Az Energia Charta Egyezményt még az 1990-es évek elején írták alá, azért hogy megvédjék az olaj- és gázipari vállalatokat.

Emmanuel Macron kormánya a gázolaj adóját emelte, de a repülésén nem változtatott – progresszív zöld-adózás lehet a megoldás.

Október 31-én kezdődik az ENSZ 26. klímacsúcsa Glasgowban. A két hétig tartó tárgyalás célja nem kicsi, hiszen az országoknak meg kéne állapodniuk, hogy milyen konkrét lépéseket tesznek azért, hogy betartsák a párizsi klímaegyezményben vállaltakat. De mi a probléma a jelenlegi vállalásokkal? Miért fontos a mostani klímacsúcs? És kinek kéne a legtöbbet tenni a klímaváltozás mérsékléséért? Elmagyarázzuk!

Hiába a hangzatos klímacélok és ígéretek, az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a fosszilis tüzelőanyagok használatát egyáltalán nem csökkentik, hanem még növelik is az országok. Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, azonnali és drasztikus lépések szükségesek – fogalmaz a jelentés.

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint azonnali és drasztikus lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy 2050-ig a Föld elérje a klímasemlegességet.

A nagy szennyező országok vezetői közül csak Boris Johnson volt jelen, aki csalódottságát fejezte ki, mert sok jelentős gazdaság nagyon lemaradt fenntarthatóság terén. Az EU energiaügyi tárcavezetői közben szerdán Szlovéniában egyeztetnek a Bizottság klímacsomagjáról.

Augusztus 9-én jelent meg az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének az új jelentése, ami azt vizsgálta, hogy az emberiség miként teljesít a klímaváltozás ellen folytatott harcban. Úgy tűnik, elkerülhetetlen a kritikus 1,5 celsiusfokos emelkedés. Ürge-Vorsatz Diána, a CEU klímakutatója elmondta: a kutatás alapján Közép-Európa az átlagosnál rosszabbul fog járni.

Nemrég fogadta el az Európai Parlament az uniós klímarendeletet, ami arra kötelezi a tagállamokat, hogy 55 százalékkal csökkentsék a széndioxid-kibocsátásukat 2030-ig. Annak ellenére, hogy a többség megszavazta, a zöldek nem elégedettek vele. Michael Bloss német zöld EP-képviselő elmondja, miért.

Szerda hajnalban a három uniós intézmény, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, illetve az Európai Unió Tanácsa megállapodott a Bizottság klímarendelet-javaslatáról. Ez alapján 2030-ig 55 százalékkal csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátását az EU-ban, míg 2050-re már elérnék a klímasemlegességet, később pedig már a „negatív kibocsátást”. De mi áll a javaslatban, és mit jelent ez a bolygónkra nézve?

Ez azért önmagában nem tűnik valószínünek, annak ellenére sem, hogy Donald Trump kiléptette, Joe Biden pedig visszaléptette Amerikát a Párizsi Klímaegyezménybe. Az egyezmény ugyan semmilyen kényszerítő erővel nem rendelkezik, de jelentős hatása lehet, hogy az egyik legnagyobb szereplő újra játékban van. Mutatjuk, miért!