+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pál Benedek
2019. október 14. hétfő, 08:21
Vasárnap történelmi győzelmet aratott a parlamenti választásokon a lengyel kormánypárt, a nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság. A fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció ezzel szemben csak gyenge eredményt tudott elérni az ötlettelen kampányának köszönhetően. A baloldal és a parasztpárt viszont örülhet: előbbi négy év után visszajutott a parlamentbe, utóbbi pedig meglepően jól szerepelt. Úgy néz ki, a szélsőjobb is be fog jutni a parlamentbe.

A vasárnap késő esti exit pollok szerint a jelenleg is kormányzó nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) 43,6 százalékkal nyerte a lengyel parlamenti választásokat. Az arány még változhat a hétfői nap során, de úgy látszik, ekkora aránnyal 1989 óta még senki sem szerzett többséget Lengyelországban, ráadásul rekord, 61 százalékos részvétel mellett.

 

Visszajött a baloldal, küszöbön a szélsőjobb

 

Mind ellenzéki, mind kormánypárti vélemények szerint is ez volt az elmúlt 30 év legfontosabb választása.

 

 A tét az volt, hogy a lengyel kormánypártnak sikerül-e újra egyedül kormányoznia és ha igen, mekkora többséggel. Ez összejött nekik másodszor is, ami a korábban rendkívül töredezett lengyel politikában nagy teljesítmény.

 

A PiS után második helyen a legnagyobb ellenzéki erő, a jobbközép-liberális Polgári Koalíció (KO) futott be 27,4 százalékkal. A Koalíció tagjai a már korábban kormányzó Polgári Platform, a liberális kispárt Nowoczesna (Modern) és a Zöldek voltak.

 

A Lewica (Baloldal) most 11,9 százalékkal jutott vissza a parlamentbe – ez azért meglepetés, mert ők az előző választáson kiestek a parlamentből. Ez akkor inkább annak a stratégiai hibának volt köszönhető, hogy koalícióban és nem pártként indultak, ami miatt a szokásos 5 százalék helyett a rájuk vonatkozó 8 százalékos bejutási küszöböt már nem tudták megugrani. A baloldali összefogás még nyár elején állt össze, miután a széles ellenzéki koalícióból kivált az utódpárti, szociáldemokrata SLD, amelyhez csatlakozott a Robert Biedroń vezett liberális-baloldali Wiosna (Tavasz) és az újbalos Razem (Együtt).

 

Az EP-választások után a PSL parasztpárt vált ki először a széles ellenzéki összefogásből, ami úgy látszik, megérte. Ugyanis a volt rocksztár Paweł Kukiz populista protestpártjával, a KUKIZ ’15-el összeálló PSL meglepően jó, 9,6 százalékos eredményt ért el.

 

Ezek mellett az olyan szélsőjobboldali erőket, mint a libertariánus botrányhős Janusz Korwin-Mikke vagy a Nemzeti Mozgalom (Ruch Narodowy) egyesítő Konfederacja is bejutni látszik 6,4 százalékkal. Utóbbit érdemes fenntartásokkal kezelni, ugyanis tavasszal az EP-valsztások éjszakáján is úgy tűnt, hogy a szélsőjobb bejut, de reggelre ez megváltozott.

 

Dübörgő gazdaság, béna ellenzék

 

Év eleji előrejelzésünkben még azt írtuk, hogy az ellenzék komoly esélyekkel futhat neki a választásoknak. Aztán az év során hiába állt össze egy majdnem minden fontos ellenzéki pártot magába foglaló összefogás, az nem tudott komoly sikereket elérni a tavaszi EP-választásokon.

 

Ennek részben az volt az oka, hogy a később szét is hulló koalíció nem tudott egységes kommunikációt kialakítani a résztvevő pártok ideológiai különbsége miatt. A másik ok az volt, hogy

 

új ötleteik sem voltak, és így képtelen voltak versenyre kelni a kiváló gazdasági teljesítmény miatt pénzköltésbe kezdő PiS-szel.

 

Az ellenzék a koalíció széthullása után sem tudott előállni a nyerő ötlettel, hiába ígérte ezt Grzegorz Schetyna, a PO elnöke az EP-választások után. A kormánypárt már februárban előrukkolt egy komoly szociális intézkedéseket tartalmazó csomaggal, amelyben a 13. havi nyugdíj mellett szerepelt a 500+ családtámogatás kiterjesztése és a 26 éven aluliak személyi jövedelemadó-mentessége.

 

Inkább ez utóbbi a kulcsa a kormánypárt győzelmének, nem az LMBT-témák ellen indított identitásháború, amely sokszor dominálta a lengyel közbeszédet az utóbbi hónapokban.

 

A hét során hosszabb riporttal jelentkezünk Varsóból, amelyben az eredmények hátteréről fiatal lengyel szakértőket is megkérdeztünk.

 

FOTÓ: PiS / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sokan mondjuk nem voltak, de legalább csináltattak maguknak Trianont éltető pólókat. Volt trianonozás, román himnusz és kulturális műsor is. Videóriport!

A brit titkosszolgálatok már régóta a kínai kapcsolatok újraértékelését szorgalmazzák, de Nagy-Britannia sok szempontból együttműködik az országgal, így kényes a helyzet.

Nem ez az első eset, hogy rátámadtak az iszlám vallást betiltani akaró Stram Kurs vezetőjére, Rasmus Paludanra.

Eddig mi kérdeztünk, most viszont a ti koronavírus-járvánnyal kapcsolatos instagramos kérdéseitekre válaszolnak a politikusok.

Karácsonyék szerint rengeteg pénzt vonnak el jövőre a fővárostól, ezért mielőtt leül a kormánnyal, meg akarja várni a június 10-re esedékes belügyminiszteri egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel.

Jó hír: már nem kell sem negatív koronavírus-teszt, sem pedig kéthetes karantén akkor, ha Csehországba, Szlovákiába vagy Ausztriába utazunk.

Ugyan sajnos három krónikus beteg ismét elhunyt, de összesen 2245 fő meggyógyult.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás