+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. május 8. szerda, 08:02
A románok egyszer csak elkezdtek építkezni egy olyan katonai temetőbe, amire a székelyek nagyon érzékenyek, és emiatt áll a bál.

Néhány napja röppent fel a hír, hogy magyar katonasírok közé kezdett építkezni a Bákó megyei, román lakosságú Dormánfalva (Dărmănești) község önkormányzata, azaz a székely lakosságú, Hargita megyei Csíkszentmártonhoz tartozó Úz-völgyébe, hogy emléket állítsanak az ott elesett világháborús román katonáknak.

 

 

Igen ám, csakhogy a magyarok azt mondják, erre semmilyen joguk nem volt, ugyanis a terület mindig is magyar kegyhely volt, és államközi egyezmény is szavatolja ezeknek a tiszteletben tartását, továbbá nincsenek is ott eltemetve román katonák. Az eset egy hete tartja lázban az erdélyi magyar közvéleményt, és az ügyben már Szijjártó Péter, a magyar külügyminiszter is igyekezett megoldást találni.

 

Tiltott székely temető

 

Az esetről először a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület számolt be a közösségi médiában, mondván, a moldvai önkormányzat egy hatalmas ortodox keresztet állított fel, és ezt már május 17-én, egy nagyszabású katonai felvonulás keretében fogják fel fogják avatni.   

 

Úz-völgye Székelyföld egyik legkeletibb, mára elnéptelenedett települése. A terület közigazgatásilag Csíkszentmárton községhez tartozik, bár távolságra közelebb fekszik a már Bákó megyében található Dormánfalvához (Dărmănești). A Kárpátok gerincétől keletre, Moldva felé folyó Úz-völgyében mind az első, mind pedig a második világháborúban súlyos harcok folytak, előbb az osztrák-magyar hadsereg harcolt itt az oroszok által támogatott románokkal, majd a németek által támogatott székely hegyivadászok a szovjetek és románok ellen.

 

Itt van tehát Hargita megye legjelentősebb magyar első világháborús katonai temetője, majd a kilencvenes években második világháborús emlékművet is állítottak ide, a hely tehát igencsak szimbolikus jelentőséggel bír,

 

a kommunizmus korában például annak ellenére, hogy tilos volt, és sokszor retorziókat alkalmaztak miatta, sok székely járt ki egykori bajtársairól megemlékezni, mécsest gyújtani. A románok tehát építettek ide egy nagy betonkeresztet, és ötvenkét darab kisebbet is. 

 

A KERESZTEK HELYE AZ ÚZVÖLGYI ELSŐ VILÁGHÁBORÚS KATONAI TEMETŐ KORABELI, 1917-ES TÉRKÉPÉNEK RÉSZLETÉN, A SZÉKELYHON INFOGRAFIKÁJÁN.

 

Az RMDSZ teljes mellszélességgel beleállt

 

A tett ellen először Gergely András, Csíkszentmárton RMDSZ-es polgármestere, majd Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács szintén RMDSZ-es elnöke tiltakozott. Kisvártatva Kelemen Hunor is színre lépett, az RMDSZ elnöke levelet intézett Viorica Dăncilă szociáldemokrataa román miniszterelnökhöz, ebben

 

politikailag tűrhetetlennek és közigazgatásilag törvénytelennek

 

minősítette az esetet, és azt kérte, hogy közigazgatási eljárás útján állítsa le az építkezést az ügy tisztázásáig.

 

Dăncilă be is rendelte a katonai temetők ügyében illetékes védelmi minisztert, hogy részletes tájékoztatást kapjon a dolgokról, Kelemen azonban nem állt meg itt, hanem a román kormánykoalíciótól is megoldást követelt. Călin Popescu-Tăriceanu, a román szenátus és a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke aztán reagált is, szerinte gyorsan és civilizáltan megoldható az ügy.

 

Közben kikerült a YouTube videómegosztóra dormánfalvi önkormányzat vezetőinek ülése, amelyben községi tulajdonná nyilvánították a temetőt. A polgármester a videón arról beszélt, hogy

 

sikerült tisztázni a jogi helyzetet, a területen nem magyar, hanem nemzetközi katonatemető áll,

 

ahová egy 1924-ben készített összeírás szerint 1350 magyar, osztrák, német, olasz, szerb, orosz és román katonát temettek el – egy korabeli rajz szerint – külön-külön parcellákba. A polgármester a román hatóságok reakcióhiányának tulajdonította, hogy a második világháború után a temető elveszítette a nemzetközi jellegét, és a kilencvenes évektől a magyar jellege erősödött meg. Ezen szeretnének változtatni úgy, hogy az elesett románoknak is emléket állítanak.

 

Constantin Toma dormánfalvi polgármester arról tájékoztatta az önkormányzati testületet, hogy a megjelölt magyar sírokat nem kívánják bántani, de a temető üres részén egy 3,5 méter magas gránitkereszttel és 50 betonkereszttel emléket kívánnak állítani az ott eltemetett román katonáknak. A polgármester szerint levelet írtak a többi érintett ország nagykövetségeinek is, és felajánlották segítségüket ahhoz, hogy az ott nyugvó katonáik számára ők is alakítsanak ki egy-egy parcellát.

 

A polgármester azt állítja, hogy mind a román védelmi minisztérium, mind a kulturális minisztérium láttamozta a terveiket, és a román védelmi tárca 65 ezer lejjel (kb. négy és fél millió forinttal) hozzá is járult a műveletek 300 ezer lejes (kb. húsz és fél millió forintos) összköltségéhez.

 

De van benne magyar pénz is

 

A Székelyhon portál arról számolt be, hogy az említett temetőt az elmúlt években Csíkszentmárton önkormányzati forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel.

 

Mintegy hatszáz fakeresztet állítottak, amelyekre felkerültek az Úz folyó völgyében vívott csatákban elesett magyar katonák nevei. A felújítás teljes egészében nem fejeződött be, további fakeresztek felállítását tervezik.

 

Állítólag román katonáknak állított betonkeresztek egy részét pedig a magyar katonák még meg nem jelölt sírjaira állították.

 

Nem csoda, hogy színre lépett Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is, aki nem először kéri kollégáját, Teodor Meleșcanut, hogy segítsen megoldani a dolgokat. Szijjártónak és a magyar kormány fellépésének köszönhető, hogy több éves huzavona után rendeződött például a Marosvásárhelyi Katolikus Gimnázium sorsa. Nem tudni, egyelőre mi lesz tehát a katonai temetővel, mindenesetre múlt pénteken, tehát a botrány kitörése után még nagyban dolgoztak az ortodox betonkeresztek felállításán.

 

FOTÓ: Napi Újság

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Gazdaságpolitikusuk szerint ha már a választók 25-30 százaléka ki akar lépni, akkor ideje minderről társadalmi
vitát kezdeményezni.

Tényleg Dézsi Csaba András kardiológus, önkormányzati képviselő lesz a Fidesz jelöltje.

A héten egy újabb civil jelölt jelentkezett be. Mutatjuk, ki.

Csak a két magyar többségű megyében csökken jelentősen a népességfogyás, Erdély többi régiójában viszont óriási a különbség a halálozások és az élveszületések száma között, mutatja ki egy friss statisztika.

Joe Biden túl öreg ahhoz, hogy elnök legyen – erre válaszul hívta ki fekvőtámaszpárbajra az elnökjelölt a 83 éves férfit.

A főállamügyész szerint a cseh miniszterelnök korrupciós ügyében eddig összegyűjtött bizonyítékok nem elegendőek sem a vádemeléshez, sem a nyomozás leállításhoz.

Mit szól ahhoz, hogy nem lett Jobbik-elnök Jakab Péter? És miért szavazna a győriek helyében az ott elinduló budapesti vloggerre? Megkérdeztük.

A hét kérdése

Miközben Matolcsy György, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum azon vitázik, jó vagy rossz lenne-e Magyarországnak az euró minél előbbi bevezetése, az Azonnali az olvasókhoz fordul: kell-e nektek magyar euró?

Azért ide elnéznénk

Nem is akárhol: a híres Pezsgőházban! December 7-én fél Közép-Európa ott lesz Baranya fővárosában!

Hogyan amerikanizálódtak a hazai ideológiai viták, a kampánytechnikák, a politikai intézményrendszer? Dec. 10.

Kifejezetten érdekesnek tűnő konferencia a budapesti Goethe Intézetben december 12-én.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás