+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. szeptember 28. szombat, 20:28
Múlt szombaton Orbán Viktor Rómában járt a neofasiszták meghívására. A neofasiszta jelző sokaknak nem tetszik. Silvio Berlusconi azonban most egyszerűen csak fasisztáknak nevezte őket, akik az olasz jobbközepet szélsőjobboldali irányba vinnék.

Mióta kiszállt Matteo Salvini, a szélsőjobboldali Lega elnöke az olasz kormányból, két tendencia látható az olasz belpolitikában.

 

1. A balközép kormány stabilizálta magát, egyre egyértelműbb, hogy a Demokrata Párt (főleg Matteo Renzi liberálisainak várható kiszállása után) és az egyre zöldesedő Öt Csillag sokkal természetesebb szövetséget alkotnak, mint amilyen a grilloisták és salvinisták zombikormánya volt.

 

2. És amint az Azonnalin írtuk: Giuseppe Conte, a firenzei jogászprofesszorból lett miniszterelnök kezd felnőni egy politikusi szerephez.

 

Másrészről pedig a jobboldalon belüli hatalmi harc nem fejeződött be.

 

Nincs meg Berlusconi utódja

 

Először fordul elő a második világháború után, hogy

 

nem a mérsékelt liberális jobboldal uralja a jobbközép térfelet.

 

Még a kilencvenes években is, amikor összeomlott a Democristiana, Berlusconi Forza Italiája ideológiailag legfeljebb liberálisabb, de nem szélsőségesebb volt a korábbi kereszténydemokratákhoz képest.

 

A Berlusconi utáni olasz jobboldal azonban még mindig nem körvonalazódott. Berlusconi nem találta meg az utódját, így megkérdezése és rábólintása nélkül hajtott rá sikeresen a szavazóira az északolasz szeparatistából összolasz nacionalistává lett Lega.

 

Mára Salvini pártja a legerősebb erő a jobboldalon, egyben az összes többi párt előtt is vezeti a népszerűségi listákat. De még messze van attól, hogy akár csak a neofasiszta szövetségeseivel, az Orbán Viktort múlt héten egy előadásra meghívó Olaszország Fivéreivel együtt többsége legyen. A balközép együtt még most is negyven-negyvenöt százalékot hoz. Valamint Berlusconi, hiába zuhan népszerűsége, még mindig ott van a pályán. A május végén EP-képviselővé avanzsált egykori kormányfőben pedig megvan az a felelősség, hogy nem akarja a jobbközép irányítását átengedni nacionalistáknak és fasisztáknak.

 

Berlusconi lefasisztázta Orbán itáliai barátait

 

Apropó, neofasiszták. Sokakat felháborított, amikor az Azonnali is leneofasisztázta Orbán itáliai barátait, most azonban Berlusconi is így – pontosabban: fasisztáknak – nevezte az Olaszország Fivérei pártot, és ebben a fasisztázós kontextusban bírálta Salvinit is.

 

Berlusconi egy szombati nyugdíjasoknak szóló rendezvényen mondta azt, hogy továbbra is „a Forza Italia a jobbközép szíve”, és nem hagyja, hogy mások szélsőséges irányba tolják az olasz jobboldalt. „Mi engedtük be a Legát és a fasisztákat a kormányba, mi legitimáltuk őket” – állította a volt kormányfő, aki szerint éppen ezért továbbra is neki és a Forzának van előjoga megmondania, ki is jobbközép, ki vezetheti a jobbközepet:

 

„Nélkülünk egy jobboldali kormány nem jobbközép, hanem szélsőjobboldali lenne.”

 

Azaz Berlusconi is látja a veszélyt: az a kormány, amit Salvini a neofasisztákkal (Berlusconi szavaival: fasisztákkal) megcéloz, már nem követné az olasz jobbközép hagyományát. Berlusconi ezért érzi magát „kötelezve”, hogy ne szálljon ki a politikából, mert ma szerinte csak ő és pártja a „garancia” a szélsőjobboldali fordulat ellen.

 

Berlusconi az Orbán által is képviselt szuverenizmust – azaz az egységesebb Európa elleni nacionalista ellenállást – is elítélte, szerinte az egyszerűen „egy butaság”, amely arra sem képes, hogy legyőzze a baloldalt.

 

Matteo Salvini persze rögtön ugrott Berlusconi szavaira. A politikus, aki beszédeiben maga is előszeretettel kommunistázik, most azt állította: „nincsenek már se kommunisták, se fasiszták, hanem szavazók vannak, akik szabadon döntenek”. De ő jelezte: senkit se akar kizárni, akár a kommunisták és fasiszták is beállhatnak mögé.

 

Vezet a baloldal

 

Ha most tartanák a választásokat, a jobboldali liberális Corriere della Sera napilap felmérése szerint a Lega futna be első helyre: a Salvini pártjának mért harminc százalék azonban elmarad a májusi EP-választásokon hozott eredménytől.

 

A neofasisztákkal közösen Salvini szélsőjobboldala csak 39 százalékon áll,

 

azaz messze egy kormánytöbbségtől. Ha a Berlusconi Forza Italiájának mért hét százalékot odavesszük, akkor az olasz jobboldal csak negyvenhat-negyvenhét százalékon áll – ez persze már a választási rendszer sajátosságai okán jelenthetne parlamenti többséget.

 

ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZAT A PÁRTOK 2018-AS PARLAMENTI, 2019-ES EP-PARLAMENTI ÉS MOSTANI EREDMÉNYEI KÖZÖTT. KÉP FORRÁSA: CORRIERE DELLA SERA

 

A Conte-kormány pártjai között felcserélődött az erőviszony. Most az Öt Csillag az erősebb, a grilloisták húsz százalékot kapnának, mert a demokraták pedig tizenkilenc százalékra estek vissza, miután Matteo Renzi volt kormányfő elhagyta őket.

 

Renzi újonnan alapított pártját, az Italia Vivát elsőre is a négyszázalékos küszöb felé mérik. Összesen az olasz balközép (azaz a Conte-kormány két pártja, Renzi új pártja, a zöldek, a szélbalosok és a balliberálisok) most negyvennyolc-negyvenkilenc százalékon állnak.

 

Azaz az olaszországi bal-jobb-versenyben a baloldal van egy hajszálnyilval előrébb.

 

A szavazók harminckilenc százalékának tetszik azonban csak a Conte-kormány, negyvenöt százaléknak inkább negatív a véleménye – bár ebben a kormány baloldali ellenzéke is benne van.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás