+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. február 1. szombat, 19:40
Olaszország kezd visszaállni a bal-jobb megosztottságra. Az Öt Csillag zuhanása után ma már a két táboron belüli erőviszonyok jelentik csak a kérdést.

A januári két tartományi választás megint lökött egyet lefele az Öt Csillagon. A Beppe Grillo komikus alapította populista, mindenellenes mozgalom az északi Emilia-Romagnában három százalékkal szerepelt le, de még a korábbi ötcsillagos fellegvárban, Calabriában se érték el ezúttal még a tíz százalékot is.

 

Látható: az Öt Csillag populizmusa csak ellenzékben működött.

 

Mihelyt a párt – 2018 márciusi parlamenti győzelme után – azon év nyarán a szélsőjobboldali Legával hatalomra került, megmutatkozott: Grillo visszavonulása után nincs tehetséges politikusuk, azaz a legás Matteo Salvini belügyminiszterként sikeresen tudta leuralni az ötcsillagosok kárára a közéletet.

 

Tavaly augusztusban, amikor Salvini robbantotta a kormányt, egy új választás – és ott elérendő győzelem – reményében, az Öt Csillagból előjött a baloldali énje: Beppe Grillo személyesen parancsolta meg toszkán villájában Luigi di Maio akkori pártelnöknek, hogy ne merjen belemenni egy előrehozott választásba. Maradt tehát Giuseppe Conte kormányfő, csak azúttal az Öt Csillag mellé a balközép Demokrata Párt (és még két kisebb balliberális párt) állt be.

 

Az ötcsillagosok számára a kormányválság annyi változással járt csak, hogy ezentúl nem a Lega, hanem a balközép kannibalizálta őket.

 

Mivel Salvini egyre inkább leuralni látszott a jobboldal egészét (Berlusconinak ugyanis nem sikerült egy mérsékelt utódot kinevelnie), az Öt Csillag a „Salvini mellett vagy ellen“ kérdésben két szék közé került. A salvinistáknak már túl balosok ők, a balosoknak viszont még nem elég Salvini-ellenesek. Azaz Salvini mellett a balközép tudta stabilizálni magát. A jóslatokra rácáfolva a Demokrata Párt nem tűnt el a politikai színpadról: Nicola Zingaretti elnökké választásával és Matteo Renzi-féle liberálisok kiválásával a párt megőrizte balközép irányultságát és vezető szerepét.

 

Az egységes baloldalnak akár a jelenlegi kormányfő, Giuseppe Conte is lehetne vezére: az egykori firenzei jogprofesszor mára – főleg a tavalyi kormányválság idején – sikeresen lett igazi politikussá. Matteo Renzi, egykori kormányfő azonban kijelentette: az ő pártja, az Italia Viva nem ismeri el Contét a baloldal vezérének. Noha Renzi pártja – amely olasz DK-ként írható le – alig öt százalékon áll csak, a volt kormányfő még mindig arról álmodik: ő veheti át a baloldal vezetését újra.

 

Miközben a baloldalon a Demokrata Párt maradt az első, a jobboldalon Matteo Salvini elsősége még mindig kérdéses.

 

Egyrészről számos jobboldalinak már az sem tetszett, hogy a Lega elnöke tavalyi akciójával, amivel kimanőverezte magát a kormányból, csak annyit ért el, hogy most balközép kormány van hatalmon Rómában. Másrészről a mégiscsak északi szeparatistaként indult Salvininek komoly ellenfele akadt Giorgia Meloni személyében, aki a mindig is összolasz neofasisztákat vezeti.

 

Meloni pártja, az Olaszország Fivérei (FdI) éveken át aprócska jobbos rétegpárt volt, de amióta Berlusconi után űr maradt a jobboldalon, ő is sikeresen startol rá főleg a délolasz tartományokban a jobbos szavazókra. Miközben Meloni és Salvini látszólag egy irányba húz – az októberi nagy római tüntetésen (amelyen az Azonnali is ott volt) is közösen szónokoltak –, érdekeik ellentétesek: Meloni is szeretne a jobboldal vezére lenni.

 

A legfrissebb közvélemény-kutatás ezt a tendenciát mutatja. Az Öt Csillag zuhanórepülésben van. 2018-ban még harminc százalék felett szerzett, a tavalyi EP-választásokon már csak tizenhét százalékot kapott, most már csak tizennégy százalékra lenne jó.

 

A balközép Demokrata Párt stabilizálódott húsz százalék körül. A pártból kivált két kisebb párt – a Matteo Renzi vezette, balliberális Italia Viva és a liberális Azione – összesen hat-hét százalékot hoz. Ha hozzávesszük még a többi kisebb balos pártot (a liberálisoktól a szélbalig), akkor ma a balközép összesen a szavazók harmadát szólítja meg.

 

Ha az Öt Csillagot is balra soroljuk, akkor se előznék meg közösen a jobbközepet, amely együttesen ötven százalék felett áll kicsivel.

 

A jobbközépen a Lega vezet továbbra is, amely egymaga a szavazatok egyharmadát hozná. Igazi növekedésre azonban Meloni újfasisztái voltak képesek. Miközben Salvini még veszített is kicsit a tavalyi EP-választáson elért eredményéből, az újfasiszták egy év alatt dupláztak: most már tizenkét százalékon állnak.

 

A TAVALYI EP-VÁLASZTÁSTÓL LEHET VÉGIGKÖVETNI A PÁRTOK NÉPSZERÜSÉG-VÁLTOZÁSÁT. AZ UTOLSÓ SORBAN VAN A JANUÁR VÉGI EREDMÉNY. FORRÁS: CORRIERE DELLA SERA

 

Ez azonban azt is mutatja: most már esély sincs arra, hogy az olasz jobbközepet valójában ne egy szélsőjobboldali vezesse, Salvini és Meloni versenyében ugyanis Berlusconi Forza Italiája már semmi szerepet nem játszik. Az egykori jobboldali kormánypártot csak hat százalék ikszelné.

 

NYITÓKÉP: Matteo Salvini, Nicola Zingaretti, Luigi di Maio

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás