+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. április 29. hétfő, 12:07
Lehet, hogy ő lesz az utolsó fehér heteró férfi, aki megnyeri a sci-fi irodalom legnagyobb díját, de szerinte ez egy jó dolog, amit ráadásul a szélsőjobbos trollkampányoknak köszönhet a szubkultúra. A sci-fi egyik legnagyobb sztárírója a Könyvfesztivál alkalmából Budapesten járt: a geek szubkultúra fősodorba kerüléséről és a sci-fi mai állapotáról kérdeztük John Scalzit.

Donald Trump megválasztása óta mindenki hallott már az alt-right mozgalomról, de arról talán kevesebben tudnak, hogy a szélsőjobboldali mozgalom gyökereit részben a videójátékos és fantasztikus irodalmi rajongótáborban kell keresni a Gamergate és a Sad/Rabid Puppies-kampány körül – utóbbiak ugyebár a fantasztikum legfontosabb díját próbálták megtrollkodni. Véget ért már a kultúrharc a fantasztikumban? Mik a tanulságok?

 

A Hugo-díjjal kapcsolatos része szerintem már véget ért ennek. Az történt, hogy a díj kimenetelét befolyásolni akaró jobboldali kampányok nyomán sok ember érkezett kívülről a rajongótáborba csupán azért, hogy aláaknázzák a díjat, de mikor ez nem jött össze nekik, akkor elmentek. Azok maradtak, akik mindig is részt vettek, plusz azok az új emberek, akik a Puppy-kampányt ellensúlyozni jöttek, és itt maradtak.

 

Ironikus, de a végeredmény az, hogy a Hugo-díj sokszínűbb lett, a résztvevők sokkal szélesebb merítésben olvasnak science fictiont és fantasyt.

 

Tehát kicsit megváltozott az, hogy kik jelölnek manapság a díjra, viszont fontos megjegyezni, hogy a jelölt művek azóta is nagyon jók. Tehát több ember vesz részt, akik többféle dolgot jelölnek. Ebben az értelemben ez az egész végülis a fantasztikum hasznára vált. A Puppy-kampányokban részt vevők biztos szomorúak és mérgesek most is, de hát ők döntöttek úgy, hogy egy bizonyos fajta módon fognak viselkedni, és ez nem volt fenntartható.

 

Ők elmentek, de akik az ellensúlyozásukra érkeztek, azok itt maradtak a rajongótáborban, őket tényleg a közösség érdekelte, mert megtetszett nekik a dolog. Persze senki sem akarta ezt az egész kultúrharcot, de az eredményeképpen a fantasztikum rajongótábora jobb hely lett.

 

2012-ben írt egy blogposztot azzal a címmel, hogy „Fehér heteró férfi: A legalacsonyabb nehézségi szint az életben”. Idén a Hugo-díjra jelölt szerzők között már nincs fehér heteró férfi, sőt, tulajdonképpen ön volt az utolsó fehér heteró férfi, aki Hugót nyert a regénykategóriában. Változnak az idők?

 

Változnak az idők, és ez teljesen rendben van. Valaki idén azt írta a neten, hogy „Scalzit már sosem fogják Hugóra jelölni”, én meg erre azt mondom: oké! Egyrészt nyertem már Hugót, nincs szükségem még egyre, szóval ezzel nincs gond. Másrészt meg az van, hogy egy nagyobb csoportnyi ember versenyzik a díjért, és mind eltérő történeteket mesélünk, amelyek más és más olvasórétegeknek fognak tetszeni. Tehát van egy csomó szerző, olyanok, mint én, akiket korábban mondjuk jelöltek volna egy adott évben, de most a szélesebb bázis miatt nem jelöltek. Ez teljesen rendben van. Nekem íróként nincs bajom azzal, hogy egy szélesebb csoporttal versenyzek.

 

Igen, idén nincsenek fehér heteró férfiak versenyben a legjobb regényért. De a jelölt regények nagyon jók, nincs köztük olyan, ami nem érdemli meg a jelölést.

 

Szóval így megy ez. Tavaly például jelölt voltam, és gyanítom, hogy a pályám során én, vagy egy hozzám hasonló férfi lesz még jelölt a díjon. De 2009-ben, amikor például jelöltek, akkor meg csak fehér heteró férfiak voltak ott: Charlie Stross, Neal Stephenson, Neil Gaiman, Cory Doctorow. Hol volt akkor mindenki más? Attól még, hogy most nem ezek a szerzők dominálnak, a sci-fit és fantasyt, amit most jelölnek, érdemes olvasni.

 

FOTÓ: KULCSÁR ÁRPÁD / AZONNALI

 

A fantasztikumnak egyébként mindig a való világra kell ön szerint reagálnia, vagy lehet csak sima eszképizmus is?

 

Simán lehet tiszta eszképizmus. A sci-finek nem kell másnak lennie, mint… Szóval játszódhat a jövőben, lehet benne valami izgalmas új technológia, alternatív idővonal, ezek a dolgok általában sci-fit jeleznek. Ezen kívül a sci-fi lehet simán csak szórakoztató, de lehet szuperkomoly is, lehet valami olyasmi, ami megvalósít valami olyan fantáziát, ami az embereket érdekli.

 

Nem kell, hogy mindig üzenete legyen a fantasztikumnak, de nem is kell mindig szórakoztatónak lennie. A fantasztikum lehet akármilyen.

 

Ez az, amit most tapasztalunk: elég széles skálán mozognak az írások. Van olyan, ami meg akar tanítani neked valamit, és van, ami nem. És a kettő között is van több tucat dolog. Bármit is szeretnél, a fantasztikumban valószínűleg megtalálod.

 

És az ön könyvei melyik kategóriába tartoznak?

 

Na, ez egy jó kérdés. Az én sci-fimet mindig könnyű olvasni, azt szeretem, ha az emberek fel tudják kapni, és el tudják olvasni. De mindig vannak benne olyan témák, amelyeken a regény olvasása után lehet gondolkodni. Szóval igyekszem mindkét dolgot a legjobban csinálni. Szórakoztató történetet akarsz? Tessék. De ott a Little Fuzzy című könyvem, amiben ökológiáról beszélek, a fajok jogairól. Vagy a Bezárt elmék és a Fejvesztve, ahol elképzeltem egy újfajta betegségben szenvedő emberek kultúráját. De ha ebben a két utóbbi könyvben csak a robotos krimit akarod élvezni, élvezheted azt is.

 

Szóval azt veheted ki a könyvemből, amit te magad beleteszel.

 

FOTÓ: KULCSÁR ÁRPÁD / AZONNALI

 

Négy éve rekordösszegért szerződött le a kiadójával tizenkét évre. Visszanézve: jó alkut kötött?

 

Hogy jót-e? Hát nagyon jót. Három könyv már kint van, azok nagyon jól fogytak, a Tornak is nagyon bejött a dolog, adtak is nekem érte egy ilyen gyűrűt. Amit kifejezetten szeretek ebben, az az, hogy a következő években nem kell aggódnom azért, hogy megveszik-e az új könyvemet. Már el van adva. Szóval arra tudok koncentrálni, hogy megírjam őket. Íróként ez luxus. Általában egy, kettő vagy három könyvre tudsz szerződni, és állandóan aggódni kell. Persze rakok félre pénzt, hogy a szerződés vége után is legyen.

 

A geek dolgok ott vannak manapság mindenhol, milliók nézik a hétvégén a Bosszúállókat és a Trónok harcát. Mit gondol erről a jelenségről?

 

Szerintem ez szuper. Mindig voltak ilyen tömegjelenségek, ötven éve a western volt ilyen, ami hasonló szerepet töltött be. Ott volt kaland, izgalom, ilyesmi. Vagy ahogy korábban a kardozós filmek, ugye, a Bosszúállókat le lehet vezetni A három testőrből: egy csapat, ami a jóért harcol a gonosz ellen. Ez ugyanaz a fajta dolog, csak máshogy megcsinálva.

 

Szóval akkor most a sci-fi fennmarad örökre, mint a preferált zsáner? Nem valószínű.

 

Ahogy előrelépett, úgy fog eltűnni, de most az emberek nagyon élvezik. Ami meg fog maradni a geek és nerd kultúra előtérbe kerüléséből, az az, hogy nem ciki azt szeretni, amit szeretsz. Teljesen rendben van, ha ötvenévesen sci-fit olvasol. Oké felöltözni rohamosztagosnak, és elmenni egy találkozóra. Oké Dungeons & Dragonst játszani a haverjaiddal munka után. Nem kell azért elengedned dolgokat, mert valaki szerint azok nem felnőttesek. Ez jó dolog, és jobb mindenkinek. Ahogy korábban a sportcsapatoknak volt rajongótábora, most a filmeknek is van. 

 

Ha már itt tartunk: három novelláját adaptálták a Love, Death and Robots sorozatban. Mikor láthatjuk a Vének háborúját a képernyőkön?

 

Ez nem rajtam múlik. A Vének háborúját a Netflix fejleszti, jól mennek a dolgok, de majd meglátjuk; Az összeomló birodalom is fejlesztés alatt van, az is jól halad, de majd meglátjuk; és van még pár projekt, de nem tudom elégszer ismételni: meglátjuk. Nagyon szeretném, ha ezek a dolgok megvalósulnának, de annyi ember dolgozik rajta, és annyi pénz van benne, hogy ezerféleképpen félremehetnek a dolgok.

 

Ezért jó könyvet írni: ott én vagyok egyedül. Egy ember, aki írja, és ha kész vagyok, megjelenik.

 

Sokkal egyszerűbb ez, mint hogy valakinek meg kell írni a forgatókönyvet, másvalakinek szerződtetnie kell egy rendezőt, egy stábot, egy szereplőgárdát… Sokkal bonyolultabb. Csoda, hogy egyáltalán valami elkészül. De optimista vagyok. Meglátjuk!

 

FOTÓ: KULCSÁR ÁRPÁD / AZONNALI

 

A legtöbb prominens fantasztikus író amerikai vagy brit néhány kivétellel, most került előtérbe a kínai sci-fi és az afrofuturizmus. Eszébe jut olyan regény, ami Európával, vagy az Európai Unió jövőjével foglalkozik?

 

Őőő… Nos. China Miéville A város és a város közöttje egy olyan városban játszódik, amit szerintem a szerző Budapestről mintázott. Itt van Buda és itt van Pest, és ott is van két város, csak nem egymás mellett, hanem egymáson. Ugyan brit szerző, de van benne egy erős kelet-európai életérzés. Ez egy jó példa. Charlie Stross ugyan szintén brit, de sokat ír Európáról.

 

Igaz viszont, hogy az emberek arról írnak, amit ismernek. Ha a sci-fi alapvetően brit és amerikai territórium, akkor főleg brit és amerikai sztorijaink lesznek.

 

Az európai szerzők dolga azért is nehéz, mert kevésszer fordítanak angolra műveket. Az amerikaiaknak és a briteknek kevésbé van étvágyuk a fordításokra.

 

De most van étvágyuk a kínaiakra, nem?

 

Igen, de ez elég friss dolog, és ha Ken Liut, a legtöbb kínai írás fordítóját elütné egy busz, akkor a kínai fordítások száma megfeleződne. Szóval… Voltak mindig, akiket lefordítottak, de nehéz az ügy, mert az angolul beszélők leginkább angolul beszélnek, miközben az európaiak jelentős része nem csak az anyanyelvét beszéli, hanem a környező országok nyelvét és még mellé az angolt is.

 

Vagy meg kéne tanulnunk nyelveket, vagy a kiadóinknak el kellene kezdeni fókuszálni arra, hogy behozzák mondjuk a legfontosabb magyar, olasz, román sci-fi írót az angolszász közegbe.

 

Hogy ez megtörténik-e – nem csak a fordítás, de az elmaradhatatlan marketingmunka is – azt majd a jövő eldönti.

 

+++

 

John Scalzit videón is meginterjúvoltuk röviden, nézzétek meg itt:

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Állítólag a saját termékeit favorizálja a cég a keresési eredményekben. A Google-t már megbírságolták ezért egyszer.

Ezentúl a titkosszolgálatoknak nyilvánosságra kell hozniuk, hogy mely újságírókkal, és miről háttérbeszélgettek.

A zsidó állam 8,7 milliós lakosságából körülbelül másfél-kétmillióan oroszajkúak, az orosz elnök szerint a két ország polgárai ezért „valódi, közös családot” alkotnak.

Ezzel az olasz kormánypárt európai partnert, a Zöldek pedig több pénzt kapnának. Egy páran közülük mégis elégedetlenek az olaszok érkezése miatt.

Úgy hírlik, a brit miniszterelnök Jean-Claude Junckerrel tárgyalva döbbent rá, hogy az ír határról szóló alternatív terve nem olyan jó, mint gondolta.

A hét kérdése

A szélsőjobb által is oly sokat emlegetett európai életmód védelme névvel ellátott biztosi portfóliót sokan betámadták. Ha rajtad múlik, mire neveznéd át?

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás