+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. augusztus 19. hétfő, 16:47
A még Oroszországon belül is Isten háta mögötti Csukcsföldön rengeteg pénzért építenek 2 300 kilométernyi autópályát oda, ahol eddig útról nem is hallottak. Az útépítés a permafrosztra értelmetlennek hangzik, pedig nem is olyan nagy hülyeség: az épülő út három tenger kikötőit kapcsolja össze, és a klímaváltozás miatt olvadó Jeges-tenger nyersanyagkészlete pedig új lendületet adhat az addig hanyatló kikötővárosoknak.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Anadir tizenötezer fős kikötőváros a Bering-tenger partján. Az ötvenezer embernek otthont adó Csukcsföld Autonóm Terület központja. Csukcsföld mérete önmagában akkora, mint Magyarország nyolcszor. Moszkva légvonalban: 6200 kilométer. A legközelebbi orosz nagyváros, Magadan csak egy köpésnyire, 1600 kilométerre található. Anadirből sehová nem vezetnek utak, Anadirbe sem vezetnek sehonnan utak. Valamilyen megmagyarázhatatlan okból mégis élnek itt tizenötezren.

 

Ezzel nincsen egyedül Anadir: az orosz távol-keleti föderális szubjektum legnagyobb része eléggé lakhatatlan. Nem is élnek ott sokan: Moszkva lakosságánál jóval kevesebb,

 

nyolcmillió lakosnak ad otthont a hétmillió négyzetkilométeres földdarab, mely ezzel Oroszország több mint negyven százalékán terpeszkedik. Ez körülbelül hetvenöt Magyarország.

 

A borzalmas klíma, a távolságok, az elhanyagolható méretű lakosság, az esős-latyakos nyár, a nyolchónapos folyamatos tél ellenére Anadir mégis érdekes hely: itt van a végállomása ugyanis egy 2012-es számítás szerint is 150 milliárd rubeles beruházásnak, ami azóta, a rubel leértékelődése miatt nyilván már sokkal drágább, az infláció miatt jó másfél-kétszeres szorzót kell alkalmazunk. Persze nem számolva a költségnövekedéseket, meg a kötelező korrupciót és slendriánságot, ami keletre haladva még inkább minden nagyberuházás kötelező tartozéka, mint itthon.

 

 

Az Út

 

Anadirbe ugyanis utat építenek. Körülbelül 2300 kilométer hosszú lesz, ha valaha elkészül, és a Magadanba tartó, Gulág-rabokkal építtetett, híres Kolima autópályába kapcsolódik be valahol a semmi közepén. A Csontok Útjának is nevezett autópályáról már sokan és sokszor írtak, becenevének eredetét pedig nem nehéz kitalálni: az út építése során az embertelen körülmények miatt meghalt kényszermunkások hulláit az út alá temették. Miután az autópálya permafrosztra épült, könnyebb volt az út már meglévő alapjába hajítani az elhunytakat, mint külön gödröket ásni nekik a jégbe.

 

ANADIR KIKÖTŐJE.

 

A helyiek persze nem a hatásvadász elnevezést használják a Jakutszkot Magadánnal összekötő autópályára. Csak úgy nevezik: Az Út, mivel más út nem igazán fut a térségben. A nagyzoló „autópálya” elnevezés is kissé túlzó annak fényében, hogy a Kolima-út egy körülbelül százötven kilométeres szakasztól eltekintve egy murvás nyom, esetenként hidakkal a maguknak a tajgán utat törő folyók felett. Így juthatsz tehát Jakutszkból Magadanba, ha igazi kalandtúrára vágysz.

 

A kényszermunka 2019-ben viszont nem opció, már Oroszországban is közbeszerzésestül-mindenestül kell semmiből semmibe tartó kétezer kilométeres autópályát építeni.

 

Az anadiri út építése lassan halad: eddig a tizede sem készült el, ráadásul a 2017-ben átadott, Csukcsföld felé tartó 25 kilométeres murvás szakasz már több ponton is használhatatlan: egyes részeken az útból kispórolták a vízzáró réteget, emiatt az már egy év használat után beszakadt és megsüllyedt. 

 

Ráadásul már az építkezés elkezdése előtt is rengeteg kritika érte a grandiózus projektet: a bírálók szerint a régióban annyira keveseknek van autójuk, hogy az utat alig használná valaki. Ehhez képest pedig nagyon sokba kerül a megépítése. Oroszország évi körülbelül 3 milliárd rubelt költ arra évente, hogy áruval lássa el Csukcsföld közúton nem elérhető településeit, ez pedig eltörpül az alsó hangon is 150 milliárdos útépítés mellett.

 

ÚT A PERMAFROSZTON PEVEK KÖZELÉBEN, JOBBRA A KELET-SZIBÉRIAI TENGER.

 

A klímaváltozás az orosz észak esélye

 

Ám az is lehet, hogy az oroszok hosszú távra terveznek. Persze, szép kis presztízsberuházás lenne közúton is összekötni az országgal Csukcsföldet (ahonnan egyébként a helyi reptérről repülővel télen jól elérhetők Oroszország városai, nyáron az olvadás miatt a jégtakaróra csak helikopterek tudnak leszállni). De ennél érdekesebb az út tervezett nyomvonala: az Ohotszki-tenger kikötővárosából, Magadanból az út egészen a Kelet-szibériai-tenger legnagyobb kikötőjébe, Pevekbe tartana, majd a Bering-tenger kulcsfontosságú kikötőjében, Anadirben végződne. Vagyis: az út három tenger három kulcskikötőjét kötheti össze, ha majd egyszer megépül.

 

Ez pedig jót tenne az Isten háta mögötti kikötővárosoknak: az egykoron bányavárosként (aranyat és uránt is bányásztak a közelben) is jelentős Pevek a rendszerváltás után lehanyatlott és megszűnt kulcsfontosságú kikötőnek lenni. A bányászat is hanyatlott, ezzel az áruszállítás is visszaesett, nem volt értelme Pevekben maradni.

 

De Anadir, Pevek, és a hasonló, Isten háta mögötti, jéghideg kikötővárosok hamarosan új esélyt kaphatnak: fontos logisztikai és gazdasági csomópontokká válhatnak.

 

A Jeges-tenger ugyanis brutális mértékben olvad, és köztudott, hogy egyéb értékes ásványok mellett a világ feltáratlan olajkészletének tizenhárom, és gázkészletének harminc százalékát rejti a jégtakaró, nem is beszélve a halászati lehetőségekről. Ebből Mike Pompeo amerikai külügyminiszter sem csinált nagy titkot, hozzátéve, hogy az olvadás révén új kereskedelmi útvonalak nyílhatnak meg a Jeges-tengerrel határos országok között.

 

Magas fizetés reményében szar életre jelentkezők kerestetnek!

 

Az Egyesült Államokon kívül a többi érintett – főként Kanada, Grönland révén Dánia (már ha Donald Trump meg nem veszi azt is, Alaszkát például 1867-ben 7,2 millió dollárért vették meg az oroszoktól), no meg persze Oroszország – még nem lelkendezett a klímaváltozás miatt megnyíló biznisz miatt, de ne gondoljuk, hogy ne lennének éberek. A nyersanyagokért folytatott globális játszma alapjaiban határozhatja majd meg a következő évtizedek geopolitikai erőterét, és lehet látványosan undorodni, vitorlásra szállni, meg skolstrejket hirdetni Pompeo kijelentése miatt, de a jeges-tengeren izmozó hatalmak szempontjából teljesen racionális kiaknázni az orruk előtt megnyíló lehetőségeket. Ahogy a Trump-féle Grönland-vásárlás ötlete is a nyersanyagokért folytatott globális játszma része, úgy

 

a Magadan-Anadir autópályát is nehéz másnak látni, mint ami: egy geopolitikai puzzle picike, lassan épülő, jelentéktelen darabja.

 

Persze Anadirben, Pevekben, meg a többi északi kikötővárosban most igazán szar lehet élni, és ötven év múlva is az lesz, akkor is, ha majd mínusz harminc fok helyett már csak mínusz huszonöt lesz télen. De van, hogy a szar életre is akadnak önként jelentkezők, gondoljunk csak a Vadnyugat aranyásóira. Meg modern testvéreikre, a norilszkiakra, akik az orosz Mordorban, a sarkkörön túli bányavárosában majdnem kétszázezren élnek (és ez a szám csak növekszik), mivel a helyi bányákban az orosz átlagfizetések többszörösét tehetik zsebre, depresszív lakókörnyezet ide vagy oda.

 

A NYÁRI PEVEK VÁROSA INNEN MÁR-MÁR FESTŐI LÁTVÁNYT NYÚJT.

 

Így lesz ez tehát Csukcsföld hanyatló kikötőivel is. A nagybeteg szovjet szocializmus kimúlt, s vitte magával a sírba a veszteséges kikötőket, bányákat és üzemeket is. Aki tehette, továbbált. Ám a jobbára csak hanyatló városkáknak az olvadás adhat új lendületet: a Jeges-tenger partvidékén elindulhat az olajtermelés, az olajtermelés által elindulhat a kereskedelem, a kereskedelem által pedig bepöröghet a helyi gazdaság is, ami újabb és újabb embereket vonzhat a lakhatatlannak hitt vidékre. Pevek kikötőjében már látni vélem a szélesre feszített molinót: Köszönjük, klímaváltozás!

 

Jaj, de előreszaladtam: szóval mi lesz a Magadan-Anadir autópályával? Ja, az készül. Amolyan oroszosan. Ha így haladunk, kész is lesz az tíz év, meg több százmilliárd rubel múlva, szicsász, szicsász.

 

Újdonság volt, amit olvastál? Ez egyrészt jó, másrészt meg azért fordulhatott elő, mert még nem jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali ingyenes hírlevele. Akinek ugyanis jár, már reggel hétkor elolvashatta ezt a cikket. És még mást is. Kérj te is Reggeli feketét!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Megúszhatod-e a karácsonyt iszonyatos ökológiai lábnyom és teletömött kuka nélkül? Igen, és még élvezni is fogod!

Újabb 180 fokot fordult Varsó álláspontja. Valami nincs rendben a lengyel jobboldali kormánykoalícióban.

Mit érne Budapest Varsó nélkül? Medve-Bálint Gergőt, a téma szakértőjét kérdeztük.

Mit is tervez pontosan az új jobboldali mozgalom? Interjú az alapító Bencsik Jánossal!

Minden hónap első péntekje támogatói nap a Bandcampen: azaz ha most veszel meg ott egy lemezt, a teljes összeg a zenészeknél landol.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás