+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. május 19. vasárnap, 09:39
Egykoron egy országot alkottunk, de nagyon eltávolodtunk. Miközben a nyugat-európai sajtó óriási tévedésben azt írta 2017 őszén, hogy Sebastian Kurz-cal megszületik a Bécs-Budapest-tengely, az alkancellár videóbotrányától hangos hétvégének éppen az a tanulsága: Ausztria nagyon nem Magyarország.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

„Én azt javaslom Európának, ami Ausztriában történik. Európának át kellene vennie az osztrák modellt”

 

– mondta alig két hete Orbán Viktor. Lássuk, mi is az az osztrák modell! A Strache-videó kapcsán öt különbséget mutatunk meg az egykori Monarchia két utódállama között. Meg még egyet.

 

1. Sebastian Kurz egy európai politikus

 

Nem csak a magyar, de sajnos a többi európai ország sajtóját is bejárta 2017 őszén – amikor Sebastian Kurz megnyerte a parlamenti választásokat – az a teljesen téves elemzés, hogy ő lenne az osztrák Orbán. A történelmet teljességgel nem ismerők – mint például a német szocdemek – már arról értekeztek, hogy „visszajött” az egykori monarchia. Ami igencsak nevetséges érv egy kuruc, nacionalista kormányfő, mint Orbán kapcsán, aki politikájával inkább hasonlít Kossuthhoz vagy Károlyi Mihályhoz, mint bármilyen császárhű politikushoz.

 

De ez mindegy. A fő különbség, hogy

 

Sebastian Kurz az elkötelezetten páneurópai osztrák konzervativizmusból jön; egy jól nevelt, viselkedni tudó bécsi úrigyerek, aki azonos szemmagasságban tárgyal a nyugat-európaiakkal – és nem csak sámlin állva ordibál velük, mint Orbán.

 

Amikor még mindenki orbánozta Kurzot, én azt írtam az azóta megszűnt Magyar Nemzetben, hogy „Sebastian Kurz osztrák kancellár elegáns bécsi fiatalemberként, jól szabott öltönyben, kifinomult modorban, okosan megválogatott mondatokkal lépett az európai porondra. Orbán Viktor megmaradt a szélsőjobb szentjének, Sebastian Kurz viszont máris alakítja a kontinens jövőjét”.

 

Ezt bizonyította már külügyminiszterként: a balkáni útvonalat ugyanis nem Orbán állította meg az értelmetlen kerítésével, hanem Kurz, amikor elérte a macedón-görög határzárat.

 

Most pedig kormányfőként bizonyítja: van víziója Európáról, áramvonalasabbá, dinamikusabbá – ahol kell: kisebbé, ahol kell: erősebbé – tenné az Európai Uniót egy új szerződéssel. Ezzel pedig akár éppen azon renitens államok erejét csökkenteni, amelyekhez Orbán Magyarországa is tartozik.

 

2. Kurz Orbánnal ellentétben egy államférfi

 

Orbán két hete a mára megbukott Heinz-Christian Strache társaságában azt mondta: követni kell az osztrák modellt, a jobbközépnek össze kell fognia a jobboldallal. Most attól tekintsünk el, hogy Strache nem jobboldali, hanem szélsőjobboldali – de a kijelentés azért is nevetséges, mert Orbán éppen nem ezt a modellt alkalmazza. Nem összefogott a jobboldallal vagy a szélsőjobboldallal, hanem maga vált azzá.

 

Nagy különbség, hogy Kurz – ahogy mondta szombati sajtótájékoztatóján – sok mindent kénytelen volt lenyelni az FPÖ mellett, de azért mindig is ügyelt arra, hogy a kormány egésze, pláne a Néppárt maga egy centit se csússzon széljobbra, Orbán viszont egy színtiszta szélsőjobboldali programot valósít meg, rasszista nyelvezetet használ, autoriter rendszert épített ki, és mindenkit elhallgattat, aki tőle eltérőt gondol a világról.

 

Kurz visszafogta, ahogy tudta a szélsőjobbot, Orbán viszont elengedte a kutyákat.

 

Kurz tegnap többek között azért jelentett be új választást, mert már nem tudta vállalni a szélsőjobbért a felelősséget – nem átvette a nyelvüket, hanem megálljt parancsolt nekik. Hans Rauscher, a balliberális Der Standard publicistája azt írta még tegnap kora délután, hogy a Strache-videó mutatja majd meg, lett-e végül igazi államférfi Kurz.

 

A döntése, hogy nem marad együtt egy olyan párttal, amelynek elnöke mindenféle oroszokkal lenne kész egyezkedni a sajtó ellen, és korrupciós felárakat, közbeszerzéseket ígérget, azt mutatja: Kurz valóban államférfi.

 

3. Heinz-Christian Strache sem Orbán Viktor

 

Ne feledjük: szombaton Heinz-Christian Strache azért mondott le, mert egy videóban arról beszélt, szívesen hatalmába kerítené az egyik osztrák napilapot, és kész „feláras” közbeszerzéseket osztogatni annak, aki őt megfinanszírozza. De semmiféle ilyen konkrét lépést nem tett. Azonban

 

már annak puszta ténye, hogy ilyen gondolata támadt, végül elsöpörte a hatalomból.

 

Orbán vélhetően lenne annyira okos, hogy nem értekezne ibizai villák mélyén seggrészegen arról, hogy kit is fed a „Mészáros Lőrinc” név, vagy kinek is érdeke a paksi beruházás, esetleg mi is történt a magyar közszolgálati médiával – mert ő nem beszél, hanem cselekszik.

 

Orbán kiépített egy korrupt és autoriter rendszert, ahol az állami pénzek magánzsebekbe vándorolnak, minderről pedig a lakosság nagy része nem is értesülhet, mert felszámolta a közszolgálati médiát, és megszerezte a magánsajtó többségét is.

 

4. Más a társadalmi elvárás

 

Az, hogy Strachénak vissza kellett lépnie ezredannyiért, mint amit Orbán és kormánya kilenc éve művel ezzel az országgal, persze nem Strache mély demokratikus meggyőződéséből fakad – hanem abból, hogy Ausztriában ma is van még közszolgálati média, ma is van még szabad sajtó. És ami a legfontosabb:

 

az osztrák társadalom nagy többsége nem ért egyet azzal a politikával, amit az FPÖ hirdet. Az FPÖ a szavazók legfeljebb negyedét, a Fidesz mára több mint felét meg tudja szólítani.

 

Noha szokás – főleg Németországban – az osztrák társadalmat kritizálni, mondván: nem dolgozta fel a múltját; az, hogy ott egy Sebastian Kurz a kancellár, és az autoriter vagy korrupt gondolat is már bukáshoz vezet – azaz nem várják meg a tettlegességet –, mutatja: Ausztriában megvan az a társadalmi kontroll, amely a magyar társadalom mentális állapota miatt sajnos még hiányzik.

 

5. Van közszolgálati és szabad média

 

El tudjuk képzelni, hogy kikerül egy felvétel, amint fideszes politikusok korrupciós ügyek lehetőségéről beszélnek, és utána az M1 megszakítja a műsorát, és csak ezzel foglalkozik?

 

Eleve ma már Magyarországon a korrupció se hír, nem hogy egy arról való beszélgetés.

 

Az M1 pedig ilyen esetben is csak migránsozna, sorosozna, és minden el lenne hallgatva. Az elmúlt kilenc év egyetlen kormányzati botránya se érte el annyira a közszolgálat ingerküszöbét, hogy műsorát megszakítva csak azzal foglalkozzék.

 

Ausztriában azonban ezt tette az ORF szombaton egész nap.

 

A Kronen Zeitung, amely egy alapvetően kispolgári, sokszor idegenellenes bulvárnapilap, nem propagandalapként állt be Strache mögé, hanem talán a legnagyobb ütést vitte be neki, amikor szombati címlapján az FPÖ végéről írt hatalmas betűkkel.

 

+ 1. És persze minden másban

 

Egészségügytől jóléti államig, Bécs eleganciájától az alpesi táj szépségéig eleve jobb hely Ausztria, mint Magyarország. Van persze, amin nem lehet változtatni,

 

Budapest nem tud olyan kifinomult és elegáns lenni, mint Bécs, és az Alföldre se nőnek majd Alpok – de más téren lehet változni,

 

elvégre Ausztria se indult egészen eltérő társadalmi háttérből, a korrupciónak vagy a szélsőjobboldaliságnak náluk is mély gyökerei, nagy hagyományai vannak.

 

Olvass még többet Techet Pétertől az Azonnalin!

 

NYITÓKÉP: HC Strache cigizik Orbán Viktor és fideszesek társaságában budapesti látogatásakor (Orbán Viktor / Facebook)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Közös közleményben jelentette be Mirkóczki Ádám és a Jobbik, hogy Eger összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere kilép a pártból. Hangsúlyozzák: nem azért, amiért mostanság mások.

Az USR képviselője erdélyi magyar szélsőségeseket emlegetett a székely autonómiatörekvésekkel összefüggésben, de a Momentum egyelőre nem szakítja meg a kapcsolatot román testvérpártjával.

Az ozorai alapszervezet indoklása szerint Jakab
Péter Jobbik-elnök és köre többet ártott a pártnak, mint bárki az elmúlt években.

Ugyanakkor jó hír, hogy
már 2160 gyógyult van.

A tengerpart idén kilőve, a Balatont pedig már unod? Ne aggódj, egy csomó jó hely van még Magyarországon, ahol kényelmesen eltölthetsz egy hetet. Például Kecskeméten!

Az Azonnali mindenajánlója végre kicsit kinyílhat a világra, és az otthon fogyasztható termékek mellett már kicsit azt is javasolhatjuk, hogy menj ki a lakásból, és nézd meg, mit csinál a többi ember!

Harminc év után először fordul elő, hogy az emberek nem gyűlhetnek össze Hongkongban a közös virrasztásra. De miért olyan érzékeny téma ez most?

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás