+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. augusztus 21. szerda, 15:25
2020-tól kezdve három éven át segítenék Marokkót, Etiópiát és Malit.

Orbán Viktorhoz hasonlóan a cseh miniszterelnök, Andrej Babiš is elutasította a menedékkérők befogadására irányuló EU-s kvótatervezeteket. Ehelyett a cseh kormány a Radio Praha szerint most mással kísérletezik:

 

összesen 700 millió cseh koronát, azaz nagyjából 8,8 milliárd forintnyi segélyt küldenének afrikai országoknak a következő években.

 

A cseh külügy, belügy és védelmi minisztérium által koordinált projektben először 2020-tól kezdve három év alatt 300 millió koronát (3,78 milliárd forintot) fektetnek majd be, elsősorban Marokkóra, Etiópiára és Malira koncentrálva. A külügy és a belügy 300-300, a védelmi minisztérium 100 millió koronát (1,26 milliárd forintot) különít el a teljes projektre.

 

A pénzt vegyesen humanitárius segélyre, az adott országok stabilizációjára és gazdasági-társadalmi fejlesztésére fordítanák. A külügy szerint a projektet azon hasonló missziók alapján tervezik meg, amelyeket már korábban is végeztek Szíriában és Irakban.

 

És Budapest?

 

Nem csak Csehország próbálja így megoldani a menekültválságot: az Európai Unió alapból is rengeteg segélyt ad Afrikának, és bár a magyar kormány EU-s szinten igyekszik gáncsolni az ilyen megoldásokat, a Hungary Helps programon keresztül éppen Etiópiának, pontosabban a keresztények által működtetett Mai Ayni menekülttábornak adott 483 millió forintot, ugyanitt egy klinika számára pedig 161 milliót, míg Nigériában is százmilliókkal segítették a keresztényeket. Emellett áprilisban mutatták be az Afrika-stratégiát, amely helyi gazdaságfejlesztéssel fékezné a migrációt.

 

FOTÓ: Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás