+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. május 8. szerda, 08:02
A románok egyszer csak elkezdtek építkezni egy olyan katonai temetőbe, amire a székelyek nagyon érzékenyek, és emiatt áll a bál.

Néhány napja röppent fel a hír, hogy magyar katonasírok közé kezdett építkezni a Bákó megyei, román lakosságú Dormánfalva (Dărmănești) község önkormányzata, azaz a székely lakosságú, Hargita megyei Csíkszentmártonhoz tartozó Úz-völgyébe, hogy emléket állítsanak az ott elesett világháborús román katonáknak.

 

 

Igen ám, csakhogy a magyarok azt mondják, erre semmilyen joguk nem volt, ugyanis a terület mindig is magyar kegyhely volt, és államközi egyezmény is szavatolja ezeknek a tiszteletben tartását, továbbá nincsenek is ott eltemetve román katonák. Az eset egy hete tartja lázban az erdélyi magyar közvéleményt, és az ügyben már Szijjártó Péter, a magyar külügyminiszter is igyekezett megoldást találni.

 

Tiltott székely temető

 

Az esetről először a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület számolt be a közösségi médiában, mondván, a moldvai önkormányzat egy hatalmas ortodox keresztet állított fel, és ezt már május 17-én, egy nagyszabású katonai felvonulás keretében fogják fel fogják avatni.   

 

Úz-völgye Székelyföld egyik legkeletibb, mára elnéptelenedett települése. A terület közigazgatásilag Csíkszentmárton községhez tartozik, bár távolságra közelebb fekszik a már Bákó megyében található Dormánfalvához (Dărmănești). A Kárpátok gerincétől keletre, Moldva felé folyó Úz-völgyében mind az első, mind pedig a második világháborúban súlyos harcok folytak, előbb az osztrák-magyar hadsereg harcolt itt az oroszok által támogatott románokkal, majd a németek által támogatott székely hegyivadászok a szovjetek és románok ellen.

 

Itt van tehát Hargita megye legjelentősebb magyar első világháborús katonai temetője, majd a kilencvenes években második világháborús emlékművet is állítottak ide, a hely tehát igencsak szimbolikus jelentőséggel bír,

 

a kommunizmus korában például annak ellenére, hogy tilos volt, és sokszor retorziókat alkalmaztak miatta, sok székely járt ki egykori bajtársairól megemlékezni, mécsest gyújtani. A románok tehát építettek ide egy nagy betonkeresztet, és ötvenkét darab kisebbet is. 

 

A KERESZTEK HELYE AZ ÚZVÖLGYI ELSŐ VILÁGHÁBORÚS KATONAI TEMETŐ KORABELI, 1917-ES TÉRKÉPÉNEK RÉSZLETÉN, A SZÉKELYHON INFOGRAFIKÁJÁN.

 

Az RMDSZ teljes mellszélességgel beleállt

 

A tett ellen először Gergely András, Csíkszentmárton RMDSZ-es polgármestere, majd Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács szintén RMDSZ-es elnöke tiltakozott. Kisvártatva Kelemen Hunor is színre lépett, az RMDSZ elnöke levelet intézett Viorica Dăncilă szociáldemokrataa román miniszterelnökhöz, ebben

 

politikailag tűrhetetlennek és közigazgatásilag törvénytelennek

 

minősítette az esetet, és azt kérte, hogy közigazgatási eljárás útján állítsa le az építkezést az ügy tisztázásáig.

 

Dăncilă be is rendelte a katonai temetők ügyében illetékes védelmi minisztert, hogy részletes tájékoztatást kapjon a dolgokról, Kelemen azonban nem állt meg itt, hanem a román kormánykoalíciótól is megoldást követelt. Călin Popescu-Tăriceanu, a román szenátus és a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke aztán reagált is, szerinte gyorsan és civilizáltan megoldható az ügy.

 

Közben kikerült a YouTube videómegosztóra dormánfalvi önkormányzat vezetőinek ülése, amelyben községi tulajdonná nyilvánították a temetőt. A polgármester a videón arról beszélt, hogy

 

sikerült tisztázni a jogi helyzetet, a területen nem magyar, hanem nemzetközi katonatemető áll,

 

ahová egy 1924-ben készített összeírás szerint 1350 magyar, osztrák, német, olasz, szerb, orosz és román katonát temettek el – egy korabeli rajz szerint – külön-külön parcellákba. A polgármester a román hatóságok reakcióhiányának tulajdonította, hogy a második világháború után a temető elveszítette a nemzetközi jellegét, és a kilencvenes évektől a magyar jellege erősödött meg. Ezen szeretnének változtatni úgy, hogy az elesett románoknak is emléket állítanak.

 

Constantin Toma dormánfalvi polgármester arról tájékoztatta az önkormányzati testületet, hogy a megjelölt magyar sírokat nem kívánják bántani, de a temető üres részén egy 3,5 méter magas gránitkereszttel és 50 betonkereszttel emléket kívánnak állítani az ott eltemetett román katonáknak. A polgármester szerint levelet írtak a többi érintett ország nagykövetségeinek is, és felajánlották segítségüket ahhoz, hogy az ott nyugvó katonáik számára ők is alakítsanak ki egy-egy parcellát.

 

A polgármester azt állítja, hogy mind a román védelmi minisztérium, mind a kulturális minisztérium láttamozta a terveiket, és a román védelmi tárca 65 ezer lejjel (kb. négy és fél millió forinttal) hozzá is járult a műveletek 300 ezer lejes (kb. húsz és fél millió forintos) összköltségéhez.

 

De van benne magyar pénz is

 

A Székelyhon portál arról számolt be, hogy az említett temetőt az elmúlt években Csíkszentmárton önkormányzati forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel.

 

Mintegy hatszáz fakeresztet állítottak, amelyekre felkerültek az Úz folyó völgyében vívott csatákban elesett magyar katonák nevei. A felújítás teljes egészében nem fejeződött be, további fakeresztek felállítását tervezik.

 

Állítólag román katonáknak állított betonkeresztek egy részét pedig a magyar katonák még meg nem jelölt sírjaira állították.

 

Nem csoda, hogy színre lépett Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is, aki nem először kéri kollégáját, Teodor Meleșcanut, hogy segítsen megoldani a dolgokat. Szijjártónak és a magyar kormány fellépésének köszönhető, hogy több éves huzavona után rendeződött például a Marosvásárhelyi Katolikus Gimnázium sorsa. Nem tudni, egyelőre mi lesz tehát a katonai temetővel, mindenesetre múlt pénteken, tehát a botrány kitörése után még nagyban dolgoztak az ortodox betonkeresztek felállításán.

 

FOTÓ: Napi Újság

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A zoknik azonban kevesebb, mint 2000 eurót értek.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás