A London Science Museum szén-dioxidot megkötő technológiákat mutat be, amelyben az olajcégnek is érdekeltsége van. Nem ez az első eset, hogy a zöldek támadják, ahogy az olaj- és gázipari szereplők brit kulturális intézményeket támogatnak.
Lehet, hogy tíz év múlva már bánni fogjuk Paks II-t, a megújuló energia pedig már most is olcsóbb, mint az atom. A holland bíróság Shell elleni ítélete később még a cég javára is válhat a piaci versenyben, de a befektetők részéről is egyre nagyobb a nyomás, hogy az olajcégek fenntarthatóvá váljanak – különben kérdéses, hogyan lesz osztalék 2050-ben. Hidi Jánossal, a Cambridge Econometrics elemző- és tanácsadócég fenntartható befektetések menedzserével, a MOL egykori vezető energiaközgazdászával beszélgettünk. Interjú!
Ez azért önmagában nem tűnik valószínünek, annak ellenére sem, hogy Donald Trump kiléptette, Joe Biden pedig visszaléptette Amerikát a Párizsi Klímaegyezménybe. Az egyezmény ugyan semmilyen kényszerítő erővel nem rendelkezik, de jelentős hatása lehet, hogy az egyik legnagyobb szereplő újra játékban van. Mutatjuk, miért!
Az ENSZ adatai alapján csak csepp a tengerben, hogy 2020-ban kevesebbet utaztunk. A tudósok szerint messze vagyunk a klímaváltozás legdrasztikusabb következményeinek elkerülésétől.
Az emberiségnek így is 1,6 Földre lenne szüksége, hogy a természet lépést tarthasson az igényeinkkel, de sikerült három héttel elcsúsztatnunk a túlfogyasztás napját.
Az eddig egyszerűen elpazarolt meleg levegő miatt a metróalagutak hőmérséklete is csökkenni fog, és még olcsóbb is lesz a fűtés az észak-londoniaknak.
Soha nem volt még olyan magas a szén-dioxid koncentrációja, mint tavaly, és ez még nem minden.
Az ENSZ-főtitkár szeptemberre konkrét terveket szeretne látni arra, hogyan csökkentik a kibocsátást egyes országok, de az EU késlekedni látszik.
A finnek úgy gondolják, hogy ha már úgyis ők lesznek az EU soros elnökei, tető alá is hozzák a megállapodást.
Egy új kutatás szerint ha ez így megy tovább, akkor néhány generáció, és ennyi volt az emberiség története.