+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. június 10. hétfő, 11:56
A finnek úgy gondolják, hogy ha már úgyis ők lesznek az EU soros elnökei, tető alá is hozzák a megállapodást.

A nemrégiben megválasztott finn kormány bejelentette, hogy az ország képes lesz 2035-re karbonsemlegessé válni – írja az Euractiv. A finnek júliusban fogják átvenni Romániától az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és ennek nagy tervekkel vágnak neki.

 

A finnek bejelentése messze az egyik legkomolyabb vállalás, amit egy EU-s ország tesz. A kormány azt mondja, új technológiákat fognak bevetni, növelni fogják az erdők és vizes élőhelyek mértékét is. Az új, 2035-ös cél azt jelenti, hogy meg kell változtatniuk a törvényeiket: előzőleg a finnek 2045-re vállalták a klímasemlegességet, most a törvényt úgy akarják megváltoztatni, hogy

 

2050-re konkrétan nullára csökkenjen a károsanyag-kibocsátásuk.

 

A finnek áprilisban a választáson megmutatták, hogy fontos nekik a klímaváltozás témája, a zöldek ugyanis a második legtöbb szavazatot kapták. Az új kormánynak így elég erős legitimitása van a problémának magasabb prioritást adni.  

 

Pótolják Románia mulasztását

 

Jó hír lehet ez az európai zöld pártoknak és szervezeteknek, tekintve, hogy Finnország az EU-elnökséget attól a Romániától veszi át, aki nem nagyon sürgette az előrelépést abban, hogy a felek tárgyalóasztalhoz üljenek, és megállapodjanak a 2050-as teljes EU-s klímasemlegességben. 

 

Holott valamit tenni kellett volna: az Európai Bizottság tavaly novemberben javasolta ezt a párizsi klímaegyezményben foglaltak alapján.

 

Az uniós kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanácsnak egyelőre kisebb gondja is nagyobb annál, hogy most ezzel foglalkozzon, tekintve, hogy az EP-választás után a következő ötéves uniós ciklusra a Bizottság, az Európai Központi Bank és a Tanács elnökéről is meg kell egyezniük. Egyes tagállamok azonban nagyon is fontosnak tartják, hogy mielőbb megegyezzenek a klíma terén is.

 

A finnek két EU-csúcsot fognak tartani, egyet októberben, és egyet decemberben, vagyis erőltetni fogják, hogy a kérdés felkerüljön az EU- vezetők asztalára. Finnország nagyon szeretné, ha összehozhatna egy megállapodást az EU-s elnöksége alatt, és a kormány képesnek is érzi magát erre: ez a harmadik EU-elnökségük, és országuk 25 éves csatlakozási évfordulója is idén lesz.

 

Mi volt eddig?

 

2014 októberében volt először jelentős eredmény az ügyben, akkor egy csúcson a vezetők zöld utat adtak az EU új klímaváltozási és energetikai szabályozásához. Akkor mindenki egyetértett a cselekvés szükségességében, de később jöttek a bajok. Amikor Herman Van Rompuy, a Tanács akkori elnöke találkozókat szervezett az EU-s vezetőkkel, azok elkezdték aggodalmukat kifejezni.

 

Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy egyre több ország meri bevállalni a 2050-es klímasemlegesség elérését, hiszen egyre több helyen törnek előre a zöldek, és a szavazók felhatalmazzák őket egy bátrabb fellépésre. Azért még sokan aggódnak, vajon megvalósítható-e konkrétan a cél elérése.

 

A németek álláspontja kardinális a kérdésben, Angela Merkel kancellár azonban nemrég bejelentette, csatlakoznak ahhoz a legalább kilenc országhoz, akik egy egyezmény aláírását sürgetik. Azt azonban fontos kiemelni, hogy az EU nem azt tervezi, hogy minden országa klímasemleges lesz, hanem, hogy összességében karbonsemleges lesz. Vagyis

 

ha egyes országok nagyobb mértékben csökkentik a károsanyag-kibocsátást, az egyben azt is jelenti, hogy más országoknak már kevésbé kell ezt tennie ahhoz, hogy az EU klímasemleges legyen.

 

A finnek úgy gondolhatják, ha meggyőzik a németeket, a többiek követni fogják őket. A franciák, a spanyolok és az Egyesült Királyság már jelezte, hogy ők benne lennének a megállapodásban, és egyesek úgy kalkulálnak, hogy az olaszok is szívesebben aláírnának egy egyezményt, ha azt nem Emmanuel Macron francia elnök, hanem a finnek hoznák össze.

 

A 2015-ös párizsi klímaegyezményben az aláírók azt vállalták, hogy 2020-ig bemutatják a terveiket a 2050-es klímaesemlegesség elérésére nézve.

 

FOTÓ: Rovaniemi / pxhere.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kik szavazhatnak az önkormányzati választáson? Mi kell ahhoz, hogy ajánlhasd a kedvenc polgármesterjelöltedet? Tudsz-e máshol szavazni, mint a lakóhelyed? Összeszedtük.

Ez pedig nem jó jel a német ipari teljesítményre nagyban alapozó magyar gazdaságnak sem.

Az '56-os magyar szabadságharc leveréséről is ismert Ivan Konyev szobrát vörös festékkel öntötték le, a polgármester szerint maradhat úgy, ahogy van.

Ez a fotó önmagában érdekes képet fest a kapitalizmusról.

Meg sem jelentek annak a szerzőnek a könyvei, aki a KSH közben eltűnt adatai szerint a legnagyobb példányszámban jelent meg Magyarországon.

A hét kérdése

Miből néznéd ki, hogy valójában nem is létezik? Vagy mi az, amiről kifejezetten szeretnéd, hogy ne létezzen? Szavazz, és kiderül, mekkora a klubod!

Azért ide elnéznénk

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Beszéddel is készül. Augusztus 24-én, a pesti Jelen bisztróban.

Dumbledore wouldn't let this happen. Augusztus 31-én délután, Budapesten.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás