+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. június 10. hétfő, 11:56
A finnek úgy gondolják, hogy ha már úgyis ők lesznek az EU soros elnökei, tető alá is hozzák a megállapodást.

A nemrégiben megválasztott finn kormány bejelentette, hogy az ország képes lesz 2035-re karbonsemlegessé válni – írja az Euractiv. A finnek júliusban fogják átvenni Romániától az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és ennek nagy tervekkel vágnak neki.

 

A finnek bejelentése messze az egyik legkomolyabb vállalás, amit egy EU-s ország tesz. A kormány azt mondja, új technológiákat fognak bevetni, növelni fogják az erdők és vizes élőhelyek mértékét is. Az új, 2035-ös cél azt jelenti, hogy meg kell változtatniuk a törvényeiket: előzőleg a finnek 2045-re vállalták a klímasemlegességet, most a törvényt úgy akarják megváltoztatni, hogy

 

2050-re konkrétan nullára csökkenjen a károsanyag-kibocsátásuk.

 

A finnek áprilisban a választáson megmutatták, hogy fontos nekik a klímaváltozás témája, a zöldek ugyanis a második legtöbb szavazatot kapták. Az új kormánynak így elég erős legitimitása van a problémának magasabb prioritást adni.  

 

Pótolják Románia mulasztását

 

Jó hír lehet ez az európai zöld pártoknak és szervezeteknek, tekintve, hogy Finnország az EU-elnökséget attól a Romániától veszi át, aki nem nagyon sürgette az előrelépést abban, hogy a felek tárgyalóasztalhoz üljenek, és megállapodjanak a 2050-as teljes EU-s klímasemlegességben. 

 

Holott valamit tenni kellett volna: az Európai Bizottság tavaly novemberben javasolta ezt a párizsi klímaegyezményben foglaltak alapján.

 

Az uniós kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanácsnak egyelőre kisebb gondja is nagyobb annál, hogy most ezzel foglalkozzon, tekintve, hogy az EP-választás után a következő ötéves uniós ciklusra a Bizottság, az Európai Központi Bank és a Tanács elnökéről is meg kell egyezniük. Egyes tagállamok azonban nagyon is fontosnak tartják, hogy mielőbb megegyezzenek a klíma terén is.

 

A finnek két EU-csúcsot fognak tartani, egyet októberben, és egyet decemberben, vagyis erőltetni fogják, hogy a kérdés felkerüljön az EU- vezetők asztalára. Finnország nagyon szeretné, ha összehozhatna egy megállapodást az EU-s elnöksége alatt, és a kormány képesnek is érzi magát erre: ez a harmadik EU-elnökségük, és országuk 25 éves csatlakozási évfordulója is idén lesz.

 

Mi volt eddig?

 

2014 októberében volt először jelentős eredmény az ügyben, akkor egy csúcson a vezetők zöld utat adtak az EU új klímaváltozási és energetikai szabályozásához. Akkor mindenki egyetértett a cselekvés szükségességében, de később jöttek a bajok. Amikor Herman Van Rompuy, a Tanács akkori elnöke találkozókat szervezett az EU-s vezetőkkel, azok elkezdték aggodalmukat kifejezni.

 

Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy egyre több ország meri bevállalni a 2050-es klímasemlegesség elérését, hiszen egyre több helyen törnek előre a zöldek, és a szavazók felhatalmazzák őket egy bátrabb fellépésre. Azért még sokan aggódnak, vajon megvalósítható-e konkrétan a cél elérése.

 

A németek álláspontja kardinális a kérdésben, Angela Merkel kancellár azonban nemrég bejelentette, csatlakoznak ahhoz a legalább kilenc országhoz, akik egy egyezmény aláírását sürgetik. Azt azonban fontos kiemelni, hogy az EU nem azt tervezi, hogy minden országa klímasemleges lesz, hanem, hogy összességében karbonsemleges lesz. Vagyis

 

ha egyes országok nagyobb mértékben csökkentik a károsanyag-kibocsátást, az egyben azt is jelenti, hogy más országoknak már kevésbé kell ezt tennie ahhoz, hogy az EU klímasemleges legyen.

 

A finnek úgy gondolhatják, ha meggyőzik a németeket, a többiek követni fogják őket. A franciák, a spanyolok és az Egyesült Királyság már jelezte, hogy ők benne lennének a megállapodásban, és egyesek úgy kalkulálnak, hogy az olaszok is szívesebben aláírnának egy egyezményt, ha azt nem Emmanuel Macron francia elnök, hanem a finnek hoznák össze.

 

A 2015-ös párizsi klímaegyezményben az aláírók azt vállalták, hogy 2020-ig bemutatják a terveiket a 2050-es klímaesemlegesség elérésére nézve.

 

FOTÓ: Rovaniemi / pxhere.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az biztos, hogy 2020-ban soha nem látott számú embernek kerül be a mindennapi életébe az online piálás a haverokkal. De igazából van ennek bármi értelme? Leteszteltük!

Ugyanazzal a kanállal áldoztattak végig híveket, miközben a koronavírus a nyállal terjed leginkább. Megkérdeztük, hogy csinálják ezt a magyarországi ortodoxok.

A brit egészségügyi rendszernek legalább húszezer ilyen készülékre lenne szüksége, a kényszerűségből nem versenyző csapatok segíthetnek be.

Vlagyimir Putyin szóvivője maga erősítette meg, hogy az elnöki hivatalból is pozitív lett egy ember tesztje. A sajtó tud.

Az érkező magyar kamionosokra 14 nap karantén vár mostantól, akkor is, ha nem mutatják koronavírus gyanúját.

A britek heteken belül házilag is tesztelhetik, megfertőződtek-e a koronavírussal. Elérhető lesz-e ilyen teszt Magyarországon is? Egyáltalán van értelme?

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Március 28-án fél 9-től kapcsolj le mindent otthon: környezetvédelemnek és digitális detoxnak is jó.

Bulizz virtuálisan fél Béccsel március 28-án éjszaka, ingyen!

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás