+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. május 19. vasárnap, 09:39
Egykoron egy országot alkottunk, de nagyon eltávolodtunk. Miközben a nyugat-európai sajtó óriási tévedésben azt írta 2017 őszén, hogy Sebastian Kurz-cal megszületik a Bécs-Budapest-tengely, az alkancellár videóbotrányától hangos hétvégének éppen az a tanulsága: Ausztria nagyon nem Magyarország.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

„Én azt javaslom Európának, ami Ausztriában történik. Európának át kellene vennie az osztrák modellt”

 

– mondta alig két hete Orbán Viktor. Lássuk, mi is az az osztrák modell! A Strache-videó kapcsán öt különbséget mutatunk meg az egykori Monarchia két utódállama között. Meg még egyet.

 

1. Sebastian Kurz egy európai politikus

 

Nem csak a magyar, de sajnos a többi európai ország sajtóját is bejárta 2017 őszén – amikor Sebastian Kurz megnyerte a parlamenti választásokat – az a teljesen téves elemzés, hogy ő lenne az osztrák Orbán. A történelmet teljességgel nem ismerők – mint például a német szocdemek – már arról értekeztek, hogy „visszajött” az egykori monarchia. Ami igencsak nevetséges érv egy kuruc, nacionalista kormányfő, mint Orbán kapcsán, aki politikájával inkább hasonlít Kossuthhoz vagy Károlyi Mihályhoz, mint bármilyen császárhű politikushoz.

 

De ez mindegy. A fő különbség, hogy

 

Sebastian Kurz az elkötelezetten páneurópai osztrák konzervativizmusból jön; egy jól nevelt, viselkedni tudó bécsi úrigyerek, aki azonos szemmagasságban tárgyal a nyugat-európaiakkal – és nem csak sámlin állva ordibál velük, mint Orbán.

 

Amikor még mindenki orbánozta Kurzot, én azt írtam az azóta megszűnt Magyar Nemzetben, hogy „Sebastian Kurz osztrák kancellár elegáns bécsi fiatalemberként, jól szabott öltönyben, kifinomult modorban, okosan megválogatott mondatokkal lépett az európai porondra. Orbán Viktor megmaradt a szélsőjobb szentjének, Sebastian Kurz viszont máris alakítja a kontinens jövőjét”.

 

Ezt bizonyította már külügyminiszterként: a balkáni útvonalat ugyanis nem Orbán állította meg az értelmetlen kerítésével, hanem Kurz, amikor elérte a macedón-görög határzárat.

 

Most pedig kormányfőként bizonyítja: van víziója Európáról, áramvonalasabbá, dinamikusabbá – ahol kell: kisebbé, ahol kell: erősebbé – tenné az Európai Uniót egy új szerződéssel. Ezzel pedig akár éppen azon renitens államok erejét csökkenteni, amelyekhez Orbán Magyarországa is tartozik.

 

2. Kurz Orbánnal ellentétben egy államférfi

 

Orbán két hete a mára megbukott Heinz-Christian Strache társaságában azt mondta: követni kell az osztrák modellt, a jobbközépnek össze kell fognia a jobboldallal. Most attól tekintsünk el, hogy Strache nem jobboldali, hanem szélsőjobboldali – de a kijelentés azért is nevetséges, mert Orbán éppen nem ezt a modellt alkalmazza. Nem összefogott a jobboldallal vagy a szélsőjobboldallal, hanem maga vált azzá.

 

Nagy különbség, hogy Kurz – ahogy mondta szombati sajtótájékoztatóján – sok mindent kénytelen volt lenyelni az FPÖ mellett, de azért mindig is ügyelt arra, hogy a kormány egésze, pláne a Néppárt maga egy centit se csússzon széljobbra, Orbán viszont egy színtiszta szélsőjobboldali programot valósít meg, rasszista nyelvezetet használ, autoriter rendszert épített ki, és mindenkit elhallgattat, aki tőle eltérőt gondol a világról.

 

Kurz visszafogta, ahogy tudta a szélsőjobbot, Orbán viszont elengedte a kutyákat.

 

Kurz tegnap többek között azért jelentett be új választást, mert már nem tudta vállalni a szélsőjobbért a felelősséget – nem átvette a nyelvüket, hanem megálljt parancsolt nekik. Hans Rauscher, a balliberális Der Standard publicistája azt írta még tegnap kora délután, hogy a Strache-videó mutatja majd meg, lett-e végül igazi államférfi Kurz.

 

A döntése, hogy nem marad együtt egy olyan párttal, amelynek elnöke mindenféle oroszokkal lenne kész egyezkedni a sajtó ellen, és korrupciós felárakat, közbeszerzéseket ígérget, azt mutatja: Kurz valóban államférfi.

 

3. Heinz-Christian Strache sem Orbán Viktor

 

Ne feledjük: szombaton Heinz-Christian Strache azért mondott le, mert egy videóban arról beszélt, szívesen hatalmába kerítené az egyik osztrák napilapot, és kész „feláras” közbeszerzéseket osztogatni annak, aki őt megfinanszírozza. De semmiféle ilyen konkrét lépést nem tett. Azonban

 

már annak puszta ténye, hogy ilyen gondolata támadt, végül elsöpörte a hatalomból.

 

Orbán vélhetően lenne annyira okos, hogy nem értekezne ibizai villák mélyén seggrészegen arról, hogy kit is fed a „Mészáros Lőrinc” név, vagy kinek is érdeke a paksi beruházás, esetleg mi is történt a magyar közszolgálati médiával – mert ő nem beszél, hanem cselekszik.

 

Orbán kiépített egy korrupt és autoriter rendszert, ahol az állami pénzek magánzsebekbe vándorolnak, minderről pedig a lakosság nagy része nem is értesülhet, mert felszámolta a közszolgálati médiát, és megszerezte a magánsajtó többségét is.

 

4. Más a társadalmi elvárás

 

Az, hogy Strachénak vissza kellett lépnie ezredannyiért, mint amit Orbán és kormánya kilenc éve művel ezzel az országgal, persze nem Strache mély demokratikus meggyőződéséből fakad – hanem abból, hogy Ausztriában ma is van még közszolgálati média, ma is van még szabad sajtó. És ami a legfontosabb:

 

az osztrák társadalom nagy többsége nem ért egyet azzal a politikával, amit az FPÖ hirdet. Az FPÖ a szavazók legfeljebb negyedét, a Fidesz mára több mint felét meg tudja szólítani.

 

Noha szokás – főleg Németországban – az osztrák társadalmat kritizálni, mondván: nem dolgozta fel a múltját; az, hogy ott egy Sebastian Kurz a kancellár, és az autoriter vagy korrupt gondolat is már bukáshoz vezet – azaz nem várják meg a tettlegességet –, mutatja: Ausztriában megvan az a társadalmi kontroll, amely a magyar társadalom mentális állapota miatt sajnos még hiányzik.

 

5. Van közszolgálati és szabad média

 

El tudjuk képzelni, hogy kikerül egy felvétel, amint fideszes politikusok korrupciós ügyek lehetőségéről beszélnek, és utána az M1 megszakítja a műsorát, és csak ezzel foglalkozik?

 

Eleve ma már Magyarországon a korrupció se hír, nem hogy egy arról való beszélgetés.

 

Az M1 pedig ilyen esetben is csak migránsozna, sorosozna, és minden el lenne hallgatva. Az elmúlt kilenc év egyetlen kormányzati botránya se érte el annyira a közszolgálat ingerküszöbét, hogy műsorát megszakítva csak azzal foglalkozzék.

 

Ausztriában azonban ezt tette az ORF szombaton egész nap.

 

A Kronen Zeitung, amely egy alapvetően kispolgári, sokszor idegenellenes bulvárnapilap, nem propagandalapként állt be Strache mögé, hanem talán a legnagyobb ütést vitte be neki, amikor szombati címlapján az FPÖ végéről írt hatalmas betűkkel.

 

+ 1. És persze minden másban

 

Egészségügytől jóléti államig, Bécs eleganciájától az alpesi táj szépségéig eleve jobb hely Ausztria, mint Magyarország. Van persze, amin nem lehet változtatni,

 

Budapest nem tud olyan kifinomult és elegáns lenni, mint Bécs, és az Alföldre se nőnek majd Alpok – de más téren lehet változni,

 

elvégre Ausztria se indult egészen eltérő társadalmi háttérből, a korrupciónak vagy a szélsőjobboldaliságnak náluk is mély gyökerei, nagy hagyományai vannak.

 

Olvass még többet Techet Pétertől az Azonnalin!

 

NYITÓKÉP: HC Strache cigizik Orbán Viktor és fideszesek társaságában budapesti látogatásakor (Orbán Viktor / Facebook)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Jelenleg ugyanis a legtöbb országból 10 napos kötelező karantén várna a szurkolókra. A döntőt, illetve a két elődöntőt is Londonban fogják megrendezni.

A cseh magánvasút, a RegioJet után a MÁV is újraindítja dalmáciai nyaralóvonatait. De melyik társasággal éri meg jobban Dalmáciába utazni?

A kérdés, hogy a koronavírus különböző variánsai vagy a vakcina gyenge felépítése miatt nem érte el a WHO által előírt 50 százalékos hatékonyságot. Ha az előbbi, akkor a többi mRNS-vakcina hatékonysága kapcsán is kérdések merülhetnek fel.

A világ egyik legjobb kapusa, Gianluigi Buffon nem gazdag sejkekhez megy levezetni, hanem visszatér nevelőcsapatába, ahol 1995-ben kezdte legendás karrierjét.

Tanulságok az első fordulóból, Christian Eriksen, Ronaldo és a kólarészvények, lelátói homofóbia: itt az első Szotyizó már podcastban is!

Jeff Bezos cégbirodalma ugyanis a kizsákmányolás zászlóshajója is egyben. Eddig 10 ezer szignó.

A baj akkor lesz nagyon nagy, ha mi, ellenzékiek is ki akarjuk egymást rekeszteni, csak azért, mert nem mindenről gondolkodunk ugyanúgy, írta.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás