+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. június 30. vasárnap, 19:14
Most több bizottság is foglalkozik a klímavédelemmel, de a balosok szerint jó lenne, ha valaki csak ezzel foglalkozna.

Az Európai Parlament baloldali frakciója (GUE/NGL) egy, az éghajlatra szakosodott vészhelyzeti parlamenti bizottság felállítására tett javaslatot, amely a következő öt évben hangsúlyosabban irányítaná zöld témákra a figyelmet. A kezdeményezésről az Euractiv számolt be, eszerint a baloldali GUE/NGL-frakció azt javasolta, hogy az új bizottság hasonló legyen azokhoz a csoportokhoz, mint amilyeneket a múltban hoztak létre, például hogy kivizsgálják a LuxLeaks pénzügyi botrányt, vagy a német autógyártók dízelbotránytá.

 

Az éghajlati katasztrófát jelenleg a Környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszerbiztonsági bizottság (ENVI) kezeli, de mint neve is mutatja, a 69 tagú testület mindennel is foglalkozik, a műanyagok és a vegyi anyagok kezelésétől kezdődően el egészen a betegségmegelőzésig és az élelmiszerbiztonságig.

 

Más bizottságok, úgy mint az Ipari, kutatási és energiaügyi bizottság (ITRE), a Közlekedésügyi és idegenforgalmi bizottság (TRAN), vagy a Mezőgazdasági és vidékfejlesztési (AGRI) is foglalkoznak különböző mértékben az éghajlat-politikával. Ezért szeretné a GUE/NGL, ha az Európai Parlament egy fókuszáltabb bizottságot hozna létre.

 

„Első kezdeményezéseink […] egyikét az ökoszociális válságra szeretnénk összpontosítani” – nyilatkozta Sira Rego spanyol európai parlamenti képviselő, a baloldali frakció tagja, aki elmondta, hogy a frakcióvezetők első találkozóján fel fogják vetni a problémát. „Ez egy alapkérdés, amelynek napirenden kell szerepelnie.” A GUE/NGL más frakciókkal is kapcsolatba lépett, amelyek hajlandóak támogatni a javaslatot. „Abszolút konszenzusnak kell lennie” – állítja Rego. A javaslatot így is, úgy is be fogják nyújtani a Parlament elé, amely már a jövő héten, az első parlamenti ülésen szavazhat a bizottság létrehozásáról.

 

Az ötlet valószínűleg széles körű támogatást fog kapni, mivel a frakciók többsége a környezetvédelmi irányelveket előnyben részesíti a következő öt évről szóló tervezeteiben.

 

Ha bárki úgy dönt, hogy nem támogatja az ötletet, annak „meg kell magyaráznia, miért”

 

– figyelmeztet Rego, aki a más frakciókkal való szövetségek építésének szükségességét is kiemeli, mivel szerinte Európa éghajlati vészhelyzetben van, és hangsúlyozta, hogy „a bolygó megmentése józan ész kérdése, még a konzervatív erők számára is”.

 

A Greenpeace összeurópai szervezet is úgy véli, hogy a most alakuló parlament

 

„nem hagyhatja egyszerűen az Európai Bizottságra” a kérdést,

 

és javasolta, hogy a létrehozott bizottság feladatai között éves kibocsátáscsökkentési javaslatok nyilvánossá tétele is szerepeljen.

 

Az európai Éghajlatváltozási Cselekvési Hálózat (Climate Action Network Europe, CAN) vezetője, Wendel Trio szerint is nagyon hasznos lehetne egy ilyen bizottság. Hozzátette azonban, hogy csak akkor fog működni, ha erős hatáskörrel rendelkezik az éghajlatváltozást befolyásoló valamennyi jogszabály meghozatalára, úgy az adózásra, mint a mezőgazdaságra és a kereskedelemre, amely területekre figyelmet kell fordítani.

 

Egy új bizottság létrejötte azonban olyan hatalmi harchoz is vezethet, mint amit a Parlament környezetvédelmi és energiaügyi bizottságai között láthattunk év elején. Mindkét bizottság azt állította, hogy a Bizottság éghajlatváltozási tervezetének gyakorlatba ültetése saját területükön belül van. Ezt elkerülendő, egy éghajlattal foglalkozó vészhelyzeti bizottságnak konkrétan körvonalazható hatáskört kellene megszabni.

 

Az EU jelenleg zárolta az Európai Bizottság stratégiájáról szóló tárgyalásokat, amely 2050-re klímasemlegessé tenné Európát. Az utolsó tanácsi csúcstalálkozón lehetetlennek látszott, hogy most el lehessen fogadni, de az év végéig vagy 2020 elején várható újratárgyalása. A finn elnökség legalábbis nagyon szeretné összehozni.

 

Egyre több ország döntött úgy, hogy kiemelten fontos üggyé teszi az éghajlati katasztrófát, és klímavészhelyzetet hirdetnek: Kanada, Franciaország, Írország és az Egyesült Királyság is így tett, valamint New York városa  is csütörtökön (június 27-én) csatlakozott a sorba. Állásfoglalásuk azonban megkérdőjelezhető, tekintve hogy a fent említett négy országnak még mindig több mint 23 milliárd eurós üzletet jelent a fosszilis tüzelőanyagok kiaknázása.

 

FOTÓ: Rovaniemi/pxhere.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Szombattól korlátozás nélkül utazhatnak a beoltott magyarok és csehek a két ország között, jelentette be Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás