A vasárnapi franciaországi parlamenti választásokkal kiteljesedett az a politikai átalakulás, amely Emmanuel Macron 2017-es villámgyors népszerűvé válásával és elnökké választásával kezdődött. A politikai élet három pólusúvá vált, egy hét múlva pedig kiderül az is, hogy Magyarországhoz hasonlóan – bár gyökeresen más hatalmi és jogállami körülmények közt – létrejön-e a centrális erőtér.

Kevesebb mint két hét van a parlamenti választások első fordulójáig, az új francia kabinet viszont nem tűnik racionális ellenfélnek a Mélenchon vezette radikális baloldallal szemben. Esélylatolgatás.

Teljesült a franciák vágya: nő kerül a távozó Jean Castex francia miniszterelnök székébe. Vajon kényelmes lesz ez a szék az alapvetően mérnök végzettséggel rendelkező, magát „baloldali nőnek” valló technokrata politikus, Élisabeth Borne számára? És egyáltalán miért rá esett a választás?

A regnáló Emmanuel Macron és a magát épp jobbközépnek pozícionáló Marine Le Pen is a balos Mélenchon szavazóira hajt, kérdés, kinek sikerül meggyőzni őket.

Egy középkorból származó monarchista csatakiáltással vágta pofon egy fiatal férfi Emmanuel Macront egy délfrancia látogatása során kedd délután. A rendőrség két embert is előállított, a francia politikai élet egy emberként áll ki Macron mögött. Monarchista támadásról lenne szó?

Noha még nem hivatalos, minden valószínűség szerint a konzervatív Michel Barnier is elindulhat jövőre a francia államfőválasztáson. Ezzel megismétlődne a 1995-ös helyzet, amikor a jobbközép nem tudott egységes jelöltet állítani. De kinek használ, hogy Barnier keményen bevándorlásellenes programmal jelenhet meg az elnökjelöltek között?

Miközben több európai városban is palesztinpárti iszlamisták és baloldaliak vonulnak utcára, a nyugat-európai országokban még a baloldalon is inkább Izraellel szolidarizálnak – bár azért nem mindenki. Körkép az osztrák, német, olasz és francia reakciókról.

Napóleon halálának 200. évfordulóján kiújultak a viták az egykori császár körül. Macron államelnök pozitívan szólalt fel az egykori hadvezér mellett, szerinte nem lehet a múltat a jelen mércéi szerint elítélni. Ez ellen azonban baloldalról és még saját kormányából is tiltakoztak. Ki hogyan emlékezett a franciáknál Napóleonra?

Miközben három évvel ezelőtt egy ordibáló, balpopulista programmal ment neki a francia államfőválasztás második fordulójában Marine Le Pen a későbbi győztes Macronnak, most egy főleg neoliberális fordulattal középre pozicionálná magát. A baloldallal szemben Le Pen már most mindenképpen nyerne. De mennyi esélye van megszólítania a konzervatív szavazókat a jobbratolódó Macronnal szemben?

A francia államfő még a múlt évben jelentette be: harcot indít az „iszlám szeparatizmus” ellen, azaz kötelezni fogja a franciaországi muzulmánokat a köztársasági értékek elfogadására. Az ügy kapcsán egyik minisztere a baloldalt is iszlamizmussal vádolta meg. Az új törvény szigorúbb ellenőrzést ír elő a muzulmánok kapcsán – azonban a szöveggel se a szélsőbal, se a konzervatív ellenzék nem elégedett. A szélsőbal Ferenc pápát idézve ateizmussal vádolja Macront.