást gyakorolhat a voksolás végeredményére is.

 

A Közvélemény-kutatások Világszövetségének (WAPOR) 2017-es jelentése szerint Európában nincs még egy ország, ahol ilyen hosszú lenne a kutatások publikálásának tilalma: Olaszországban 14, Montenegróban pedig 15 napos tilalom van érvényben, valamint a korábbi szlovák szabályozás is 14 napig nem engedélyezte a kutatások közzétételét a választás előtt: ez emelkedett most ötven napra. Hasonlóan magas számokkal pedig rendszerint nem a fejlett demokráciák büszkélkedhetnek: a 2017-es adatok szerint

 

Panamában húsz, Hondurasban és Bolíviában harminc, Kamerunban kilencven, Tunéziában pedig százötven napos a tilalom,

 

ebbe a mezőnybe ugrik most be Szlovákia a maga ötvennapos értékével.

 

Mindenesetre a törvényjavaslatot benyújtó Smer és SNS szerint erre a periódusra igenis szükség volt, mert így a választók ténylegesen a pártprogramok alapján hozzák majd meg a döntésüket. „A politikai pártok közvélemény-kutatásokat használnak annak érdekében, hogy összezavarják a választókat és befolyásolják a közvéleményt” – fogalmaztak a beterjesztők, akik szerint „a törvény nem korlátozza a választók információkhoz való jogát, ellenkezőleg: a választókat akarja megóvni a dezinformációktól és a célzatos információktól”.

 

A Híd szerint éppen csökkenteni kéne a moratóriumot

 

A moratóriumot a többi ellenzéki párt – nem meglepő módon – ellenzi. Az Új Szó tudósítása szerint a Bugár Béla-féle, már a bejutási köszöb alatt mért Híd-Most politikusa, Peter Kresák azt mondta, a törvény az Alkotmánybíróságon végezheti, sőt, szerinte inkább éppen, hogy 48 órára kellett volna csökkenteni az előző, tizennégy napos moratóriumot. A pártelnök Bugár Béla szerint pedig

 

„utal valamire”, hogy a törvényt a Smer és az SNS Marian Kotleba szélsőjobbos pártja, az L'SNS képviselői támogatásával fogadták el.

 

Bugár ráadásul kiszúrta a legkomolyabb kiskaput a most elfogadott törvényben: nevezetesen, hogy a „nem fair felmérések” eredményeit külföldön, például a szomszédos országokban továbbra is közzétehetik. Így például Csehországban minden további nélkül megjelenhet majd egy közvélemény-kutatás a szlovák politikai viszonyokról, melyet a szlovákok a cseh nyelvhez való hasonlóság miatt simán el is tudnak olvasni. A Szlovák Tudományos Akadémia is kritizálta a törvényt, mivel az szerintük tisztességtelen előnyhöz juttatja a politikai pártokat:

 

a pártok a törvény értelmében továbbra is megrendelhetnek majd közvélemény-kutatásokat, csupán nem publikálhatják majd azokat.

 

Szlovákiában jövő februárban tartanak parlamenti választásokat, ahol a kormánykoalíció pártjainak már csak azért is kényelmetlenek lehetnek a közvélemény-kutatások, mert a Smer támogatottsága a koalíciós kormányzás folyamán jelentősen lecsökkent. A párt már csupán 20 százalék körül tanyázik, míg Zuzana Čaputová államfő pártja, a Progresszív Szlovákia, valamint a Spolu (Együtt) nevű szövetsége már 15 százalékon áll. Ráadásul ott van még Andrej Kiska népszerű exkormányfő saját pártja is, melyet pár hónappal megalakulása után már 10 százalékon mérnek.

 

BORÍTÓKÉP: A szlovák képviselőház pozsonyi épülete a Vladimír Mečiar exminiszterelnök munkásságát feldolgozó dokumentumfilmből. A volt kormányfőről Techet Péter itt írt részletesebben az Azonnalin.

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje, bizonyítani!

Orbán Viktoron kívül Gulyás Gergely, Szijjártó Péter és Kunhalmi Ágnes szolgáltatta a híranyagot a héten.

Thomas Schäfer holttestét egy vasúti sínen találták meg, a rendőrség az idegenkezűséget kizárja. A FAZ idézett a búcsúlevélből, de utóbb törölte.

Aki már átesett rajta, nagyon valószínűtlen, hogy két éven belül újra elkapja vagy megfertőz másokat.

Összefoglalónk az Operatív Törzs vasárnapi sajtótájékoztatójáról: kórházparancsnokok érkeznek, fiatalok és gyerekek is vannak a fertőzöttek között, tizennégy ember van lélegeztetőgépen.

A Számok névre hallgató propagandaoldal hónapok óta a kormányközeli véleményvezérek kedvenc forrásainak egyike, de most véletlenül tényleg számokat mutattak be.

Puebla állam kormányzója, Luis Miguel Barbosa valószínűleg megnyerte a félretájékoztatási versenyt online beszédében.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás