+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 21. szombat, 09:05
Havonta egyszer, a plenáris idejére ülésezik csak Strasbourgban az EP, a balosok szerint viszont nem túl környezetkímélő a Brüsszel és Strasbourg közötti ingázás.

Nehezen tudott dűlőre jutni abban az európai szélsőbaloldal, hogy támogassák-e az EP székhelyének áthelyezését Strasbourgból Brüsszelbe: az Euractiv szerint ugyanis az Európai Egyesült Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) képviselőcsoportja klímavédelmi okokból „sztrájkolna” a parlament strasbourgi ülése alatt, ám ezt francia tagpártjuk nem támogatja.

 

Drága, szennyez, és túlbürokratizált Strasbourg

 

Az ügy pont az ENSZ klímavédelmi konferenciája előtt merült fel: Sira Rego, a spanyol szélsőbalos Egyesült Baloldal pártjának képviselője ugyanis frakcióülésükön felvetette, a baloldalnak keményen fel kell lépni az Európai Parlament franciaországi központjával szemben, akár azzal is, hogy „klímasztrájkot” szerveznek, vagy egyszerűen nem jelennek meg a strasbourgi ülésteremben.

 

Hogy mi baja is van a baloldalnak Strasbourggal? Az, hogy bár hivatalosan itt van a parlament székhelye, és a plenáris üléseket is többnyire itt tartják, a munka oroszlánrésze – a szakbizottsági munka és a frakcióülések – az EP másik központjában, Brüsszelben zajlik. Sőt, igazából

 

Strasbourgba is csak havonta egyszer négy napra, a plenáris idejére utaznak le a képviselők és személyzetük,

 

a több ezer ember kocsikázása/repülőzése/vonatozása pedig jelentős terheket ró a környezetre. És akkor még a költségekről és a megnövekedett bürokratikus teherről nem is beszéltünk, mondják a strasbourgi épület bírálói.

 

De természetesen a spanyol képviselő ötletét az erre igencsak kényes franciák nem vették jó néven. Manuel Bompard, a Jean-Luc Mélenchon-féle Engedetlen Franciaország párt képviselője azt mondta, ezt pártja semmiképp sem tudja támogatni, mivel a strasbourgi parlamentet épp történelmi okokból helyezték Franciaországba. Ha pedig már a baloldal küzdeni akar valami ellen, akkor küzdjön a Kanada és az EU között köttetett szabadkereskedelmi egyezmény, a CETA ellen, mert az sokkal károsabb a környezetre, mint a teljes uniós bürokrácia leutaztatása Brüsszelből Strasbourgba, érvelt Bompard.

 

Itthonról csak a Momentum zárná be a francia épületet

 

Kosztasz Arvanitisz görög szirizás képviselő szerint viszont francia kollégájának szélesebb spektrumban, a nemzeti érdeken túlmutatva kéne gondolkoznia:

 

„A javaslat nyilvánvalóan megsértett pár embert csak azért, mert franciák.”

 

„Fokozatosan túl kell lépnünk ezen a hozzáálláson, és a frakciónkat nem egy nemzeti, ultrakonzervatív érdekek által vezérelt kontextusban kéne néznünk” – érvelt a görög képviselő.

 

Az európai szélsőbalban ugyanakkor Mélenchonéknak elég nagy a befolyásuk, ők adják a GUE/NGL egyik legnagyobb erejét hat képviselővel. Ugyanennyi képviselője van egyébként a görög Szirizának is, de a német és a spanyol szélsőbalos delegáció is hattagú. Ugyanakkor az itt felsorolt újbaloldali pártok mellett vannak keményvonalas kommunisták is a csoportban, a GUE/NGL-ben ül például Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának képviselője is, de a párt bevándorlásellenességével és Putyin- és Orbánpártiságával elég távol áll az európai szélsőbalos mainstreamtől.

 

Egyébként egyre több párt szólal fel az EP strasbourgi székhelye ellen költségkímélési, hatékonysági vagy épp környezetvédelmi megfontolások miatt. Azonban Strasbourg megtartásában konszenzus van a francia pártok között, egy francia vétó pedig körülbelül lehetetlenné teszi az épület hátrahagyását és azt, hogy ezentúl az Európai Parlament csak Brüsszelben ülésezzen.

 

A magyar pártok EP-választási programjai közül egyébként egyedül a Momentuméban volt megtalálható a strasbourgi épület bezárásának ígérete,

 

ők a költséghatékonyságra és a bürokráciacsökkentésre hivatkoztak akkor. Más kérdés, hogy ők sem nagyon járhatnak sikerrel a Renew Europe képviselőcsoportjában, ebben ül ugyanis Emmanuel Macron pártjának huszonegy képviselője is.

 

BORÍTÓKÉP: Az EP strasbourgi székhelye. Fred Marvaux / Európai Parlament (2019)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

Eddig a nyilvánosság előtt nem ismert momentumosok jelentkeztek Fekete-Győr András helyére, de még nagyobb a verseny az elnökségi helyekért.

Hamarosan nyithatnak a fürdők, múzeumok, színházak, és ha minden jól megy, két hét múlva már személyesen is kérdezhetnek az újságírók kormányinfón. A részletek!

Ezt azután mondta nekünk, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett hosszasan.

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

A filmcsatornák hétvégi délutánjainak egyik legstabilabb szereplője szinte semmit nem vesztett minőségéből.

A svéd fővirológus bírálta országa járványügyi kezelését, noha maga találta ki a különutat. Most elismerte: túl sokakat vesztettek el.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás