+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. június 30. vasárnap, 19:14
Most több bizottság is foglalkozik a klímavédelemmel, de a balosok szerint jó lenne, ha valaki csak ezzel foglalkozna.

Az Európai Parlament baloldali frakciója (GUE/NGL) egy, az éghajlatra szakosodott vészhelyzeti parlamenti bizottság felállítására tett javaslatot, amely a következő öt évben hangsúlyosabban irányítaná zöld témákra a figyelmet. A kezdeményezésről az Euractiv számolt be, eszerint a baloldali GUE/NGL-frakció azt javasolta, hogy az új bizottság hasonló legyen azokhoz a csoportokhoz, mint amilyeneket a múltban hoztak létre, például hogy kivizsgálják a LuxLeaks pénzügyi botrányt, vagy a német autógyártók dízelbotránytá.

 

Az éghajlati katasztrófát jelenleg a Környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszerbiztonsági bizottság (ENVI) kezeli, de mint neve is mutatja, a 69 tagú testület mindennel is foglalkozik, a műanyagok és a vegyi anyagok kezelésétől kezdődően el egészen a betegségmegelőzésig és az élelmiszerbiztonságig.

 

Más bizottságok, úgy mint az Ipari, kutatási és energiaügyi bizottság (ITRE), a Közlekedésügyi és idegenforgalmi bizottság (TRAN), vagy a Mezőgazdasági és vidékfejlesztési (AGRI) is foglalkoznak különböző mértékben az éghajlat-politikával. Ezért szeretné a GUE/NGL, ha az Európai Parlament egy fókuszáltabb bizottságot hozna létre.

 

„Első kezdeményezéseink […] egyikét az ökoszociális válságra szeretnénk összpontosítani” – nyilatkozta Sira Rego spanyol európai parlamenti képviselő, a baloldali frakció tagja, aki elmondta, hogy a frakcióvezetők első találkozóján fel fogják vetni a problémát. „Ez egy alapkérdés, amelynek napirenden kell szerepelnie.” A GUE/NGL más frakciókkal is kapcsolatba lépett, amelyek hajlandóak támogatni a javaslatot. „Abszolút konszenzusnak kell lennie” – állítja Rego. A javaslatot így is, úgy is be fogják nyújtani a Parlament elé, amely már a jövő héten, az első parlamenti ülésen szavazhat a bizottság létrehozásáról.

 

Az ötlet valószínűleg széles körű támogatást fog kapni, mivel a frakciók többsége a környezetvédelmi irányelveket előnyben részesíti a következő öt évről szóló tervezeteiben.

 

Ha bárki úgy dönt, hogy nem támogatja az ötletet, annak „meg kell magyaráznia, miért”

 

– figyelmeztet Rego, aki a más frakciókkal való szövetségek építésének szükségességét is kiemeli, mivel szerinte Európa éghajlati vészhelyzetben van, és hangsúlyozta, hogy „a bolygó megmentése józan ész kérdése, még a konzervatív erők számára is”.

 

A Greenpeace összeurópai szervezet is úgy véli, hogy a most alakuló parlament

 

„nem hagyhatja egyszerűen az Európai Bizottságra” a kérdést,

 

és javasolta, hogy a létrehozott bizottság feladatai között éves kibocsátáscsökkentési javaslatok nyilvánossá tétele is szerepeljen.

 

Az európai Éghajlatváltozási Cselekvési Hálózat (Climate Action Network Europe, CAN) vezetője, Wendel Trio szerint is nagyon hasznos lehetne egy ilyen bizottság. Hozzátette azonban, hogy csak akkor fog működni, ha erős hatáskörrel rendelkezik az éghajlatváltozást befolyásoló valamennyi jogszabály meghozatalára, úgy az adózásra, mint a mezőgazdaságra és a kereskedelemre, amely területekre figyelmet kell fordítani.

 

Egy új bizottság létrejötte azonban olyan hatalmi harchoz is vezethet, mint amit a Parlament környezetvédelmi és energiaügyi bizottságai között láthattunk év elején. Mindkét bizottság azt állította, hogy a Bizottság éghajlatváltozási tervezetének gyakorlatba ültetése saját területükön belül van. Ezt elkerülendő, egy éghajlattal foglalkozó vészhelyzeti bizottságnak konkrétan körvonalazható hatáskört kellene megszabni.

 

Az EU jelenleg zárolta az Európai Bizottság stratégiájáról szóló tárgyalásokat, amely 2050-re klímasemlegessé tenné Európát. Az utolsó tanácsi csúcstalálkozón lehetetlennek látszott, hogy most el lehessen fogadni, de az év végéig vagy 2020 elején várható újratárgyalása. A finn elnökség legalábbis nagyon szeretné összehozni.

 

Egyre több ország döntött úgy, hogy kiemelten fontos üggyé teszi az éghajlati katasztrófát, és klímavészhelyzetet hirdetnek: Kanada, Franciaország, Írország és az Egyesült Királyság is így tett, valamint New York városa  is csütörtökön (június 27-én) csatlakozott a sorba. Állásfoglalásuk azonban megkérdőjelezhető, tekintve hogy a fent említett négy országnak még mindig több mint 23 milliárd eurós üzletet jelent a fosszilis tüzelőanyagok kiaknázása.

 

FOTÓ: Rovaniemi/pxhere.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Két és fél millió forintnyi lejt kapna, aki hétüléses autót vesz, és legalább három gyereke van. Persze kérdés, hogy átmegy-e a román parlamenten a javaslat.

A Kisalföld szerint nem hírértékű a győri időközi választás jelöltjeinek vitája, ellentétben például azzal, hogy a Hír TV szavazásán mindenki egyetértett Orbán Viktorral.

A novemberi londoni terrortámadás után két hónap kellett, hogy valamilyen javaslatot tegyen a kormány.

Az eddigi főszerkesztő-helyettes, Gidró Krisztina került a Csongrád megyei kormánypárti napilap élére.

Igencsak megosztott a romániai magyarok legnagyobb pártja, noha a Néppárt-tagság számukra fontos. Videó!

Az EU-támogatások területalapú elosztása körül kialakult politikai botránynak az első áldozatai nem is a települések lehetnek, hanem az eddig biztos befutónak számító győri fideszes jelölt, Dézsi Csaba András.

Számos, hagyományosan kapitalista ország lakosságának többsége igennel válaszol erre a kérdésre egy friss felmérés szerint. Mutatjuk a kutatás eredményeit!

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Az év legjobb bulija január 22-én szerdán. Reggeltől hajnalig!

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás