+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. április 21. szerda, 13:52
Szerda hajnalban a három uniós intézmény, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, illetve az Európai Unió Tanácsa megállapodott a Bizottság klímarendelet-javaslatáról. Ez alapján 2030-ig 55 százalékkal csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátását az EU-ban, míg 2050-re már elérnék a klímasemlegességet, később pedig már a „negatív kibocsátást”. De mi áll a javaslatban, és mit jelent ez a bolygónkra nézve?

Hosszú, tizennégyórás tárgyalás után szerda hajnalban egy sajtóközleményt adott ki az Európai Bizottság, amiben üdvözlik az Európai Parlament és a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsa döntését, miszerint

 

megegyeztek az európai klímarendelet-javaslatról.

 

De mi is ez a javaslat?

 

Az európai klímarendelet nem összetévesztendő a német Ursula von der Leyen vezette Bizottság Green Dealjével, ugyanis míg előbbi a klímacélokat határozza meg, utóbbi egy összefogó akcióterv, aminek része többek között ez az európai klímarendelet is.

 

A szerda hajnalban tárgyalt javaslatot még a Bizottság nyújtotta be 2020 márciusában, és a két jogalkotó szerv, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa kedd este tárgyalt annak tartalmáról. Ugyan még sem a Parlamentben, se a Tanácsban nem szavaztak róla – így hivatalosan még nem fogadták el –,

 

de már mindenki tényként kezeli annak elfogadását és tartalmát.

 

A Bizottság közleménye szerint az európai klímarendelet az alábbiakat tartalmazza:

 

+ 2030-ig a nettó károsanyag-kibocsátást legalább 55 százalékra csökkentik az 1990-es évhez képest;

 

+ a Bizottságnak egy ambiciózusabb LULUCF-rendeletet (land of use, forestry regulation – termőföldek, illetve erdőhasználatról szóló rendelet) kell elfogadnia, amit 2021 júniusában fog bemutatni;

 

+ az EU elkötelezett, hogy 2050 után elérik a „negatív kibocsátást”, azaz a légkörből kivonják, illetve megkötik a szén-dioxidot;

 

+ létrehoznak egy tudósokból álló, az éghajlatváltozással foglalkozó tudományos tanácsadó testületet, amely független tanácsadást nyújt, illetve monitorozza az EU-t;

 

+ az EU az uniós szakpolitikák, illetve a jogalkotás kapcsán figyelembe fogja venni a 2050-re meghatározott klímacélokat, azaz a klímasemlegesség elérését;

 

+ az EU együttműködve a különböző ágazatokkal, ütemtervet fog készíteni, hogy miként érhetőek el a 2050-es klímasemlegességi célok.

 

De mit is jelent ez a valóságban?

 

A tervezetről szóló sikeres tárgyalás után az Európai Parlament sajtótájékoztatót tartott, amin a téma jelentéstevője, a Svéd Szociáldemokrata Párt EP-képviselője, Jytte Guteland, illetve a francia Macron-párti, az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának (ENVI) elnöke, Pascal Canfin beszélt. A két EP-képviselő kicsit több információt árult el a kedd esti, szerda hajnali tárgyalásokról.

 

Guteland szerint ez egy történelmi nap, miután a 14 órás kemény tárgyalások végén sikerült megállapodnia a Bizottságnak, a Tanácsnak és az EP-nek a javaslatról. A svéd EP-képviselő elmondta, hogy nemcsak az elmúlt nap, hanem az elmúlt egy év is egy hosszú, fárasztó tárgyalás volt. Ugyanakkor szerinte a legjobb időben sikerült megállapodni, hiszen a hét második felében tartják majd az EU-USA csúcstalálkozót, és a mostani sikeres tárgyalás szerinte „egy erős üzenet a világnak”.

 

Guteland sikerként értelmezte, hogy a tudományt jobban integrálták a javaslatba, és szerinte egy olyan klímarendeletről sikerült megállapodni, ami „évről évre nőni fog”, mivel a rendeletjavaslatba integrálták a párizsi klímaegyezményt is.

 

A jelentéstevő a legnagyobb sikernek a tudományos tanácsadó testület felállítását tartotta, amiben elmondása szerint 15 klímaszakértő fog majd helyet kapni, akik azt fogják ellenőrizni, hogy az EU jó úton jár-e a vállalt célok teljesítéséhez.

 

PASCAL CANFIN (BALRA) ÉS JYTTE GUTELAN (JOBBRA) TART SAJTÓTÁJÉKOZTATÓT ÁPRILIS 21-ÉN. FOTÓ: ALEXIS HAULOT / EUROPEAN PARLIAMENT

 

Pascal Canfin szerint a javaslat egy igazi „game changer”, hiszen ha a javaslatot elfogadják az EP-ben és a Tanácsban, akkor

 

2022 év végéig legalább 50 EU-s jogszabályt kell módosítani,

 

mivel a javaslat kimondja: az EU-s intézményeknek figyelembe kell venni, hogy az adott jogszabály vagy javaslat ütközik-e az uniós klímacélokkal. Canfin példaként a műanyag használatát, a közös agrárpolitikát, illetve a gazdaságot nevezte meg, és szerinte a mostani javaslat elfogadása egy hatalmas rendszerszintű változást indít el.

 

Canfin újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy mi adja a különbséget aközött, hogy a Bizottság 55 százalékos csökkentésről, míg a sajtótájékoztatón a két EP-képviselő 57 százalékos károsanyag-kibocsátás csökkentésről beszélt. Canfin elmondta, hogy a soros elnökséget ellátó Portugáliának nem sikerült meggyőznie az Európai Tanácsban a többi tagállamot, ezért maradt a szövegezésben az 55 százalék, de a tárgyaló felek megegyeztek abban, hogy ennél nagyobb mértékben szeretnék 2030-ig csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. „Ha olvassák a javaslatot, biztosan fejfájást fog majd okozni önöknek, de ez volt az egyetlen megoldás”  – szabadkozott az EP-képviselő.

 

Szerinte ezenkívül fontos a „klíma ellensúly”, azaz, hogy a jövőben

 

a Bizottság csak olyan javaslatot nyújthat be, ami nem megy szembe a klímarendelettel,

 

vagy ha igen, akkor meg kell magyaráznia, hogy miért. De Canfin azt ígérte, hogy ez „egy nagyon bonyolult feladat lesz a Bizottság számára”.

 

A két EP-képviselő, arra a kérdésre, hogy a tagállamokat miként fogják kötelezni a célok betartására, azt válaszolták, hogy a Bizottság fogja ellenőrizni, hogy a tagállamok betartják-e a vállalt célokat. Ha pedig egy tagállam ezeket megsérti, az különböző szankciókat vonhat maga után – ugyanakkor a lehetséges szankciókról egy új jogszabályban fognak dönteni.

 

Akkor megmenekült a bolygónk?

 

Ugyan jelenleg még csak egy javaslatról van szó, de az, hogy egy trialóguson már megegyezett a három EU-s intézmény, előrevetíti, hogy ebben a formában el fogják fogadni a javaslatot. (Arról, hogy mi is ez a trialógus, bővebben itt magyarázzuk el.)

 

Canfin elmondta, hogy az EP-ben előre felmérték, hogy mekkora támogatottsága lenne így a javaslatnak, és mindegyik frakcióban többségben vannak azok, akik megszavaznák a javaslatot. „Kétlem, hogy ez a későbbiekben megváltozna” – válaszolta újságírói kérdésre az ENVI-bizottság elnöke, ugyanakkor azt elmondta, hogy a Tanács nevében nem tud nyilatkozni.

 

Az Európai Parlament még 2020 októberében szavazott arról, hogy a tárgyalások során az EP milyen álláspontot képviseljen. Az EP akkor például úgy döntött, hogy számukra 2030-ig nem az eredeti 55 százalékos javaslat, hanem 60 százalékos károsanyagkibocsátás-csökkentés lenne elfogadható, azonban szerda kora hajnalban végül 55 százalékban állapodtak meg a tárgyalók.

 

Vágó Gábor, LMP-s politikus, az Európai Zöldek kampányfelelőse az EP októberi döntése után az Azonnalinak azt nyilatkozta, hogy vannak olyan klímamodellek, amik szerint ha 2030-ig az 1990-es szinthez képest 65 százalékkal csökkentjük a kibocsátást globális szintén, akkor 66 százaléka az esélye annak, hogy 2050-ig sikerül a globális átlaghmérséklet emelkedését a kritikus 1,5 Celsius-fok alatt tartani, viszont

 

Vágó szerint az 55 százalékos céllal a modellek alapján az is kétséges, hogy az átlaghőmérséklet emelkedését 2 fok alatt tudjuk-e tartani.

 

 Ugyanakkor azt Vágó megjegyezte: ez még így is nagyobb, mint a korábbi 40 százalékos vállalás.

 

Azonban nem mindenki látja így. Jávor Benedek, a Párbeszéd zöldpolitikusa és volt EP-képviselője – ahogy azt októberben az Azonnalinak elmondta –: úgy véli, hogy

 

az 55 százalékos csökkentéssel sem lehetetlen teljesíteni a párizsi egyezményben foglalt klímacél elérését,

 

és szerinte az EP részben a tárgyalási pozícióinak az erősítése miatt szavazta meg a 60 százalékot, mert így nehezebb lenne a javaslat által szorgalmazott 55 százalék alá menni. A korábbi EP-képviselő úgy látta, hogy az 55 százalékos csökkentéssel sem lehetetlen feladat a kijelölt célokat teljesíteni, de ez nagyban függ attól, hogy az Unión kívül a többi ország milyen klímacélokat vállal és milyen erőfeszítéseket fog majd tenni.

 

NYITÓKÉP:  Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás